Breathe ( Harry Styles f.f) Befejezett

6. He is good or bad?

2016. Junius 12.

A jótékonysági koncert remekül sikerült. Rengeteg pénzt tudtunk össze gyűjteni, ami boldogsággal telítette el szívem.

Mint azt ígértem anyámnak is elkezdtem a kezelést, és hogy őszinte legyek, borzalmas! Ha eddig azt hittem ennél rosszabb már nem lehet  hát tévedtem. A kezelés teljesen kikészít, képes lennék az egész napot átaludni, szinte bármit eszem is az 10 perc után vissza köszön, bőrőm még sápattabb, és szemeim alatt megjelentek a sötét karikák.

- Jó reggelt!- Lép be egy nővér a szobába, kezében egy tálcával, amin a reggelim van.

- Reggelt!- Köszönök. Megpóbálok ülő pozícióba helyezkedni, ám energia hijján nem nagyon megy.

- Hogy érzed magad?- Lép az ágyam mellé, majd kicseréli az üres infúziós tasakot egy újra.

- Jól vagyok!- Villantok egy mosolyt felé.

- Rendben, próbálj meg enni!- Néz rám, majd tovább is áll. Magam elé vettem a tálcát és csak bámultam az előttem lévő ételt. Én tényleg éhes vagyok, de félek, hogy kihányom így inkább a mellettem lévő asztalra helyezem, s csak bámulok ki a fejemből. Pár perc telik csak el, de az ajtó újra nyílik, ám most nem orvos vagy nővérke jön be, hanem Liam.

- Szia!- Nyom egy puszit a fejemre, majd egy széket húz ágyam mellé és leül rá.

- Hogy vagy?- Nézek rá, miközben betakarom magam, ugyan is kissé hideg van.

- Ezt inkább én kérdezném tőled!- Pislant kezemre, amiben a branűr van elhelyezve.

- A dolgok változatlanok!- Rántok vállat. Ő csak bólint egyet, majd lehajtja fejét, és dobolni kezd lábaival. Ismerem már annyira, hogy tudjam ezt csak olyankor csinálja, ha valamit eltitkol előlem.

- Ah, kivele!- Sóhajtok fel egy idő után.

- Mi?- Kapja rám a fejét.

- Ki vele, mit titkolsz Payne?- Nézek rá, az én mindent tudó pillantásommal.

- Uhm oké, szóval Harry-nek hatalmas bűntudata van, az miatt ahogy viselkedett veled a koncert napján, és ma délután befog jönni hozzád, hogy bocsánatot kérjen!- Hadarta el egy szuszra. Lehunytam a szemem, majd vettem néhány mély levegőt. Igen, nos Harry viselkedése eléggé borzalmas volt azon a napon. Semmit nem tett meg amit kértem tőle, és úgy beszélt velem, mintha a szolgája lennék, amit én persze nem hagytam neki. A végére egy hatalmas vita alakult ki kettőnk között, és olyan dolgokat vágtunk egymás fejéhez, amit ő lehet nem bánt meg, de én már rég igen.

- Rendben!- Vontam végül vállat.

- Egyáltalán nem vagy mérges?- Emeli rám hatalmas őzike szemeit.

- Nem, ha ő egy "haldokló emberre" akarja pazarolni az értékes idejét felőlem!- Idéztem a szavait.

- Kérlek, soha ne monnd mégegyszer ezt!- Sóhajtott fel fájdalmasan. Én csak megforgattam szemeim és rányújtottam nyelvem.

- Rendben, csibe igazából csak búcsúzni jöttem, mert most pár napra vissza utazom Londonba!- Áll fel, és közelebb lépked hozzám.

- Oh, rendben!- Sóhajtok szomorúan.

- Ne aggódj, minden nap beszélünk, és amint tudok vissza jövök!- Puszilja meg homlokom.

- Érezd magad jól!- Mosolyogtam fel rá. Liam néhány perc múlva érzékeny búcsút vett tőlem, és ismét magamra maradtam. 15 perc múlva végre rávettem magam, hogy egyek valamit, így megettem a szendvics felét, majd úgy döntöttem elmegyek fürödni. Szóltam az egyik nővérkének, aki lekötött az infúzióról, majd segített kikelni az ágyból. Fogtam a tiszta ruhám, majd átcsoszogtam a szobához tartozó fürdőbe. Lepakoltam a kis szekrényre, hogy letudjam venni a már piszkos, átizzadt pizsamám. Végig mértem magam a tükörbe, de bár ne tettem volna. Még csak pár nap telt el a kezelésből, de már most látszik rajtam, hogy fogytam. Kulcscsontom kikörvonalazódik sápadt bőrömön, csak úgy mint bordáim és lapockáim. Nem nézegetem magam tovább, inkább beültem a zuhany fülkébe elhelyezett székre, és csak folyattam magamra a jó meleg vizet. 20 perc ázás után kezdtem érezni, hogy szemeim kezdenek lecsukódni. Gyorsan felöltöztem, majd vissza ballagtam a szobámba. Épp mikor másztam vissza ágyamba, az ajtó nyílt, majd Rob bácsi jött be kezében, az infúziós zacskóval, amiben piros folyadék volt.