Late Nights

31. Fejezet( Hosszabbított verzió)

Sziasztoook!
Sajnálom, amiért ennyit kellett várni a hosszabbításra, csak egy hét után kiestem a ritmusból, és nem volt ihletem írni, azok elött pedig egyéb problémáim voltak. Most viszont itt van a hosszabbítás.:)
Nem kell megijedni a vége miatt, még közel sincs vége! Sőőőt...
Szokás szerint ha tetszett, akkor szavazattok, kiváncsi vagyok, hogy mit gondoltok a részről. :)
Sok puszi és ölelés mindenkinek.
Puszi :
- D

„- Ne merj hozzáérni te féreg!"

Ez az egy mondat visszhangzott a fejemben, ahogy kitisztult előttem a kép. Jack vérfagyasztó mosolya csak kiszélesedett, ahogy észrevette tekintetem, s nem mertem megszólalni. Oly sok idő után végre ismét láthatom Őt. S ugyan félve, de fellélegeztem. Tekintetem összeivódott Harryével, s nem bírtam levenni róla a tekintetem.

- látom megérkezett a felmentő sereged... ami igen csak csekély számmal büszkélkedhet... - Közli nyersen Jack. Míg még egy teljes lépést tesz felém, s a testünk közti igen kicsiny távolság, nem kecsegtet felém semmi jót. Alsó ajkam beszívtam, ahogy lélegzetvisszafojtva néztem, ahogyan Jack tekintete a ruhanélküli testem kémleli. Kezei elindultak, s megragadták a derekam, mit a fából készült tákolmányhoz préselt durván. Fejem hátra csuklik, ahogyan egy fájdalmas sikoly keresztül siklik az ajkaimon.

Harry tekintetét ott érzem a bőrömön, mi feltüzeli testem, ugyan akkor semmisnek is érzem magam, amiért így kell látnia. Szégyenkezve lehajtom fejem, s csak várom a további történéseket.

- Egyedül foglak megölni a puszta kezeimmel. – Morogta Harry felbőszülten, testem beleremegett hangszínébe, s félve rátekintettem. Bár ne tettem volna. Tekintete rémisztő volt, ahogyan szemöldökeit összehúzva, ajkait összepréselve, állkapcsát feszítve nézett felénk. Alakja merev volt, ahogy vállain, s karjain feszült a fölsője, megmutatva ezzel kidolgozott, izmos testét. Nadrágja, a megszokott módon, kopott volt. Kezeit néha elengedte, néha ökölbe szorította, míg el nem fehéredtek bütykei. S míg őt tanulmányoztam, észre sem vettem, amint Jack fülemhez hajolva belepusmog fülembe.

- egy személyes közönsége lesz a korcs szülött nemzésének. – Harap bele gyengéden a nyakamba, s én menten undorodva összehúzom magam.

- TAKARODJ A KÖZELÉBŐL! – Hirtelen Harry, Jack háta mögé került, s közrefogta a nyakát, mit hátrarántott, amint nem maradott volna köztünk hely. S kifújtam egy levegőt, amit nem tudtam, hogy ez ideig bent tartottam. Harry-re tekintve elsápadtam, ahogy megláttam szemeinek színét, mit már nem az a gyönyörű megszokott zöld tarkított. Szeme most vészjósló volt, ahogyan fekete alapon vöröses-zöld láng égett bennük. S a fehér szín, most ugyan fehéres, de fekete csíkok tarkítják ugyan, s ez még rémisztőbb külsőt kölcsönzött neki. S amint találkozott a tekintetünk egy győzedelmes mosoly ott ékeskedett az arcán, mit félve, ugyan nem ugyanazzal az erővel, de viszonoztam lágyan.

- reménykedtem, hogy nem lesz könnyű dolgom. – Prüszköli Jack, míg térdeire nehezedve felegyenesedik, s nyakát kezdi dörzsölni, mi most piros csíkokban izzik, felfedve Harry szorításának nyomait. S visszanyerve erejét, Harry lábai elé köpött egyet, mire csak egy gonosz mormogás hallatszódott Harry felől.

- tudod, már nem vagyunk óvodások, hogy játszadozzunk.

- oh, pedig szívesen játszadoznék, hisz a végén, úgy is én végzek nyertesként. és a nyereményem egy fehér démon, és később a hasában növekedő korcs szülemény. – Feleli büszkén.

- eszedbe ne jusson... - Válaszol Harry oly hangon, hogy testem bele borsódzott.

A következő pillanatban, mire feleszmélek, már Jack fölül kerekedett Harry-n, s úgy kényszeríti a földre, földbe döngölve őt. Ajkaim elnyíltak egymástól, s egy néma sikolyt hallattam, mit csak én hallottam, s senki más. Jack alakja rémisztő volt, ahogy kezei körbe vonták Harry nyakát, s így akarta átsegíteni őt a túlvilágra, s igen csak nehéz dolga volt, ahogy figyeltem őket. Testem már nem bírta tovább, tenni akartam valamit. Karjaim eszeveszettül elkezdtem mozgatni, mi semmit sem hatott a bilincsek ellen. Feszengtem, s mozgolódtam, amíg csak tehettem, s amikor már feladtam volna a küszködést, Harry fordított a helyzetükön, így Jack került a földre, engem egy pillanatra megnyugtatva ezzel. Mit sem ért az a pillanat, mikor másodpercek kérdése, és fordulhat a kocka. Testem ívbe rándult, ahogy a bilincs, bénító ereje, kihatott a testem összes porcikájára, s nem bírtam eltűrni a fájdalmat. Sikításom, lemertem fogadni, hogy bejárta az egész alaksort, s ezt még a külső réteg is meghallotta, mit sem sejtve mi is folyhat eközben alattuk. Látásom már nem volt tiszta, ahogy erőm kezdett fogyatkozni. S amikor megláttam, hogy Jack nem egy csapást mér Harry arcára, s a felsőtestére, többek közt a bordáira, s a gyomrára, elöntötte gondolataim a vörösség, a düh, a bosszúvágy, a szabadulás érzet. Alakom küszködve, minden erőm belefeszítve a dologba, de sikeresen kiszabadultam a bilincsek fogva tartásából, ahogy ökleim körül egy fehér gömb alakú energia szabadult fel. S ennek segítségével könnyedén el tudtam törni őket. S a nagy lendületnek köszönhetően előre esve a mocskos talajon, kutattam a szétvágott ruhadarabomért. S mikor megleltem, kezeimmel azonnal felkaptam, majd magamra aggatva a rongyos anyagot, csomót kötöttem a mellkasom alatt, ezzel megtartva magamon a ruhadarabkát, majd megkeresve az alsóneműm azt is felvettem. Amint végeztem, tekintetem a két harcoló személyre szegeztem, s kiguvadt szemekkel figyeltem, ahogy ők ugyanezzel a tekintettel meredtek vissza rám. S ez büszkeséggel töltött el, nem hittek bennem, mégis kiszabadultam. Arcomon egy lassú mosoly terült szét óvatosan, s kuncogva, de megráztam a fejem. Majd lassú kimért léptekkel megközelítettem őket. Mezítelen lábam lassan súrolta a talajt, s én élveztem szabadságom minden egyes pillanatát.