Az iskolában terrorizálták, otthon pedig állandóan kiabáltak vele, Jimin sosem érezte, hogy szeretik, ezért amikor egy félénk milliárdos, Jeon úr kiküldi hozzá a munkását, azt állítva, hogy ő álmai fiúja, Jimin beleegyezik, hogy a titkos szeretője l...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
"A te hibád, hogy ekkora csalódást okozott!" Az apja kiabálása abban a pillanatban érte, amikor Jimin kinyitotta a házuk ajtaját - az a kétszintes téglaépület a külvárosban, amely valaha tisztességesnek tűnt, de az utóbbi időben szétesett, mint a családjuk.
"Az én hibám! A te makacsságodat örökölte!" Az anyja könnyek között kiabált, mindketten hangosabban kiabáltak, mígnem valami darabokra tört, minden bizonnyal egy tányér vagy egy üveg, amit a padlóhoz vágtak az ütéstől.
Jimin egész teste összeszorult a fájdalomtól, a torka égett, mintha karcolt volna, a szíve gyorsan vert.
"Jimin, ilyen korán hazajöttél!" Édesanyja a nappaliba szaladt, amikor észrevette őt.
"Mi van az angol klubbal?"
"Nem éreztem jól magam, ezért kihagytam az angol klubot" - motyogta.
"Hogy akarsz leérettségizni, ha ilyen lusta vagy!" Emelte fel a hangját. "Tudod, hogy csak a legjobbak jutnak be a legrangosabb egyetemekre! Az egész jövődet tönkreteszed!"
"Anya! Ez csak egy lecke!" Kiabált Jimin.
"Egy lecke! Egy lecke! Mi van, ha ez a lecke dönti el a jövődet!" Ő apja beesett a szobába.
Nagyszerűen megtalálták most kedvenc áldozatukat, közös ellenségüket.
"Tudod, mit? Váljatok már el!" Kiabált, és érezte, hogy a reménytelenség könnyei végigzúdulnak az arcán.
"Majd akkor válunk el, ha ügyvéd leszel, így sokat spórolunk a perköltségen" - mondta az apja, és még kuncogott is, amikor Jimin vére felforrt.
Dögölj meg már, gondolta, és megfordulva az ajtó felé viharzott.
"Hova mész!" Kiabált az apja.
"Tizennyolc éves vagyok, oda megyek, ahova akarok!" Jimin hangja recsegett a sikoltozástól.
"Fiatalember, te...
Bumm! Becsapta az ajtót, miközben a dühtől és a fájdalomtól remegve sétált át a környéken, a feje annyira leesett, hogy egy autó elkezdett dudálni neki, amikor hirtelen kisétált az útra, percekig nem törődött az elhaladó utcákkal, amíg le nem nyugodott annyira, hogy nekitámaszkodjon egy kerítésnek és zokogásban törjön ki.
Miért volt az élete ennyire elcseszve, miért is született meg?Az iskolában mindenki utálta, mert neki voltak a legjobb jegyei, és azt hitték, hogy valami csodabogár, aki a tanárok figyelmét keresi, otthon a pokol volt, nem volt senki az életében, még egy barátja sem, nem volt hova mennie, a kezét a kártyára szorította, amit a nyomozó adott neki, ami még mindig a zsebében volt. Vajon a szüleit érdekelné, ha valami pszichopata bántaná,biztosan nem. Vajon őt érdekelné? Ma már nem. Remegett a keze, amikor megtalálta a telefonját, hogy tárcsázza azt a számot.
