Napok teltek el, de a kutatások nem haladtak. Hatalmas táskák voltak már a szemeim alatt a kialvatlanság miatt, már napok óta le sem hunytam a szemem. Aido sokat segített, de még ígyis elég gyér volt az eredmény. Lombikok tömkelege sorakozott az asztalokon, mind-mind más színben pompázva. Rengeteg tablettát kellett előállítani, melyeknek még nagyon gyenge hatása volt, így rengeteget kellett fogyasztani belőle, hogy elnyomja a szomjunkat. Kázmér kopogtat az ajtón, majd benyit:
- Dipper, azt hiszem ez így nem mehet tovább. Napok óta nem aludtál, pihenned kell, különben teljesen kimeríted magad. Aido, te is menj vele, addig lezárom a termet, hogy illetéktelenek ne tudjanak belépni ide. - Azzal kitessékelt minket az ajtón és bezárta az ajtót, visszamenni esélyünk sem volt, így kénytelen-kelletlen a szobánk fele vettük az irányt. Az úton sokat beszélgetünk és viccelődtünk egymással, majd ki-ki a maga ágyába lefeküdt. Nem hittem, hogy még egyszer jó barátok leszünk mi ketten. Viszont ki tudja, hogy látom-e még őt. Szőke tincsei belelógtak a szemébe, pár a szájába is kikötött, miközben halkan szuszogva aludt, mélykék szemei most nem pásztázták a szobát többé, minden nyugodt volt. Nehezen jött álom a szememre, viszont annál gyorsabban kirepült belőle. Este 7 fele járhatott az idő, mikor felébredtem, Aido még javában aludt. Én is hasonlóképpen jártam, mint ő, megpróbáltam kihalászni a számba tévedt, rakoncátlan hajszálaimat. Köpködésemre a szőkeség is felébredt.
- Bocsánat, nem akartalak felébreszteni - szabadkozom.
- Semmi gond - majd ő is kiköpi rakoncátlan fürtjeit a nemkívánatos helyről - látom te is ettél egy kicsit a hajadból alvás közbe - kuncogja el magát, szemei csillognak a nevetéstől.
Lassan összekészülünk, és lemegyünk a konyhába harapni valamit, jelen esetben a tablettákból, amiknek az ízén még lesz mit javítani. A laborba érve egyből egy lombik elé vetem magam, majd vadul folytatom a kutatást, mikor véletlenül megvágom az ujjamat, a vér egyenesen az edénybe csöppen. Hirtelen felkiáltok.
- Megvan a hiányzó összetevő, teljesen egyértelmű: vér. Még van a véremből elég sok, amit felfogtam a varázslat során, ugyanis ehhez halandó vére kell, hogy hatásos legyen.
Belecseppentettem egyet az említett vérből a lombikba, majd összekevertem, az oldat piros színben ragyogott, majd átlátszóvá változott. Ebből megcsináltam az új tablettákat, amig immáron piros színt vettek fel. Feloldottam egyet egy pohár vízben, ami egyből vérvörös színre váltott. Miután megittam örömmel konstatáltam, hogy készen vagyunk, teljesen elvette a szomjúságomat.
Készítettünk egy jó nagy adagot, majd berobbantunk a Kollégium nappalijába, ahol közöltük a nagy hírt, mindenki örömmel fogadta és ki is próbálta.
- Teljesen olyan, mint az igazi vér. És ebből mennyit kell bevenni? - kérdezi Kázmér elismerően.
- Havi egyszeri adag bőven elég - válaszol Aido csillogó szemekkel.
- Gratulálok, sikerült megoldani a halandók és a vámpírok közötti konfliktust, örökké hálásak leszünk.
De ezzel még nem volt vége, ugyanis egy megállapodást kötöttünk a vámpírvadászokkal, hogy mostantól azokra vadásznak csak, akik nem tartják be az egyezséget.
Elraktam egy évre elegendő tablettát magamnak, viszont egyre jobban el voltam keseredve, ahogy haladtam a dimenziókon át, még meddig fog ez tartani? Egy versikét kezdtem el magamba mondani:
"A szívem hózáporként fúj majd mindent át.
A lelkem hadd vágtasson,
Hadd tomboljon, szóljon hát!
S ha végül minden percet jégkristállyá vált
A holnap rám talál
S a múlt lehull majd rám!"
Megfogtam a kezemmel a közelben lévő boltívet, ami abban a pillanatban jéggé fagyott. Ezek szerint nekem is van erőm. Sokat nem tudtam gondolkodni rajta, ugyanis a boltívbe megnyílt egy portál.
- Most mennem kell tovább, de még találkozunk - intettem a többieknek, majd elnyelődtem az újonnan keletkezett portálban...
------------------------------------------------------------------
Sziasztok! Ahogy ígértem, elkészült az új borítókép :) Sajnos ez a rész nagyon rövidke lett, legközelebb a megszokott hosszúsággal jövök.
Legközelebb is szép álmokat festek neked
BINABASA MO ANG
Dipper démonjai
FanfictionEgy fikció nem mindig furcsább, mint a valóság! E könyv feltárja a misztikumok és a szerelem világát, mely egy nem hétköznapi helyzetet világít meg az olvasó számára. Végigkísérhetitek Dippert kalandjai során a különböző dimenziókba és segíthettek n...
