Half Blood (L.S) /Befejezett/

11. The Alpha protect his pack

Louis szemszöge;

Allig tudtam kinyitni a szemem. Mindenem zsibbadt, nem tudtam egyik végtagomat se megmozdítani. A nyakam lüktetett, zsibbadt, perzselt, vagyis szinte minden lehetséges módon jelezte, hogy valami nem stimmel. A szám ki volt száradva, le voltam izzadva. A szárnyam is rajtam terült szét, majdnem teljesen kinyitva, így az se segített, mert már melegem volt. Megpróbáltam összecsukni, de az is teljesen lezsibbadt, nem tudtam megmozdítani. Hirtelen tompán, lépteket hallottam. Reménykedtem benne, hogy Harry az, de csalódnom kellett mikor egy (valószínűleg) két méter magas férfi jött a cellám elé. Felnéztem rá (már amennyire tudtam),majd megláttam, hogy vörösen izzik a szeme és a kárörvendő vigyora miatt éles agyarai kilátszódnak a szájából. Izmos mellkasa előtt összefonta karjait, így tekintélyt parancsolva magának.

- Lám, lám... Felébredt a kis angyalka!- szólalt meg mély, reszelős hangján.- Alábecsültünk... Azt hittük ennyi méreg 1 óra alatt megöl, de tévedtünk. Túl erős hozzá az életösztönöd.- mondta és közelebb sétált a rácshoz, majd legugolt. Szaggatott levegővételek közben néztem rá.- Nem minden félvérnek adatik meg, hogy igazi angyal vért kóstolhasson... Én voltam az a szerencsés aki megmérgezett, és mit ne mondjak finom a véred...- mosolygott gúnyosan.

- Beteg állat...- erölködtem ki magamból ezt a 2 szót. Erre csak jóízűen elnevette magát. Élvezte látni a szenvedésem.

- Fenyegetőzz amíg tudsz... Nem adok többet 36 óránál, és már halott vagy.- gonosz vigyor terült szét az arcán, majd eltűnt a sötétségben. Ha igaza van, akkor hamarosan találkozni fogok anyával... De még látni szeretném Harry-t, legalább egyszer. Az aranyos gödröcskéit, gyönyörű szemeit, hosszú, göndör fürtjeit, amik csak úgy csillognak a napfényben. Harry, kérlek bárhol is vagy, siess...

Harry szemszöge;

Nem tudok mást csinálni, csak bámulni azt a jelet a fán. A fordított keresztet amit átszúr egy fa tőr. Még mindig füstöl, szóval nem volt annyira régen, hogy elvitték. El kell mennem a tanácshoz, de félek, hogy nem lenne elég erőm. Túl régóta nem ittam vért, gyenge vagyok. Andy felé fordultam, aki még mindig eszméletlenül fekszik a kidőlt fa mellett. Nem! Nem! Vesd el ezt a gondolatot Harry, de gyorsan! Nem fogsz Andy-ből inni! Felkaptam menyasszony pózba és visszavittem Nickhez, letettem a kanapéra, majd betakartam. Louisnak hála, túléli a sebeit, még időben ment el érte.
Ha jól láttam, már el is kezdtek gyógyulni, ami szintén Louis miatt van. Az angyalok azt is elősegítik, hogy hamarabb felépüljenek a "védenceik", akár milyen súlyos sérülésből. Kimentem a házból vissza az erdőbe, hogy keressek egy embert. Muszáj innom, mert akkor mindent és mindenkit elpusztítok aki az utamba kerül. Hamarosan az egyik fa mögül hallk zenét hallottam, így hangtalanul közelebb mentem. Kinéztem az egyik közelebbi fa mögül, és megláttam egy fiatal lányt, aki egy nagyobb fa tövében ült. Onnan jött a zene. Egy piros kapucnis pulóver, fekete, térdnél kiszakadt farmer és egy piros sportcipő volt rajta (Metal_soul jobb ötletem XD). Nem lehetett több 14-nél. Sajnáltam, már most, de muszáj innom, és nincs időm még egy embert keresni. Még közelebb mentem és amikor meghallottam szíve egyenletes dobogását, meg azt ahogy az ütő erébe pumpálja a vért, autómatikusan átváltoztam. Egy másodperc alatt mellette teremtem és a torkát fogtam. A fülhallgató kieesett a füléből és ijedten próbálta lefejteni a kezemet, a nyakáról. Barnáskék szemei félelmet tükröztek. Hosszú, világos barna haja hátán terült szét.

- Ne aggódj, nem fog sokáig fájni...- súgtam negédes hangon a fülébe. Fájt ezt tenni, de... A vérszomjam nagyobb most, mint a józan eszem...

- Kérem... Kérem ne bántson!- próbált könyörögni, de semmi haszna nem volt. Oldalra dőltöttem a fejét, kitátottam a szám, majd beleharaptam a nyakába, amit egy fülsüketítő sikollyal jutalmazott. Szívtam a vérét, azt az édes nedüt ami segít józan maradnom. Olyan édes. A lány allig lélegzett, szemei fenn akadtak, bőre kifehéredett a vér hiánytól, majd mikor már nem hallottam a szíve dobogását, elengedtem és holtan terült el a földön. A józan eszem visszatért, és eltöltött a mérhetetlen mennyiségű bűntudat. Megöltem egy 14 éves lányt... Mi lett belőlem?