Az iskolában terrorizálták, otthon pedig állandóan kiabáltak vele, Jimin sosem érezte, hogy szeretik, ezért amikor egy félénk milliárdos, Jeon úr kiküldi hozzá a munkását, azt állítva, hogy ő álmai fiúja, Jimin beleegyezik, hogy a titkos szeretője l...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
A csend olyan hangos volt, hogy Jimin koponyáját is betörhette volna, amikor egy mély, szexi hang megszólalt.
"Szia Jimin."
"Um... Üdvözlöm Mr. Jeon", Jimin nem tudta, hogyan szólítsa meg őt,a sötétség előtte olyan ijesztő, mint a csábító, amikor a képzelete megpróbált legalább egy alakot adni Mr. Jeon-nak, de megint teljesen kudarcot vallott.
"Hű, te tényleg úgy nézel ki, mint az álmaimban" - suttogta a férfi, és Jimin elméje kiürült.
Újabb hosszú csend állt be, a mellette lévő szőnyeg megmozdult, érezte, hogy a levegő melegebbé válik, ahogy valaki testhője közeledik.
"Jimin megérinthetem az arcodat?" Az a mély, titokzatos hang centiméterekre tőle borzongást okozott az egész testében.
Annyira helytelen volt ez a kérdés, de a teste mintha égni látszott volna lefelé a felfordulásban, semmi mást nem kívánva, mint hogy Mr. Jeon végre megérintse őt, hogy megszabadítsa őt ettől a tűztől.
"Igen, Jeon úr, megérinthet... megérinthet", Jimin szinte zihálva mondta ki, amikor egy pár nagy, meleg kezet érzett az arcán.
Minden múltbéli szívfájdalma elhalványult Jeon úr tenyerének lágy, gyengéd érintése alatt. A kezeinek kellemes illata jobban megrészegítette őt, mint bármi, amit valaha is tapasztalt, hosszú ujjai végigmasszírozták a nyakát és az állkapcsát, egy kicsit durva ujjbegyek rajzolták az ajkai formáját, hogy hangos zihálással engedje ki a levegőt, amit eddig visszatartott.
"Jeon úr? Miért vagyok itt? Miért én?" Kérdezte Jimin küzdve, hogy ne törjön darabokra az izgalomtól, a feszültségtől és a félelemtől.
" Elhinnéd, ha azt mondanám, hogy évek óta rólad álmodom, a képedet rajzoltam az elmémből, de soha nem mertem remélni, hogy a fiú, akit a képzeletemben szerettem, valóban létezik. Tegnap estig fogalmam sem volt róla, hogy csak egy álom voltál, de most itt vagy,valóságos" - reccsent a hangja, kezei simogatni kezdték Jimin haját, valami nedves puhaság súrolta Jimin arcát, hirtelen megrándult a gyomra.
"Jeon úr" - könyörgött.
"Mi az? "Ha bármi, amit csinálok, nem kényelmes neked, egy szó, és abbahagyom".
Jimin a kezét a franciaágy matracába fúrta, ahol ült, és darabokra esett a belső tűz, Jeon úr szaga és érintése által. Azok a nedves pillangónyomok az egész arcán mozogtak centiről centire, centiről centire, míg végül az ajkaihoz zárultak,olyan édes ízbe fogták őket, amire sosem számított, és gyorsan elválasztották őket valami olyan simasággal.
