Senjuk 🌹 (Uchihák II. fejezet)

9.

Napokig nem érkezett semmi új hír az esettel kapcsolatban. A kódfejtő osztag tagjai éjjel-nappal dolgoztak, de képtelen voltak megfejteni a dokumentum tartalmát, amit Itachi hozott. A Hokage ma indult el arra a sűrgös Kage Találkozóra, amit Konoha kérésére hagyott jóvá az öt nagy nemzet. Tsunadét Hashirama kísérte el, nekünk pedig az volt a feladatunk a faluban, hogy még véletlenül se keltsünk feltűnést. Rettentően nehéz volt úgy létezni a mindennapokban, hogy egy ekkora titkot kellett megőriznünk. Nem engedhettük, hogy zavargás vagy pánik törjön ki a faluban, ezért még egymás között sem nagyon beszéltünk az esetről.
Az apám és Tobirama gyakran látogattak el a kódfejtőkhöz, de ők sem tudtak segíteni. Ma én voltam soron, hogy felügyeljem a munkájukat és legyek ott, ha megtudnak bármit is. Ezért kissé nehezen, de céltudatosan otthon hagytam Izanamit az apjával és a nagyapjával, aki Tobirama legnagyobb bánatára mindenképpen vele akart ma lenni. A fejemet rázva léptem ki az ajtón, miközben megígértettem velük, hogy nem lesz semmi balhé közöttük. Pillanatok alatt elértem a kódfejtőkhöz és engedtem, hogy egyikük elvezessen a helyiségbe, ahol a dokumentumot vizsgálták.
- Bármi fejlemény?- kérdeztem az osztag vezetőjétől.
- Még semmi. Szeretném azt mondani, hogy nyomon vagyunk, de még abban sem vagyok biztos. Viszont éppen most próbálunk ki a szöveggel kapcsolatban egy új technikát.
- Értem, folytassák csak. Úgyse értek sokat ebből az egészből- legyintettem.
Viszont sajnos nem jött be a vezető új terve, úgyhogy kezdhették megint az egészet a nulláról. Idegesen sóhajtva néztem körbe a helyiségben, mindenki kétségbeesetten próbált valami megoldással szolgálni a problémára. Legalább tudom, hogy véresen komolyan veszik a feladatukat.
- Biztos vagyok benne, hogy igen, de azért megkérdezem... az apám vagy Itachi megpróbálta már elolvasni Sharingannal?- fordultam a vezető felé, mire ő egy pillanatra lefagyott.
- Most, hogy mondja, azt is meg lehetne próbálni.
- Nem hiszem el, hogy az apám nem gondolt erre...- motyogtam, majd aktiváltam a Sharinganom, de nem vált érthetővé a szöveg.- Talán majd a Mangekyou.
Átváltottam arra, és abban a pillanatban érthető szavakká alakultak át számomra az addig értelmetlen jelek és betűk. Kikaptam a mellettem álló kezéből az üres tekercset és a tollat, majd elkezdtem lemásolni mindent, amit láttam. A szövég végére érve fáradtan hunytam le a szemem egy pillanatra, majd összehajtottam a tekercset.
- Haladéktalanul tartanunk kell egy ülést- jelentettem ki.
- A Hokage távollétében?- kérdezte a mellettem álló bizonytalanul.
- Igen, ez nem várhat. Értesíts minden érintettet!- utasítottam, mire azonnal elindult.
Késlekedés nélkül szaladtam haza, ahol konkrétan berohantam a házba.
- Te jó ég, mi történt?- hülledezett apám, amikor megérkeztem az ablakon át.
- Az ablak közelebb volt- legyintett Tobirama, mire halványan elmosolyodtam, majd rögtön visszatért a komolyságom.
- Megfejtettem.
- Hogyan?- kérdezték tökéletesen egyszerre.
- El sem fogjátok hinni, mi volt a kulcs. Csak Mangekyou Sharingannal lehetett elolvasni.
Az apám idegesen a homlokára csapott, Tobirama pedig sóhajtva hajtotta le a fejét.
- Nagy dolog lett volna azt már az első nap megnézni- mondta az apámra pillantva.
- Nem gondoltam, hogy ennyi lenne a titka- szabadkozott apám.
- Még ha ne mondtam volna, hogy próbáld ki! De te akkor is jobban tudtál mindent- mérgelődött Tobirama.
- Jól van na, hangoztasd csak, hogy neked volt igazad! Tessék- tapsolt apám kettőt, mire hitetlenül meredtem rájuk.
- Most komolyan az a legnagyobb baj, hogy kinek volt igaza? Ezt majd megbeszélitek később, most szólnunk kell a többieknek!- kiáltottam rájuk, mire mindketten elhallgattak.
Ellentmondást nem tűrő hangon parancsoltam ki őket a lakásból, amíg én elvittem Izanamit Inoékhoz és riasztottam Sasukét.
Kb fél óra múlva mindenki jelen volt, aki tudott az esetről. A tekercset, amiben a megfejtett dokumentum volt, átadtam Itachinak és vártam, hogy ő tájékoztassa a többieket.
- Oké, ennek tudatában tisztulnak a dolgok- sóhajtott egyet, majd felénk fordult.- Öten vannak abban a szervezetben, akik háborút akarnak kirobbantani, az egyiküknek Rinneganja van. Ő dolgozott ki egy olyan technikát, amivel visszahívja a halottak lelkeit a túlvilágról, majd a szemei erejével irányítja őket.
- De mit ér el a lelkekkel test nélkül?- kérdezte az egyik tanácsos.
- A holttesteket előtte összegyűjtik és a technika során beléjük helyezik a lelkeket. Jelenleg is éppen ezen dolgoznak. Az itt leírtak szerint már hónapok óta rabolják a testeket.
- Azt észrevették volna!- kiáltotta valaki.
- Hamis testekkel helyettesítik, azért nem tűnt fel senkinek. Még két hetünk van, utána elkezdik a jutsut- fejezte be Itachi a mondandóját.
- Valakinek sűrgösen a Kage Találkozóra kell mennie és közölnie ezeket a Kagékkal- tanácsolták a falu vénei.- Ki fejtette meg a kódolt dokumentumot?
- Én voltam- mondtam.
- Akkor te és a második mennek. Bárkinek ellenvetése?- kérdezték, de mindenki egyetértett a döntéssel.