Breathe ( Harry Styles f.f) Befejezett

18. Public

2016. Október 27.

Soha nem gondoltam bele, hogy mi lesz ha netalán a Harry-vel való kapcsolatom nyilvánosságra kerülne. Mindig is kerültem az ilyen helyzeteket, persze nem azért mert szégyeltem volna a kapcsolatom egy ilyen fantasztikus sráccal, de láttam, hogy mit művelt a sajtó a többi fiú barátnőjével, s én inkább nem kértem belőle. Nem akartam, hogy minden második héten valamelyik szennylap Harry és az én magán életünkön csámcsogjon. Persze elkerülhetetlen volt az, hogy ne lássanak meg minket együtt nyilvános helyeken, de soha nem adtunk nekik arra esélyt, hogy azt feltételezzék eggyütt vagyunk. Nos, ezeknek a napoknak sajnos az utóbbi héten vége szakadt. Az egyik napsütéses reggelen Harry-vel kint fogyasztottuk el reggelinket miközben egy kellemes beszélgetést folytattunk. Közben egy-két csók is elcsattant köztünk mint egy normális pár között hisz azok voltunk. Egy remek napot tudhattunk magunk mögött. Rengeteg nevetés szerelmes pillantás és csók volt az a nap. Másnap reggel mikor felkeltem az volt az első (mint mindig), hogy felnéztem a közösségi oldalakra. Bár ne tettem volna! Rengeteg kép volt feltöltve rólunk ahogy eggyütt reggelizünk, s a képek alatt ment a találgatás, hogy ki is lehetek és persze, az annyira imádott utálkozások is szárnyra kaptak. Azóta már kiderítették, hogy ki is vagyok és rengeteg tini újság címlapján szerepeltünk "Harry Styles-ra végre rátalált a szerelem?" címszó alatt. Útáltam! Rengeteg fenyegető üzenetet kaptam, és kritizálást a kinézetemmel kapcsolatban. Azóta is próbálom kerülni a telefonom, bár édesen csábítgat. Harry jó barát létére próbál nyugtatgatni, amit valahogy el is hiszek neki. Hiszem, hogy minden rendben lesz, de nem tudom meddig bírom még elviselni az emberek kritikus szavait, amik annyira őszinték. Mindig is adtam mások véleményére, szerettem ha azt gondolták rólam, hogy tanúlt, barátságos, kedves, segítőkész ember vagyok.

Három nap is eltelt már azóta, hogy utoljára kezembe fogtam volna telefonom, és már nagyon hiányoltam, így engedtem a csábításnak. Egyedül voltam a hatalmas házban Harry-nek valami sürgős elintézni valója akadt, én pedig már kezdtem szétunnin az agyam. Egy meleg puha takaró és telefonom társaságában letelepedtem a kanapéra. Amint felmentem twitter-re rengeteg üzenet fogadott. Találomra rákattintottam az egyikre, de bár ne tettem volna! "Menny vissza Angliába zárkózz be a szobádba, és öld meg magad! Harry sokkal jobbat érdemel mint egy ilyen kis senkiházit!" Nem tehettem róla a többit is elolvastam és még ennél is rosszabbak voltak.

- Bébi megjöttem!- Harry hangja rántott vissza a valóságba. Gyorsan letöröltem a könnyeim mielőtt Harry beléphetett volna a helyiségbe. Lezártam a telefonom képernyőjét, majd egy mosolyt erőltettem az arcomra. Harry ledobta magáról a vékony kabátját, majd mellém telepedett a kanapéra.

- Charlotte, te sírtál?- Próbált a szemembe nézni, de én kerültem tekintetét. Éreztem, hogy torkom kiszárad gyomrom egy kis ladbává zsugorodik, s nem tudtam tovább visszafolytani a könnyeim.

- Harry, sajnálom, de megnéztem az üzeneteiket!- Fakadtam ki, s közben nyakába borultam.

- De, bébi nem megmondtam, hogy ne foglalkozz velük?- Harry hangja egyszerre volt szigorú és aggódó.

- Tudom, és sajnálom, de nem bírtam tovább!- Lassan ölébe másztam, s hagytam had ringasson mint egy kisgyermeket.

- Ugye tudod, hogy nem érdekel ki mit gondol, én úgy szeretlek ahogy vagy?- Bólintottam egyet, s próbáltam alábbhagyni a zokogással. Mindig is tudtam, hogy nem tudjuk majd mindig titkolni a kapcsolatunkat, de azt hiszem még nem voltam felkészülve rá. Emlékszem hányszor vígasztaltam Sophia-t, Eleanour-t, vagy Perrie-t amikor ilyen leveleket kaptak. Tudtam mindig is, hogy átfogok rajta esni, s azt is tudom hogy az emberek milyen gonoszok is tudnak lenni, de mellettem most nincs senki olyan, aki átesett volna ezen, s ez egy kicsit rossz. Szükségem lenne egy lányra, mert Harry ezt nem értheti de azt hiszem erre nincs megoldás, így marad az önsajnálat és a szerelmem nyugtató szavai.

➰

Sajnálom, hogy ilyen sokáig nem volt rész, de az utóbbi időkben kissé össze jöttek a dolgok az életemben. De már túl vagyok rajta, így vissza tér a heti egyszeri részek érkezése.

All the love K. ♥