A szerelem varázsa(Befejezett)

15.fejezet-Érzelmek

Sziasztok!:3 Hát úgy tűnik jön az ihlet. A tegnapi napom olyan jó volt, hogy muszáj vagyok szavakba önteni és ezáltal meg is jött az az ismerős ihlet, amikor tudom írnom kell nektek. Remélem ez hosszabb lesz, mint az előző. Az olyan kis ízelítőféle volt, de nem is beszélek tovább. Jó olvasást. Csóók

Éreztétek már úgy, hogy mindent megtennétek a szeretett személyért? A szerelmedért? Hogy elhagynád csak azért, hogy neki jó legyen? Elmenekülnél tőle? Az érzéseidtől és mindenkitől aki valaha is sokat jelentett neked?

Én most pont ezt érzem. Talán még ürességet is? Vagy magányt? Esetleg mindkettőt?

Tudom hazudnom kell neki. Vagy nem tudom, hogy ez hazugság-e. De azt tudom, hogy el kell mennem.

Tőle.

Messzire.

Annyi emlékem van vele. 

Mennyi mindenen mentünk keresztül.

Együtt.

Először csak egy szomszéd fiú volt, utána barát és végül szerelem lett.

De nyugodt szívvel mehetek el tőle mert tudom, hogy mindent megtettem.

A tény, hogy vámpír lettem nem hagy nyugodni.

Nem érzem a szívem dobogását. Nincs többé. Nincsenek érzelmek.

Vagy csak elrejtem őket?

A választ nem tudom rá.

Mindig is arra vágytam, hogy férjes asszony legyek, szerető férjjel, gyerekekkel, jól fizető állással és egy szép családi házzal.

De mikor ILYENNÉ váltam, azóta ez az álmom el van temetve.

Szeretem őt?

Rabul ejtenek a kék szemei, a szőke haja mikor beletúr, imádom a kocka hasát és a nagy bicepszét. A kedvessége a törődése olyan mintha én lennék neki a hercegnője. A hangjától libabőrös leszek. A mosolya engem is mosolyra késztet. Mikor pedig együtt nevetünk mintha csak Ő és Én léteznénk. Vörös leszek még mindig, ha a perverzségéről van szó, mert az határtalan. Egy apró üzenet tőle, ha messze volt és már tudtam, hogy minden rendben van vele, nem kell aggódnom érte. Feldobta a mindennapjaimat. Elvitt különféle randikra. Minden része ami van túlontúl tökéletes. De még is szerethető.

Ez lenne a szerelem?

Talán.

Nagyon hiányzik nem is tudom elmondani, hogy mennyire. Több kilométer választ el most Tőle.

Leila szemszöge órákkal ezelőtt:

-Szeretsz? - hangzott el újra a kérdés.

Többször is kinyitottam a számat, hogy valamit mondjak, de nem tudtam se "Nem" se az "Igen" szót kimondani.

Lefagytam teljesen.

Fél óra múlva pedig már a vonatállomáson álltam a csomagjaimmal.

Viszlát London!!

Üdv Róma!

Hát ez se lett sajnos valami hosszú, de remélem tetszett és azt is remélem, hogy felkeltettem az érdeklődéseteket!