Karmai között

~Ötödik rész~

-Esküszöm meg verem. - álmomat nagy fülű barátom hangja törte át.
-Fiam nem értem mi a bajod. Olyan cukik. - fiúhoz még Chamni hangja is párosult.
-Wonho gyorsan csinálj egy képet. - pár másodperc múlva lehetett hallani egy kattanást.
-Mi folyik itt.? - kómás szemeimet ki nyitva láttam hogy mindenki ott van körülöttünk.
Chan és Tae mérgesen nézett rám. Sehun és a házaspár mosolygott. Suga pedig ásított egyet és semmi más reakció. Oldalra néztem és nyugodtan konstáltam hogy picike még alszik nekem bújva.
-Wonho jó lett a kép? - férfi erre csak mutatott egy like jelet.
- Jungkook beszédem van veleD majd lent . - Chan rám sem nézett.
Komolyan nem értem mért ilyen. -Oké. Amint lesz alkalmam le megyek.
-Nem. Öltözz fel és gyere le most. - még a szülők is meglepődve néztek a fiúkra.
-Jó jó de akkor ki mennétek.?
-Hát persze nagysága. - Tae szinte nekem köpte szavait.
Nem mutattam de fáj hogy ilyenek velem.
Mikor ki mentek óvatosan ki másztam Jimin mellől. Helyettem egy párnát szorongatott már. Át mentem a szobámba ahol át öltöztem és fogat mostam. A hajam meg mindegy hogy áll. Le értem a nappaliba láttam hogy Yoongi kivételével mindenki feszült.
-Akkor miről akartál beszélni Chan? - én is helyet foglaltam.
-Nem tetszik amit csinálsz a tesómmal. - lehetett látni rajta hogy nagyon mérges.
-De miért? Nem értem nem csináltam vele semmit . - védekezően fel tettem a kezeim.
-Jah még.
-Taehyung te bele se szólj. Nem tudom kettőnk közül ki mozdult rá. - nem kiabáltam de egyre hangosabban beszéltem.
-Hát pont Tae nem. -Chanyeol be tette a kaput.
-MI A SZAR ? KI MENT ÉRTE AMIKOR EL VESZETT? KIHEZ MENT AMIKOR ROSSZ ÁLMA  VOLT? SZERINTED ÉN KÉRTEM MEG EZEKRE ? HÁT KURVÁRA NEM. V MEG FOLYTON MINDEN BAROMSÁGOT MONDOTT NEKI.- elszakadt a cérna rendesen üvöltöttem.
Sehun, Suga és a szülők nem szóltak. Tudják ha én ideges vagyok akkor senki se tudd le nyugtatni.
-Pontosan tudjuk mennyire nagy nő és fiú csábász vagy. - persze hogy Taenek is bele kellett szólni .
-Te inkább  maradj kussba.
-Mért is? - fel kelt a helyéről és elém állt.
Én is fel álltam így egymást néztük.
-Jungkook menj el. - Chan szava késként hatolt a szívembe.
-Jó. - meg fordultam és az elő szobába mentem.
-Kook kicsim állj meg tudod hogy nem úgy értette amit mondott. Chanie most ideges. - Chanmi remegő kezekkel kapaszkodott az alkaromba.
-Tudom. Köszönök mindent. - le emeltem kezeit magamról.
Felhúztam a cipőm el vettem a kocsi kulcsot és már el is hagytam a házat. Be pattantam az autóba  és a közeli erdőhöz vettem az irányt. Fél óra múlva meg érkeztem. Ki szálltam a járműből amit be zártam és egy ugrással farkas lettem. Nem törődtem semmivel csak futottam amerre vittek a lábaim .

Jimin szemszöge :

Hangos kiabálásokra ébredtem meg. Jungkook hangoskodott. Bárhol fel ismerném a hangját. Igaz pár napja ismerem de fontos lett  nekem. Mellette biztonságba érzem magam, illata megnyugtat és olyan csábító. Rémálmaim azonnal el kergeti ha mellette alszom. Szeretem ha át ölel és a tegnap esti puszija is nagyon jól esett.
Ki szenvedtem magam az ágyból és úgy ahogy vagyok lemegyek az alsó szintre. Lent Chanmi és Chanyeol veszekednek. A többiek csendben vannak de ők is feszültek.
-Jó reggelt. - azonnal rám kapják a szemeiket.
-Neked is törpi. Hogy aludtál? - eddig veszekedő fiú mintha nem is lett volna.
-Jól. Öhm Jungkook hol van? - félve nézek szét a családon.
-Miért keresed kis csillag? - Taehyung probálja leplezni a fiú neve hallatán keletkezett feszültséget.
-Csak meg akartam neki köszönni hogy velem aludt.
-Meg fogod majd neki köszönni ne aggódj. Most viszont menj fel és szedd rendbe magad. Ma megyünk elintézni az iskolát nekem. - Wonho kérésének eleget téve fel futottam a szobámba és neki álltam készülődni.
Egyetlen fehér szakadt nadrágomat választottam ki egy piros pulcsival. Zoknit és alsót is szedtem ki még a szekrényből. Fürdőbe mentem ahol hajat mostam és le fürödtem. Megtörölköztem és bekentem a bőröm testápolóval. Fogat mostam az arcomra is kentem hidratáló krémet. Fel öltöztem és a fülembe tettem egy egy karika fülbevalót. Be állítottam a hajam és még parfümöt fújtam magamra. Izgatottan szaladtam le a többiekhez. Amint le értem mindenki csodálkozva nézett rám.
-Ba... Baj va..van ? - aggódva néztem szét.
-Nem nincs csak egyszerűen nagyon szép vagy. - sokkból Sehun szólalt meg először.
Meg lepődtem hiszen ő sose mondott ilyet nekem még.
-Gyere reggeliz valamit. -Chanmi óvatosan át karolt és a konyhába húzott.
-Nem vagyok éhes.
-Biztos?
-Kicsim hagyd izgatott és az miatt elment az étvágya. - Wonho át karolta a feleségét.
-Hát akkor induljunk. Fiúk ti kész vagytok? - az asszony kérdésére mind a négyen felnyögtek.
-Pedig azt hittem ma nincs suli. - Suga mérgesen dünnyögött magában.
-Nincs olyan szerencsénk. - Sehun meg pacskolta a hátát és elindult a kijárat felé. Mi is utána mentünk. Az elő szobába mind a négy srácnak ott volt a táskája.
- Nekem nem kell táska? - érdeklődve rá néztem a család főre.
-De azt majd meg vesszük a suli után. Ma kapod meg csak a tankönyveid. - csak bólintottam egyet.
Fel vettük a cipőink és egy ajtó zárás után be ültünk az autóba. Két kocsival mentünk. A suliba tartó utat probáltam megjegyezni. Negyed óra elteltével meg érkeztünk egy keritéssel körbe vett vaj színű épülethez. Ki szálltunk az udvaron és a létesítmény előtt  nem volt senki. Gondolom óra van. Most is szorosan követtem a családot. Portán illedelmesen köszöntünk. Az aula hatalmas volt és modern. Fiúk már itt el tüntek mivel órájuk ezen a részen van. Mi tovább mentünk egészen egy lépcső sorig. Egészen a második emeletig lépcsőztünk. Mikor fel értünk el kanyarodtunk balra. A legutolsó ajtóig mentünk amire ki volt írva hogy igazgatói. Wonho be kopogott és egy "jöhetnek " után benyitott. Az iroda nagy volt és tágas. Velünk szembe egy idős férfi foglalt helyet az asztala mögött.
-Szervusz Daehyun.-Wonho nagy mosoly kíséretében fogott kezet az igazgatóval.
Ezek szerint ismerik egymást.
-Foglaljatok helyet. Régen nem láttalak titeket. - asztala előtti székekre mutatott.
-Hát igen. De tudod miért vagyunk itt.
-Persze hogy tudom Chanmi. A fiatokat szeretnétek be íratni. - még mindig fura hogy a gyermeküknek tartanak.
-Te bizonyára Jimin vagy. - nem válaszoltam csak bólintottam.
- Tudod  Daehyun egy kicsit félénk. - mellettem ülő asszony nyugtatóan végig simított a hátamon.
-Semmi baj. Ez normális. Úgy tudom hibrid vagy. - hiába mosolyog kedvesen tartok az idegenektől.
Megint bólintottam.
-Itt az iskolában vannak olyan diákok mint te úgy hogy nem kell félned. Most oda is adom a tankönyveid. -férfi fel kelt és az egyik szekrényhez ment.
Ki vett egy stóc könyvet.
-Itt is vannak. Szeretnél be menni az osztályodba? - félve tette fel a kérdést.
-I.. Igen. - meglepődött hogy válaszoltam.
-Rendben. - elmosolyodott és a telefonjához nyúlt valakit fel hívott.
Pár percen belül egy középkoru nő lépett be a helyiségbe.
- Szia bizonyára te vagy Jimin. Engem Kim Jisoonak hívnak én leszek az osztályfőnököd. - eddig kedves nőnek tűnik.
Tisztelet tudóan meghajoltam.
-Nem vagy valami beszédes.De semmi baj.
-Mi akkor megyünk is. El visszük a könyveid most úgy se lesz rá szükséged. Iskola után jövünk érted. - fel keltünk a székekről és el köszöntünk az igszgatótól.
Folyosóra ki érve Chanmi meg ölelt és él búcsúztak. Én pedig a tanárnő kíséretében mentem a termem felé. Osztály terem az első emeleten volt.Mikor meg érkeztünk a tanár nő biztatóan rám mosolygott. Le nyomta a kilincset és be nyitott előre ment ép pedig utána.Hangoskodó osztály azonnal elhallgatott amint észre vettek.
-Nos gyerekek ő itt Park Jimin legyetek vele kedvesek. - meghajoltam előttük.
- Kérlek menj és ülj le Hoseok mellé. - bólintottam egyet és el indultam az egyetlen szabad székhez .
Utamat az osztály végig figyelte. Amikor le ültem a barna hajú és vörösesbarna szemű fiú mellé füleim elő jöttek. Mire mindenki meglepetten rám nézett . A padtársam egy alfa .
A tanár nő persze azonnal mentette a helyzetet. Elkezdett osztályfőnöki órát tartani. Első szünetben mindenki oda jött hozzám . Kérdeztek minden félét de én csak bólintottam vagy meg ráztam a fejem. Még a padtársammal se beszéltem pedig a srác próbált kommunikálni.Két éve nem voltam iskolába. Fura hogy ennyien vannak körülöttem. Második és harmadik óra is a teremben volt. Tanárok nem vették zokon azt hogy nem beszélek. Nagy szünetben viszont meg jelent Chanyeol és a többiek. Teremben csend lett érdeklődve néztek minket. Én persze azonnal oda futottam és meg öleltem  a fiút. Mikor neki álltam beszélgetni velük rendesen újabb sokk érte a társaságot mikor meg hallották a hangom. Hoseok meg is kérdezte azt hogy ki vagyok én Chanyeolnak. Ő pedig elmondta hogy én vagyok az öccse. Ezek után még négy órám volt. Eléggé elfáradtam. Iskolából ki érve észre vettem Chamit és Wonhot. Mikor be szálltunk az autóban elkezdtek ki kérdezni én persze válaszoltam nekik.
Plázába mentünk meg venni a szükséges dolgokat. Két órát biztos ott töltöttünk. Haza felé menet mondták hogy a fiúk későn érnek majd haza mert kosár edzésük van. Ház előtt Wonho le parkolt és ki szálltunk . Hősiesen magára vállalta a pakolást. Fel ajánlottam a segítségem de nem engedte. Ajtó elé érve láttuk hogy nyitva van. Chanmi ki tárta és a padlón végig vér nyomok voltak. A családfő egyből elénk állt és ő ment be először a házba.
-Gyertek be azonnal. -hangja ideges volt.
Be futottunk és a kanapén egy vérző hasu Jungkook feküdt ájultan. 

Sziasztok! 😁😊

Meg hoztam a várva várt részt.
Lehet úgy tünhet hogy elsiettem de ez a
rész direkt lett ilyen. Csak ezek után fognak
beindulni az események.
Remélem elnyeri a tetszésetek.
Hálás vagyok a csillagok ért, kommentek
ért és hogy ennyien olvassátok. ❤❤❤