Beyond(Azahriahff)

twenty three

Szombaton este, mint egy jó öreganyám éppen sorozatokat bújtam a légkondim alatt feküdve a földön, mert úgy éreztem, az egész hét nagyon sok volt és kellett egy kis pihenés. Hazamenni most nem tudtam, mert hétfőn úgy is megyünk oda már korán reggel, anya is teljesen be volt zsongva, hogy találkozik mindenkivel, akikről évek óta beszélek. Mondjuk ebben egy kis hátsószándékot is éreztem, hogy mindenkivel elakar személyesen beszélgetni, hogy biztosan jól bánnak-e velem. Megakadályozni nem tudtam, úgyhogy nem is görcsöltem rajta, hogy ezt figyeljem majd. Lesz épp elég idegeskednivalóm. És nem, most nemcsak Attila úgy általánosságban, inkább az, hogy olyan idő legyen, amilyet szeretnék, minden működjön ott kint a semmi közepén, és legfőképp, hogy igazam legyen a helyszínnel kapcsolatban.

Aztán miközben éppen azt ecsetelték, hogy a gyilkos hogyan ásta el az idősotthon kertjében a hullát, eszembe jutott, hogy az ételfotózás utószerkesztése még nincs kész, ezért úgy pattantam fel, mintha megijesztettek volna, s ültem le a laptopom elé. A fülesemben még javában magyarázták a hullák megtalálását, s kezdett idegesíteni, így kivettem őket, hogy oda tudjak figyelni a munkámra. Ezzel kész kellett lennem holnap délig, mert délután az összes cuccot, amit hétfőn viszünk, össze kell pakolnunk. Semmi, de tényleg semmi nem maradhat itthon, mert ott az isten háta mögött senki nem tud majd adni akár eszközöket, gépeket, akár ruhákat.

Azonban ahogy már nem magyaráztak a fülesemben, feltűnt, hogy valami kemény zene megy felettem. Kétségkívül Attila és a haverjai voltak. Lábdobogást hallottam, nem is keveset, mintha futkároztak volna. Most komolyan bulikázik? Visszatettem a fülest, maxra tettem a hangerőt, s hajnalig el voltam ezzel, hátha majd tudok aludni. Nos, háromig próbálkoztam a munkával, aztán meguntam, és helyette eldőltem a székben, hogy a halvány pirkadatot nézzem az ablakon át. Menjek le egy cigire? Már olyan csihés voltam, hogy mindegy volt, mit csinálok, csak legyen csend. Jól sikerült a pihenésem, mi?

Végül felálltam, magamra vettem egy rövidnadrágot, meg egy hálóinget, felkötöttem a hajam, és megint a dugi cigimhez nyúltam. Ezen a ponton már az sem tuti, hogy dugi ciginek kéne hívnom.

A lépcsőn battyogtam le, jól esett kicsit mozogni. Kilépve az ajtón megcsapott az a párás fülledt meleg, ami napok óta nem akart enyhülni. Mondjuk, ne is enyhüljön hétfő estig, ha megoldható.

Szinte senki nem volt az utcán, így simán átsétáltam az úton, s leültem a padomra, majd meggyújtottam az első szálat. Hátra dőltem, s jó mélyet szívtam belőle, amit bent is tartottam egy ideig. Kifújtam, újra be. Ki-be, s már nem is volt belőle. Nyögve egyet felültem, majd felnéztem a szomszédom ablakára. Nem égett lámpa a szobájában, szóval gondoltam még nagyban tartott a buli.

Három szál cigi után úgy éreztem, eleget szellőztettem a fejem, most már csak alszok valahogy. Feltápászkodtam, s átmentem az úton a lépcsőházhoz, aminek azonban az ajtaja kinyílt, rajta Attila lépett ki, utána pedig gondoltam Desh jön, de... helyette egy szőke lány botladozott utána. Azonnal elfordultam, s a járdán megállva pár méterre tőlük elővettem még egy cigit, hogy ne legyek feltűnő ott, pizsamában ácsorogva az éjszaka közepén, majd a fejemre is húztam a selyem hálóingem kapucniját.

A lépcsőházunk mellett is voltak padok, illetve kis garázsajtók végig, valahova az egyik elé tájoltam be magam, s igyekeztem halkan szívni a cigimet várás közben. Meg lassan. Ugyanakkor persze kíváncsi voltam, ki ez a csaj, meg mit csinálnak, ezért óvatosan odacsaptam a fejem egy pillanatra, de azért arra a jelenetre nem számítottam, ami elém tárult. Leesett az állam, s úgy is maradtam.

Ugyan kapucniban volt Attila is, de nem érezte kellemetlennek, hogy a hajnal közepén, az utcán, ahol lakik nekilök egy lányt a bejárati ajtónak, s úgy smárolja, mintha muszáj lenne. Annyira ledöbbentem, hogy továbbra is tátott szájjal néztem a jelenetet, ahogy konkrétan felfalták egymást, miközben a lány a nyakába karolt és lelökte a kapucniját. Én meg csak ennyit tudtam mondani magamban: idióták. Aztán a pulcsit is le akarta szedni róla.