𝗧𝗵𝗲 𝗰𝗿𝘂𝗲𝗹'𝘀 𝘀𝗮𝗱𝗻𝗲𝘀𝘀 ✔

20.

"Határozottan és elégedetten álltam fel a padról és indultam meg az árvaház felé. A minionomat elfogyasztottam közben, bár nem volt valami laktató. De ebédig megteszi. Amikor beértem az épületbe, végiggondoltam, hogy a legfontosabb dolgom most az, hogy megkeressem a fegyverem. Ezután pedig beszélek Asherrel."
---------------------------------

A fegyveremet megkerestem, és zsebre vágtam. Ezután az irányt Asher, vagyis a szobánk felé vettem. Bevallom őszintén, félek, hogy hogy fog reagálni. Vajon haragszik, amiért csak úgy leüvöltöttem és elrohantam? Áhh nem tudom. De izgulok.

A folyosót róttam, amikor szembe találtam magam Asherrel. Gyorsan kezdett el verni a szívem, és tuti hogy vagy fél kilót leizzadtam abban a másodpercben. Már fordultam is volna meg, amikor arra kényszerítettem magam, hogy ne tegyem. Ezt most muszáj lesz!

Ő is megpillantott, és hirtelen a semmit mondó tekintete, szomorúvá és sajnálkozóvá változott. Mi a..? Ő megfordult, és elindult a másik irányba. Én autómatikusan cselekedtem, és utánaeredtem. -Nem szöksz meg- röhögtem magamban.

(K)- Asher!

Semmi. Még meg sem állt. Csak ment tovább.

(K)- Várj már, a rohadt életbe. Miért nekem kell utánad futkorásznom?-üvöltöttem utána.

Ekkor megtorpant. Aztán szépen lassan megfordult. A tekintete ugyanolyan volt mint amikor megpillantottam. Végül megszólalt:

(A)- Mit akarsz?-vóó. Mivel érdemeltem ki, ilyen mértékben a flegmaságot.

(K)- Először is azt, hogy velem gyere a szobánkba. Beszélni szeretnék veled.

(A)- Ki van zárva. Nem akarok, van jobb dolgom is.

(K)- Najó. Nem érdekelnek a kifogások, velem jössz. Nem folytathatjuk ezt így örökre.-mondtam, miközben felé sétáltam, majd megragadtam a kezét, és magam után húztam, a szobánkba.

Benyitottam, és belöktem rajta Ashert, majd becsuktam, és én is leültem az ágyamra.

(K)- Tehát. Mondd. Mi bajod van?

(A)- Ja nekem semmi. És neked?

(K)- Fhú, de gyűlölöm, amikor ilyen gyerekes vagy. Akkor elmondom az én álláspontom. Utána meg te. Ezt szépen meg fogjuk beszélni. Oké?

(A)- Van más választásom?

(K)- Hát.. tulajdonképpen nincs. Na szóval. Nagyon sajnálom, hogy leüvöltöttelek azon az estén.. én csak.. én csak nem akartam hibát elkövetni. Nem akartam elfogadni, hogy szeretlek. Nem akartam, hogy bárkihez is olyan érzelmi szálaim fűződjenek, amilyenek végülis lettek. Féltem, hogy ha megszeretek valakit, akkor elveszítem. Ahogy a családomat is.. nem mondtam még el világosan, hogy mit is akartam én eddig tőled. Kiskoromban, egy szervezet lemészárolta a családomat. És azért kerültem ide. Amikor is az árvaház vezetője felfogadott, hogy én legyek a bérgyilkosuk. Hogy én végezzem a piszkos munkájukat. Kicsikoromban még nem tudtam ennek a súlyát. Nem tudtam, hogy mibe egyezek bele. Ígyhát tök nyugodtan beleegyeztem. Azóta űzöm ezt a munkát. Mostanára bosszút esküdtem a családomért. És erre edzek, gyakorolok, hogy azt a szervezetet aki megölte a családom, megöljem. Eddig egyedül tettem ezt. De amikor megjelentél te, úgy gondoltam, hogy társammá teszlek, és együtt nyírjuk ki azokat az embereket. Csak hát nem vettelek még ember számba sem. Na meg időközben sikerült belédszeretnem.. Nagyjából ennyi.

Hatás szünet..

(A)- Wow. Ezt nem tudtam. Ne haragudj.. És.. a csók miatt sem. Nyílván tudod, hogy nem csak szórakozásból tettem.. Én is megszerettelek. De már az első perctől kezdve. Azt akartam, hogy neked csak én létezzek. Nem akartam magam rád erőltetni.. Bocsáss meg.

(K)- Nem haragszom, mert te nem tudtál erről az egészről semmit. Nem mondtam el..

(A)- A következőért se haragudj..

Éés ismét megcsókolt. Rámtapadt mint egy pióca. Édes istenem. Bevallom imádom ahogy csókol. Elhúzódott és mélyen a szemembe nézett. Az a két szempár. Ahogy csillog. Vá imádom. Magához húzott. Megölelt. Imádom az illatát. Az egész lényét imádom.

(K)- Látom nem tanultál semmit. De nem baj. Imádlak.

Most kivételesen én csókoltam meg. Bevallom nem vagyok benne valami jártas. Ezelőtt még nem volt barátom. Szűz is vagyok. Jó mondjuk ez logikus.

Átvette az irányítást csókunkban. Bejutásért könyörgött a nyelvével. Én engedtem neki, és nyelvesbe kezdtünk. Felejthetetlen érzés volt. Életem első olyan csókja, amit élvezek is.

Hamarosan köv. rész.