15. Érzelmi hullámvasút

234 9 0
                                    

A januári idő hideg volt és havas. A havat nem bántam, de a hideget igen. Utáltam fázni és rétegesen öltözködni is, de muszáj volt, hogy ne fagyjak meg.

Hermionéval a bájitaltan terembe tartunk órára. Piton ma egész jó kedvűnek tűnik legalább is Rom ezt mondta. De igazából nekem mindegy milyen kedvében van mert engem nem szokott piszkálni.

- Szerinted mit fogunk csinálni ezen az órán? - kérdezte érdeklődve Hermione.

- Nem tudom, de Pitonhoz szokásosan gondolom iratni fog hatezer oldalt. - mondtam szarkasztikusan.

- Azért remélem nem. - mondta nevetve.

Egy folyosón sétáltunk mikor valaki a vállamra tette a kezét. Az illatát beszívva éreztem, hogy Fred az.

- Bocsánat a zavarásért, de elszeretném kérni a barátnőmet egy pillanatra. - szólalt meg csábos hangon.

Én elmosolyodtam majd egy puszit nyomtam arcára.

- Majd megyek utánad Hermi, menj csak előre. - mondtam mosolyogva.

Ő elment Fred pedig egyből megcsókolt. Belemosolyogtam a csókunkba mire felbuzdulva Fred közelebb húzott magához, így teljesen hozzá simult a testem az övéhez. Annyira imádom, hogy bármikor megtud mosolyogtatni.

Mikor elváltunk én szólaltam meg először.

- Miről akartál beszélni? - kérdeztem.

- Semmiről. - mondta nyugodtan. - Csak látni akartalak, talán baj? - kérdezte mosolyogva.

- Dehogy! - mondtam és megcsókoltam újra.

A csók egyre hevesebb lett és teljesen elfeltkeztünk arról, hogy egy folyosón vagyunk ahol emberek vannak. De ez addig fel sem tünt míg valaki gorombán oda nem szólt.

- Vedd már le a mocskos kezd a hugomról! - vetette oda durván Draco.

Morcosan váltam el Fredtől és fordultam oda Dracohoz. A két csatlósa csak röhöhött, nem igazán értettem, hogy min de nem ez volt a most a fontos.

- Draco kérlek ne kezd ezt most. - kértem tőle szépen. - Fred, te menj csak órára majd később még beszélünk! - fordultam vissza Fredhez és apró csókot nyomtam ajkára.

Miután Fred elment vissza fordultam Dracohoz. Akkor már nem voltak mellette a csatlósai, gondolom elküldte őket.

Tekintete zavaros volt és kicsit rémült is. Mi baja lehet?

- Sarah, az apánk nagyon dühös, hogy még semmit nem csináltál. - mondta csalódottan.

- Egy ő csak a te apád, kettő ezt ne itt beszéljük meg. - mondtam neki és behúztam egy terembe.

A teremben szerencsére nem volt senki, és teljesen üres is volt. Szerintem egy használton kívűli terem volt.

- Mi volt ez az előbb? - vontam kérdőre.

- Még is mi? - kérdezte értetlenkedve.

- Az, hogy ránkszóltál, miközben éppen benne voltunk valamiben. - mondtam vissza utalva arra, hogy megszakította a pillantot Freddel.

- Inkább a nyelve volt benne a torkodban. - mondta mire én teljesen elvörösödtem. - De most nem erről van szó! A lényeg, hogy...

- Mit akarsz mit tegyek? - vágtam fébe. - Hogy kémkedjek a barátaim után és egyből irjak levelet Luciusnak, hogy mit csinál Harry Potter?

Még én magam is meglepődtem azon, hogy Luciusnak szólítottam. Ez volt az első alkalom, hogy így hívtam. Még nekem is fura.

- Ezt akarja igen. - mondta komolyan. - Sarah, meg kell tenned, tudod jól!

Számkivetett || Fred Weasley ff.Where stories live. Discover now