Jeff The Killer mindennapjai...

Remény

"Leszaladtam a pince lépcsőjén és hatalmas sebességgel nyitottam ki a bázis bejáratát.
-Toby! Clockwork! ÉLNEK!!"

-Hülye vagy?-kérdezte cinikusan a kanapén ülő vaksi.
-Gyere, gyere!! -kaptam el a karját, és ráncigáltam felfelé a díványról. Karjától fogva ráncigáltam át a nappalin, majd fel a pince lépcsőjén.
-Mi a faszt akarsz te buzi?-kérdezte dühösen.
-Nézd!!!-mondtam izgatottan, ahogyan felértünk.
-MI A....??! - kérdezte döbbenten.-Toby?? Clock?? Mit kerestek ti itt? Ti...ti meghaltatok! -mondta hitetlenkedő hangon.
-Hát nem csodálatos? -kérdezte Smile gúnyosan vigyorogva.-együtt a kis család.-mondta miközben nevetni kezdett.
-Mit röhögsz? Mit tudhatsz te erről az egészről, kutyuli. -mondta dühösen Clock.
-Ó hát csak az egészet-mondta könnyedén mintha az lenne a világ legnormálisabb dolga, hogy mindenki után lesekedik ez a kis szar.
Mindenki kérdő pillantásokat vetett rá.
-Jobb lenne ha eltalpalnál innen kiskutyi... -mondja cinikusan a vaksi.
-Jó...viszont csak segíteni akartam, mert ugye Zalgo legyőzéséhez a titkos fegyver nálam van...de ha nem kell.... -mondta megjátszva magát miközben sarkon fordult.
-Ájjál le csak, kutyus. -mondtam elkapva farkát amit csóvált.
-Hmm? -mosolyodott el sejtelmesen.
-Mi-ilyen titkos fegyve-er??- kérdezte a kis tikkes kíváncsian.
-Oh...nem mindegy az nektek?-mondta vigyorogva.
-Kutyuli...most azt akarod, hogy térden könyörögjek neked, vagy a füleden ülsz?-kérdeztem hűvösen, szemöldököm ráncolva.
-Hmm...a térden könyörgés nem is hangzik olyan rosszul -mondta elröhögve magát.
Erre mindenki csak cinikusan bámulta, amire kicsit megkomolyodott.
-Nehéz közönség...-mondta miközben már lejjebbcsillapodott a röhögése. - De komolyra fordítva a szót... -mondta egyből lehervadó vigyorral, aminek helyére egy komoly arckifejezés ült- Nektek kell a segítségem, nekem meg kell a tietek. Kössünk kompromisszumot... -mondta komolyan elmosolyogva.
-Várj...minek kellünk neked mi? Ha olyan nagyhatalmú izé vagy, mint ahogy mondod, akkor minek kellünk neked mi? -kérdezte Clockwork elgondolkodva- ennek csapda szaga van...
-Ó, hát szerény személyemnek nagy a hatalma, viszont annál kevesebb az ereje. Amit kérnék tőletek, az csak egy egyszerű bérgyilkosság lenne.
-Kit kell megölni? -kérdezte a vaksi kíváncsian.
-Bla bla bla bla....-forgatta a szemét a kutya. -túl sok kérdés. Áll az üzlet vagy nem?
Zavarodottan egymásra néztünk, mindegyik szemében bizalmatlanságot és kételyeket véltem felfedezni, amik ezúttal engem is könnyen magukkal ragadtak.
-Áll. -mondta a kis tikkes, és kezet fogott a kutyával.
-Nem, nem áll semmi üzlet, amíg Slender nem tud semmiről!! -mondta idegesen a vaksi, és erősen elrángatta a tikkes kezét a kutya kézfogásából.
-Hát ha nincs üzlet, akkor megyek is...fontosabb dolgaim is vannak. -mondta a kutya, majd sarkon fordult volna.
-Idekerítsük gyorsan Slendert, de addig semmi megállapodás! -mondta cinikisan a vaksi.
-Hol van? -érdeklődött az órás.
-Épp temet titeket. -mutattam az órásra, majd a tikkesre.
-Azt úgy hogy? -mondja meglepve a tikkes.
Én csak vállat vontam.
-Vaksi, menj el a Pofátlanért. -mondtam neki egy kis kínos csend után.
-Mér' én? -kérdezte vissza
-Mert gyorsabb vagy nálam. -mondtam összedonva a karjaim. Ő csak megforgatta a szemeit, majd elbaktatott.
Ameddig ő odavan, -kezdtem bele, miután eltünt a vaksi a sűrűben- addig meséljétek már el, hogy mi a fasz folyik, mert mióta felbukkantatok, szart sem értek. -mondtam leülve a földre, azaz a törmelékekre.
-Huh, há-át az úgy volt ho-ogy...-kezdett bele a tikkes, de az órás félbeszakította.
-Inkább elmondom én, mert neked egy nap kell mire kinyögöd. -mondta az órás hűvösen.
Erre a tikkes nagyon elszontyolodott, de ekkor az órás egy rövidke csókot (?) adott neki, amire egyből felélénkült a kis proxy.
-Tehát, Zalgo igazából nem vesztett el egy tagot sem a csapatából, mert csak a csapatának álcázott démonokat küldte a csatába. Fogjuk ejtett minket, még a csata előtt, és kicserélt minket démonokra, amik ugyanúgy néztek ki mint mi, ugyanúgy viselkednek, és olyan döntéseket hoznak, amilyeneket mi hoznánk meg. Most mivel szerinte ti nem tudtok erről semmit, megint támadni fog a csapatával együtt, de ezúttal démonokat is bevet. Több ezret. Semmi esélyünk ellenük. El akarja pusztítani az összes embert meg creepypastát, kivétel nélkül, és aztán a világ élére törni, a démonokkal együtt.
Hú a gecibe....nem gondoltam volna, hogy ennyire súlyos a helyzet.
-Nélkülem mind meghaltok. -mondta önelégült, sunyi mosollyal a vörös kutya.
Ahogy ezt kimondta, zörgést, és ágroppanást hallottunk, majd a sűrűből előbukkant a vaksi, mögötte a Pofátlan, utána pedig Elisabeth.
-Mondtam?! Élnek! -mondta hevesen gesztikulálva a vaksi a Pofátlannak, aki éppen még a kezét szedte le arcáról, ami védelmezte a fejét a sűrűben a hegyes ágaktól és tüskéktől.
-Mi.....? De most temettelek el benneteket....-mondta hüledező hangon, és bár nincs arca, ha lenne, akkor biztos hogy döbbenet, és meglepődés látszana rajta.
Hatalmas karjaival körbefonta az óraszemű, meg a tikkes derekát, és egy óriási, szoros ölelésben részesítette őket. Miután lerakta őket, a tikkes odasietett gyermeteg vigyorral az arcán a bohóchoz, és intett neki, hogy hajoljon le. A bohóc kicsit meglepődve de eleget tett a kérésnek, és hosszú karjaival térden támaszkodott meg. A tikkes odahajolt a bohóc füléhez, kezeiből tölcsért alkotott, és súgott valamit neki. Annak arcán széles vigyor jelent meg, aztán ugrálni kezdett, mint egy fangörl.
-Komolyan, Toby?! -kérdezte ugrálva a bohóc.
-Igen.... -mondta a tikkes halvány pírrel az arcán.
-Az én tanítványom. -mondta a bohóc egoistán, saját mellkasára bökve, ezzel magára mutogatva.
-Shh! -csitította le a tikkes.
-Ennek örömére ma elmegyünk egy kanbuliba. Csak mi fiúk! -kezdte el teremteni a kellemetlen légkört a bohóc azzal, hogy ilyen komoly helyzetben is ekkora vigyorgó szar tud leni.
-Komolyan még ilyenkor is a szórakozáson jár az agyad?!-kérdezte az óraszemű, szemforgatva, majd közel lépett a bohóchoz,és homlokon pöckölte.
-Téged senki nem kérdezett, tikk-takk!-mondta visszavágva a bohóc.
-Kit nevezel te tikk-takknak? -kérdezte dühösen az óraszemű.
-Natalie....-szólalt meg a Pofátlan érzelemmentesen- Hagyd....azok után amiken keresztül mentünk az utóbbi héten, kijár nekik a kikapcsolódás. -mondta a Pofátlan, ezzel a bohóc pártját fogva.
Az órás csak sóhajtot egyet mérgében, majd megint megszólalt.
-Miért nem foglalkozunk azzal amiért itt vagyunk? -kérdezte dühösen az óraszemű.
-Igaz is. Nekem is véges számú az időm, amit rátok fordíthatok. -mondta a kutya színészkedve.
-Mi? Te itt? -kérdezte a Pofátlan, aki eddig úgy tűnik észre sem vette a kutyulit.
-Igen, problémád van vele? -kérdezte selytelmesen elmosolyodva a kutya miközben a magas arcnélküli féefi lábai elé tipegett.
-Nem, de ismerlek. Mindig akkor viselkedsz így, mikor kell valami. Talpnyaló vagy.- mondta a pofátlan ridegen.
-Az lennék? -nevette el magát a kutya- Anno mégsem én nyaltam ki fényesre Zalgo seggét azzal, hogy mindig mindenben a kezese voltam, meg mindent megtettem, és pont úgy, ahogy őkelme démoni Istenség szerette volna. -mondta röhögve.
Nem gondoltam volna, hogy a Pofátlan ilyet is tett volna....
-Tch...mit szeretnél? -kérdezte a pofátlan fintorgó hangon.
-Egy ajánlatom van. Elmondom az ajánlatot, fényezés, és hazugság nélkül. Annyi lenne a dolog, hogy Zalgo-t egy valaki tudja csak legyőzni, az pedig nem más mint Enley a démonok hadúrja. Viszont nem dolgozik ingyen. Mindig egy lelket kér cserébe, és mivel olyasféléknek mint ti nincsenek fölösleges lelkei, ezért egyszerűen, valaki az életét kell adja érte.
-Ez nekem nem tetszik... -mondja a Pofátlan morgósan. -nem áldozhatunk, csak úgy fel egz csapattagot... -mondta hűvösen.
-Márpedig ez az egyetlen módja. Vagy feláldozol egy embert, vagy mindenkit.- Mondta fejét oldalradöntve a kutya.
Állát kezén pihentetve gondolkozott, a Pofátlan, dünnyögve.
-Áll az alku. És majd feláldozom magam.-mondta érzelemmentesen a magas férfi.
Kezet fogtak a kutyával, majd megszólalt a kutya.
-Valakinek le kell jönnie velem a pokolba, hogy szóljunk Enley-nek.
-Laughing Jack. -fordult a Pofátlan a bohóchoz
-Tessék. -mondta a bohóc.
-Mit is terveztél a fiúkkal?
-Kanbulit. -mondta a bohóc tátott szájjal mosolyogva.
-Menjetek. -mondta a Pofátlan- Csak Ben marad. Meg Sally is.
-Jejjj-mondta a bohóc szélesen vigyorogva
-De nekem semmi kedvem menni...-mondta a vaksi, cinikusan.
-Ez parancs volt, Eyeless Jack. -mordult a Pofátlan a vaksira
A bohóc maga köré gyűjtötte a fiúkat, azaz a vaksit meg a tikkest. Ezután intett nekem, hogy menjek oda. Sóhajtva egyet odavonszoltam a seggem.
-Mehetünk? -kérdezte a bohóc próbálva kelteni bennünk az életkedvet, de ez csak olyan volt, mint megpróbálni jégkockákkal tüzet rakni.
Senki nem válaszolt előbbi kérdésére.
-Ezt egy igennek veszem.-majd átkarolt a vállam fölött engem, meg a tikkest. Tudta, hogy nem jó ötlet a vaksihoz hozzányúlni, mert morgós kedvében van. Elindultunk így négyen valahova, ahol állítólag "bulizni" fogunk. Nem is tudom mikor buliztam utoljára egy jót...Viszont ennek ellenére nem tudtam agyam kattogását lekapcsolni, és kikapcsolódni. Folyton kerestem a gondolataimban a magyarázatot a történtekre. Mindenre. Lassan poroszkáltunk az avarban, a keskeny ösvényen.
-Tulajdonképpen hova is megyünk? -kérdezte a vaksi.
-Majd meglátjátok. -mondta a bohóc selytelmesen elvigyorodva.
-Te....-néztem a vaksira kétségbeesetten- ez még képes, és elvisz minket messzire aztán megerőszakol.
A bohóc hangosan nevetni kezdett.
-Máskor megtenném, de most nem.
-Miért miben különbözik ez az alkalom a többitől-kérdezte ridegen a vaksi.
-Mert megünnepeljük aaaazt, hoooooooogy.... *suttog* dobpergés.......TOBY ELVESZTETTE A SZÜZESSÉGÉT. -mondta szinpadiasan, miközben széttárta kezeit.
-MI A FASZ?!- kérdeztem ledöbbenve.
Hogy a gecibe vesztette el Toby hamarabb a szüzességét mint én?! Pon Toby??! Faszomba is...de hát én jobb vagyok nála minden szempontot tekintve....ő...ő egy retardált izé...!
-Jól hallottad. -mondta a bohóc mosolyogva.
-És ki volt a szerencsés? -mosolyodott el a vaksi a tikkesre.
-Clo-ockwork.
-Mi a?! -kérdezte lesokkolva a vaksi. -betörted a vadlovat?? Hogyan??
-Hát...i-igazából ő aka-art szexelni-i. Én megadta-am amit akart.
-Az igen... -mondta döbbenten a vaksi.
-Talán részeg volt? -kérdeztem, humornak szánva, de még a nemlétező tücsökciripelést is hallottam, amikor mindenki csak komoly arccal nézett rám.
-N-nem.....-mondta a tikkes halálkomoly arcot vágva.
-Itt is lennénk!-mondta a bohóc megérkezve egy házhoz az erdőben.

Először is nagyon nagyon bocsi a nagy kihagyásért. Ne haragudjatok. Nincs ötletem...egyáltalán... A kövi rész már hamarabb várható lesz. És talán ha lesz öteletem, és időm, akkor lesz egy sztori szálon kívül futó Halloweeni különkiadás. Csak akkor a sztori következő része hátrébb tolódik. Mondjátok meg komibam, szeretnétek-e Halloweeni különkiadást?
Ennyi lettem volna, remélem tetszett a rész, majd még jelentkezem. Ja és nagyon nagyon szépen köszönöm a majdnem 9k megtekintést. Imádlak benneteket❤😍 Nagy puszi a tarkótokra.