Karmai között

~Huszadik rész~

-Jungkoooook add vissza a takarót!!!- nyafogva kutatok a textil után csukott szemmel.
De miután nem kapok választ ki kell nyitnom íriszeim. Mellettem nincs senki a takaró pedig az ágy sarkában van össze gyűrődve. Fel kelek és át megyek a fürdőbe de ott sincs. Táskája is hiányzik a helyéről meg a telefonja is. Lehet lent van a többiekkel. Ma is suli van úgy hogy el kell kezdenem készülődni. Gyorsan lezuhanyzok hajat is mosnom kell.Tegnap este eléggé leizzadtam. Megtörölközök és megszárítom tincseim is. Baekhyun mese nézés közben mintha azt mondta volna hogy ma nyílt nap lesz. Ami ezt jelenti hogy a leendő kilencedikesek el jönnek a suliba és egy egész napot töltenek el velünk. Nekem ez lesz az első ilyen. Bekenem a bőröm testápolóval és fogat mosok. Át megyek a szekrényhez és kutakodni kezdek. Fekete sima farmert veszek ki meg egy kék fehér csíkos pólót.Felsőm betűröm a nadrágomban. Pocim így jobban ki látszik de nem zavar. Vissza megyek a fürdőbe és befújom magam parfümmel. Utána bepakolok a táskámba és elhagyom a szobánk. Lépcső aljáról Kookot kezdem el keresni szemeimmel.
-Kicsim Jungkook már el ment.
-Miii? Mikor anya?
-Hát kb úgy 10 perccel ezelőtt lépett le. -nem válaszolok Taehyungnak mivel még mindig haragszom rá.
-Törpi nem eszel?
-Nem köszi Chan. Asszem el indulok suliba.- szomorúan le hajtom a fejem.
-Fiam ne vigyelek el?
-Köszi apu de nem kell. Sétálok úgy is kell most a levegő.
-Rendben. -le mondóan sóhajtott egyet.
-Sziasztok.-intek nekik.
-Sziaa!! - már az elő szobámban vagyok mikor el köszönnek.
Cipőm felveszem táskám meg rendesen a hátamra veszem. Lassan sétálok az iskola felé. Nem értem Kook miért ment el és miért nem szólt nekem. Mikor az épülethez érek már egy diák sincs az udvaron. Ezek szerint be csengettek. Portásnak illedelmesen köszönök és lifttel megyek fel a másodikra. Osztály ajtó nyitva van ezek szerint nincs még tanár. Kicsi tappancsaim gyorsan szedni kezdem. Nem szeretnék össze tűzést senkivel. Osztályunk hátsó részében már két sorban ülnek a nyolcadikas fiúk és lányok.
-Sziasztok.! - vendégeink érdeklődő szemmel figyelnek engem.
-JAAAJ KICSI FIAM.! MEKKORA MÁR A POCAKOD.! - Jin kiabálva fut át a padok között hozzám.
-Tényleg!! - az egyik fiú osztálytársam is csatlakozik hozzánk.
-Meg foghatom? - srác kérdése nagyon meglepett.
-Hát....- mondani valóm nem tudtam befejezni mivel meg jött az ofő.
-Gyerekek kérlek titeket üljetek le a helyetekre. - tanárnő kérését engedelmesen végre hajtom.
J hope meglepő módon nem ül a mellettem lévő széken. Biztos a tánc klubbal van. Osztályfőnöki óra felénél a gyomrom elkezd kavarogni. Próbálom azt mutatni hogy minden oké. Kicsengőkor már a padra hajtom a fejem.
-Pici minden rendben? - Namjoon le ül mellém.
-Aha. Csak kicsit fáradt vagyok. - szenvedve felegyenesedem.
-Jungkook miért nem volt veled fiam? -Jinie Nam ölébe ül.
-Mire felkeltem eltünt otthonról.
-Ez furcsa. Egész eddig egy porszemtől is megvédett téged.
-Lehet csak tervez valamit. -Namjoon kedvesen
megsimogatja a felkarom.
- Legyen így. Hope amúgy hol van?
-Előadásra gyakorolnak a tánc klubbal.
-Kiváncsi vagyok mit raktak össze. - elkezdtem szédülni.
-Biztos minden oké? -Jin úgy nézrám mintha tudná hogy nem vagyok jól.
-Persze.- apró mosolyt erőltetek ajkaimra.
-Tu... - csengő megszakította Jinie mondandóját.
Nagy mérgelődés közben vissza ment a helyére Nammal. Buksim újra le hajtom a padra. Szerencsére a biológia tanár nem szól érte. Így második órában sikerül el aludnom.
-ÖCSI KELJ FEL.! -Chan konkrétan a fülembe ordít.
-Ezt most miért kellett.? -mérgesen nézek rá.
-Ne harapj csak fel akartalak kelteni. - védekezően felrakja kezeit.
-Elbasztad!
-Bocsánat törpi. Hoztam neked csokit. - elém tesz egy tábla oreos milkát.
Normál esetben azonnal befalnám de most az édesség láttán szét tudnám hányni magam.
-Megbocsátok. Jungkook??- végig kémlelem a társaságot de a párom nincs köztük .
-Hát Jimin mi se tudjuk. Első két órára se jött be. - Suga láthatóan sajnálta a kimondott szavakat.
-Ne légy szomorú. Biztos jó oka van rá.- kezdek egyre rosszabbul lenni így csak bólintok egyet.
-Mi a szart néznek ezek.?! -Baekhyun mérgesen morgolódik.
-Ma a baj Baek? - nem válaszol Jinnek csak a nyolcadikosokra mutat.
Pár lány elég feltűnően szemléli a bátyám.
-Nyugi angyalka. A szívem csak érted dobog. - tesóm a párja ajkaira nyom egy rövid csókot.
Ezután már nem figyelték Chanyeolt.
-Skacok menni kéne.Utolsó óra ma és nem kéne késni.
-Igazad van Yoongi. Induljunk. -Sehun le ugrik a padunkról.
-Hogy lehet három órátok?- értetlenül rájuk nézek. -Kosár edzésünk lesz. Délután egy csomóan jönnek majd a kosárcsapatunkat megnézni.
-Ugye mi is megyünk Nam? -Jin kis kutya szemekkel nézett szerelmére.
-Persze. - meg puszilta az arcát neki.
-Törpi te is jössz?
-Persze Chanie.
-Akik nem tartoznak a terembe legyenek szívesek ki fáradni! - tanár úr szokásosnál sokkal ingerültebben jött be az osztályba.
-Nem tudom kire értette ezt. -Taehyung mintha semmi se történ volna tovább ölelgette Yoongit.
-Kim! Azt ajánlom válogassa meg a szavait ha nem akar meg bukni. - V azonnal vigyázba vágta magát. -Tae bukásból állsz valamiből? -Suga gyilkos nézéssel fordult hátra a nála jóval magasabb pasijára.
-Cukorka én nem is. - becenév hallatán Yoongi még mérgesebb lett.
-Haver szerintem most menekülj. - Taehyung meg fogadta Sehun tanácsát amilyen gyorsan csak tudott el slisszolt.
Morcos párja persze azonnal utána ment.
-Ideje lépni. Szia öcsi. - Chanyeol meg simogatta a fejem Baek pedig adott egy ölelést.
Sehun csak intett nekem. Namjoonék is el ültek mellőlem így újra egyedül maradtam. Kicsit jobban lettem így most nem feküdtem a padra. Ma csak öt óránk van a nyílt nap miatt. Harmadik óránkat Tae által felhergelt tanár  végig kiabálta. Szünetben pocakom is rendbe jött nagyjából így be nyomtam azt a tábla csokit amit kaptam. Negyedik óránkon a kis diákok kérdezhettek tőlünk.Volt olyan fiú és lány is aki megkérdezte hogy tényleg terhes vagyok e. Meg hogy ki az apukája. Természetesen minden érdeklődő diáknak válaszoltam. Nap utolsó tanóráját el engedték mázlinkra. Két barátom társaságában lementem a büféhez mivel újra éhes lettem. Rengetek iskolás miatt most szokásosnál is nagyobb volt a sor.
-TÜNDÉRKÉM!! - abban a pillanatban mikor megláttam a szerelmem hangos sírásban törtem ki.
Körülöttem lévők kicsit értetlenül néztek rám. Kook mikor hozzám ért szorosan megölelt.
-Sajnálom egyetlenem. -nagy tenyereivel hátamat simogatta.
-Ho... Hol vol.. tál?
-Fontos dolgom volt majd otthon el mondom jó? - eltol magától és ujjaival letörli a cseppeket az arcomról .
-Okés.
-Többet ne csinálj ilyet. Fiam teljesen kész volt miattad egész nap. - Jinie fenyegetően rá mutatott Kookra.
-Nem fogok. Éhes vagy baba?
-Ahaa.
Egyszer csak le térdel elém.
-Mit csinálsz ? - kicsit zavarba jöttem.
-Csak adok puszit a kis kincsünknek is. - apró csókokat nyomott a kerekedő pocakomra.
-JEON HA MOST NEM JÖSSZ AZONNAL KIBELEZLEK! - kosár edző mérgesen csörtetett felénk.
Jungkook fel állt és át ölelt engem újra.
-Edző bá ugye nem szeretné szét szakítani gyönyörű családi pillanatunk.
-Na ide figyelj fiam! Egy percen belül téged foglak szét szakítani a nem jössz! Nyolcadikosok téged várnak te vagy a kapitány.
-Jungkook menj csak. Veszek kaját és utánad megyünk. - karjait leszedem magamról .
-Okés manó. - ad egy utolsó csókot és el megy.
Kb negyed óra alatt jutok sorra a büfénél. Idős néni nagyon megkedvelt engem. Folyton kérdezi hogy vagyunk a pocaklakómmal.Nagy vacilálás után vettem két csomag oreot,gumicukrot, egy zacskó chipset meg sima vizet. Ha most nem fogok elhízni akkor soha. Tudom hogy normális kaját kéne ennem de jelenleg nem tudok olyanhoz jutni meg amúgy is a picim ezt kivánja. Haza megyünk majd eszek anya csodás főztjéből.Namék nem vettek semmit így a tornaterembe mentünk. Rengeteg diák hallgatta Jungkook előadását. Barátaimmal le ültünk az egyik oldalsó padhoz és onnan figyeltünk. Közben neki álltam falatozni. Kookie beszéde után a csapattagok mutatkoztak be. Így a párom oda jött hozzánk.
-Kapok kekszet ? - le ült a bal oldalamon lévő üres helyre.
-Nem.
-Naaa miért?
-Mert ez a miénk a babával.
-De én meg az apuka vagyok .
-Na jó. Tessék. - ki nyitotta a száját én meg bele tettem neki az édességet.
-Jungkook gyere. -Sehun hívására párom vissza ment.
Kérdezz feleleket játszottak a kis diákokkal. Baekhyun csatlakozott mellénk a játék felénél. Nem igen nézte jó szemmel azt hogy a lányok, fiúk közül valakik igen vágyakozóan figyelték Chant. Kérdések után ügyességi feladatokat csináltak. Egy hosszú barna hajú lány igen rá akazkodott Kookra.Most már én is úgy mérgelődtem mint Baek. Jin és Nam közben elment mivel meg ígérték Hopinak hogy oda is be néznek. Kis csaj egyre jobban nyomult a páromra.
-Jungkookie oppa!! - nyafogása be tette nálam a kaput.
Fogtam magam és oda mentem hozzájuk. Lányt karját meg fogtam és elrántottam onnan. Birtoklóan Jungkook mellé álltam. Kislány hihetetlenkedve arrébb állt.
-Tudod tündérke utálom ha oppának szólítanak.
-Akkor is ha én hívlak úgy hogy oppa? - huncutul rá mosolyogtam.
-Ne ingerelj kis róka. - mély hangon suttogta a fülembe.
-Én ártatlan vagyok .
-Igen az vagy. Az én gyönyörű ártatlan angyalom. - szorosan magához húzott.
Karjai között lenni földöntúli érzés.

Sziasztok!! 😁❤

Igyekeztem ahogy csak tudtam.
Remélem ez a rész is tetszeni fog nektek.
Ennek a könyvemnek nem tervezek második évadot.
Míg az elsőnek nem tudom mikor fogom meg írni.
Az biztos valamikor meg lesz de hogy mikor azt nem tudom.
Ez a történet sokkal hosszabb lesz mint ahogy terveztem.
Úgy érzem hogy az írás enyhíti a fájdalmam.
Köszönöm hogy mellettem vagytok, vártok rám és olvassátok a könyveim. ❤❤❤