Az iskolában terrorizálták, otthon pedig állandóan kiabáltak vele, Jimin sosem érezte, hogy szeretik, ezért amikor egy félénk milliárdos, Jeon úr kiküldi hozzá a munkását, azt állítva, hogy ő álmai fiúja, Jimin beleegyezik, hogy a titkos szeretője l...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egy egész csapat lány vette körül Jungkookot, aki a szekrényéhez próbált eljutni, amikor Jimin másnap reggel kiért az iskola főfolyosójára. Vállát erős fájdalom gyötörte, igyekezett figyelmen kívül hagyni az égető féltékenységet, amit Jungkook és a körülötte vihogó lányok látványa okozott.
Jimin ismét Jeon úr kapucnis pulóverét viselte, mivel ez volt az egyetlen pajzs, ami a külvilágtól elválasztotta.A tegnap este olyan gyönyörű volt, a puha ölelés, amiben tartották,még bűntudata is volt, amiért olyan féltékeny volt Jungkookra,valami furcsa osztálytársra, aki, ahogy ma várható volt, nem akart vele semmi közöset. Jimin tekintete visszavándorolt Jungkookra, aki becsapta a szekrényt, rögzítve a szemüvegét.
"Jimin!" Kiáltotta, aminek hatására a folyosón mindenki őt nézte, Jimin lábai olyan gyengék lettek, amikor megállt felkészülve egy újabb sértésre, akár szóbeli, akár fizikai. Szíve annyira megörült a dobogástól, amikor Jungkook közeledett hozzá, megállt olyan közel.
"Szia Jimin. Um...azt hiszem tegnap kicsit rosszul kezdtük, kezdjük innen. Én Je... Jungkook vagyok" - nyújtotta ki a kezét dadogva a, nevét.
A köréjük gyűlt tömeg suttogva hallgatta.
"Kíméld meg magad a megaláztatástól" - mondta Jimin megfordulva, és hirtelen végigsietett a folyosón, remélve, hogy nem itt és most tör ki könnyekben.
"Jimin! Jimin! Mi a helyzet?" Jungkook utolérte őt megragadta a csuklóját egy csillogóan meleg tenyérben. "Csináltam valamit, amivel megbántottalak?"
Jungkook arca sápadt és aggódó volt, amikor megfordult.
"Tényleg nem kell megjátszanod magad, menj a lányokhoz, biztosan örülni fognak a figyelmednek."
"Jimin, tényleg nem tudom, mi bajod van velem, én csak a barátod akarok lenni." - mondta Jungkook csillogó őzike szemekkel nézett rá, amelyek olyan szépek voltak, hogy Jimin-nek el kellett néznie, mert sok furcsa dolgot okoztak a gyomrában.
"Nekem nincsenek barátaim a suliban, szóval..."
"Szóval itt az ideje, hogy legyenek" - húzta fel a szemöldökét Jungkook, amikor Jimin szörnyen elpirult, de nem tehetett róla, így az egész arca mosolyra derült.
Megszólalt a csengő, így sietve fordultak az osztályterem felé, Jungkook szorosan követte őt, és éppen időben értek oda, leültek egymás mellé.
Jimin elővette a telefonját, hogy megnézze, nem érkezett-e valami új üzenet.
„Jiminie legyen szép napod,'írta Jeon úr negyed órával ezelőtt. Jimin mosolyogva válaszolt.
