Egymásra hangolva (Bars a. Melody ff.) [BEFEJEZETT]

5.

- És aztán, az apja közölte, hogy tök hülye vagyok! - csattant fel a mondandója végén Charlie, aki nagyvonalúan ecseteli a volt barátnőjével való utolsó találkozását.

- Bocs tesó, de akkor meghúztad, vagy nem? - kérdi Leo, a vodkát szorongatva karjaiban.

- Cseszd meg, nem! Érted? Tökre rávoltam izgulva a nőre, erre benyit a faterja, elkezd ordítani, nekem dobja a cuccaimat, és közli, hogy takarodjak! Szerinted, megfektettem? - vonogatja a szemöldökét a story mesélője csatt részegen, félig ülve csak a kanapén.

- Az nagyszerű! - kortyol az üvegbe Leondre, cselekedetével teljesen eltűntetve minden tartalmat belőle. - A picsába! Charls, elfogyott~

- Eleget ittál taknyos. Egyél is valamit, mert nem leszünk jóban...

Nos, igen... a nappaliban ülünk, legalább három üveg szeszt megittunk már, Megan félig kábultan néz maga elé, homályos tekintetével a bekapcsolatlan tévét bámulja. Mindkét fiú teljesen illuminált állapotban van, egyedül én érzem józanul magam, külső szemmel, viszont nem tudom, hogy nézhetek ki. Utoljára akkor ittam, amikor betöltöttem a tízen nyolcat, ami tavaly nyáron volt. Azóta nem mosta semmilyen alkohol a torkomat. Megy most iszik először, talán durvábban is, mint annak idején én.

Gondolkodásomból egy irtó hangos zaj szakít ki, később valaki mirgását is felfedezem, s az a valaki, nem más, mint Leo. Beleordít a telefonba, aztán jobbra-balra hadonászni kezd a kezével, addig, míg fejbe nem csapja vele Megant.

- Felvagyok! - gyorsan pattan fel a lány ijedtében, utána olyan sebességgel is dől vissza.

- Itt mindenki részeg?! - kérdem félig ordibálva, de amint ezt kimondtam, Charlie kiad magából mindnet, egyenesen maga elé az eddig tiszta parkettára.

- Hova kerültem... - morgom a levegőbe, tulajdonképp magamnak, percek múlva pedig már a károkat próbálom eltakarítani.