Freedom Mashine-Jikook fanfiction HUN

9

Jimin pov.:

Nyugodtságot magamra erőltetve kimentem a konyhába, és a pult mögé borultam. Az arcom lángol, a szívem sebesen ver. Jungkook a lakásomban van. Nem...Jungkook a lakótársam. Ha valaki egy órája elmondja nekem, hogy befogadom Jungkookot halálra röhögtem volna magamat. Előkaptam a telefonomat és izzadó tenyerembe fogtam. 

Jimin: Eun Yoo noona

Jimin: bja vnn

Jimin: bn vjn

Eun Yoo: he?

Jimin: BAJ VAN!

Ebben a pillanatban a telefonom vad csörgésbe kezdett. Ez nem is lett volna baj, ha nem a FANCY a csengőhangom. Nagyjából ezer decibellel üvöltött a telefon, Jungkook a konyhába rohant ijedten. Kikerekedett szemekkel felvettem a telefont, Jungkookot pedig kilökdöstem a konyhából. 

-Könyörgöm mondd már el mi a fene van veled!-üvöltött a vonalban Eun Yoo.

-Jungkook nálam lakik.-suttogtam, nehogy az említett személy bármit is meghalljon. 

-Tessék? Jól értettem?-kuncogott izgatottan.

-Jól.-sóhajtottam fáradtan, de ezt már nyilván nem hallotta, hiszen az ismerős sípolás, ami a hívás megszakadását jelzi betöltötte a csöndes konyhát. Pár pillanat múlva itt lesz Eun Yoo noona. Először nem esett le, hogy ezzel mi lehet a probléma, de szerencsére Jungkook gyorsan emlékeztetett, amikor bedugta a fejét a konyhába.

-Végeztél a telefonálással?-kérdezte óvatosan. Erőtlenül bólintottam.-Szuper, akkor megmutatod hogy hova pakolhatom a ruháimat?

-Persze!-álltam föl mosolyogva. Azt a mosolyt azért nem nevezném teljesen őszintének, figyelembe véve, hogy pillanatokon belül betoppanhat Eun Yoo, készen arra, hogy Jungkookot kínozhassa. 

-Sok cuccod van?-kérdeztem. Jungkook bólintott. Megálltunk a szekrényem előtt. Kinyitottam az ajtókat és egy gyors mozdulattal odébb toltam a ruhakupacomat. Hálásan mosolygott rám és elkezdte a boxereit bepakolni. Zavaromban félrenyeltem a levegőt. Elkezdtem fuldokolni, mire kopogtattak az ajtón. Köhögve kinyitottam az ajtót.

-Csakhogy kinyitottad, eltartott egy darabig!-csipkelődött Eun Yoo, majd benyomakodott mellettem a lakásba. Visszatartottam a köhögésemet, vörös fejjel és kidagadó erekkel rohantam, megpróbálva megakadályozni ennek a kettőnek a találkozását, de véletlenül belerúgtam Jungkook cuccaiba, hasra estem, bevertem a fejemet a padlóba és elájultam.

Jungkook pov.:

-Te jó ég!-sikoltott az imént megérkezett lány. Ketten megfogtuk Jimint és a kanapéra fektettük.

-Nem kéne az öledbe rakni a fejét?-kérdezte.-Biztosan jót tenne neki. Én addig a többi párnát a lábai alá rakom.-Óvatosan-mintha bármelyik pillanatban összetörhetne-megemeltem Jimin buksiját és finoman az ölembe tettem. Szinte belefájdult a szívem, ahogyan fejét a combomon éreztem. Észre sem vettem, hogy ujjaimat végigvezettem fürtjein. Újra és újra a hajába túrtam, lágyan végigsimítottam az arcvonalát.

-Khm khm, hősszerelmes, inkább borogasd a fejét!-dobott nekem a lány egy csomag fagyasztott borsót.

-H-hősszerelmes?!-kérdeztem vissza.

-Nem mondták már neked, hogy egyértelmű vagy?-ez a lány mintha Jin sunbae lány verziója lenne. ,,Bájos" pár lennének. 

-Te Jimin barátnője vagy?-kérdeztem félve, szívemben mintha egy keserű érzés motoszkált volna. Ám a lány váratlanul nevetésben tört ki.

-Hogy én? Jimin barátnője?-kacagott.-Nem nem nem. Gimi óta legjobb barátok vagyunk. Én nem vagyok az ő esete, ő pedig nem az én esetem. Ennyi.

-Értem. És milyen Jimin zsánere?

-Erről talán őt kéne kérdezned.-nézett rám sokatmondón és feltápászkodott a kanapéról.-Ha felkelt mond meg neki, hogy hazamentem!

Bólintottam, ő pedig elment. Egyedül maradtunk a lakásban. Ujjaimmal óvatosan megérintettem Jimin telt ajkait, mire homlokát ráncolva mocorogni kezdett. Forgolódott az ölemben, majd az oldalára feküdt, arcát a hasamba fúrta, karjával átölelte a csípőmet. A faliórára néztem. Késő van, talán át kéne vinnem a saját ágyába, különben nagyon be fog állni a nyaka holnapra. Finoman lefejtettem a kezeit a derekamról, és karjaimba vettem. Jó érzés a karjaimban tartani. Egyenletes léptekkel a hálószoba felé vettem az irányt, lassan lefektettem őt a puha ágyra. Levettem a cipőjét és nyakig betakartam, aztán egy kis gondolkodás után tisztes távolságba  lefeküdtem mellé. Eddig fel sem tűnt de alvás közben mozgatja a száját. Biztosan álmodik. Ahogy néztem őt furcsa nyugalom lett úrrá rajtam és szépen lassan elaludtam.

Hát bocsánat, de szó szerint elfeledkeztem erről a történetről. Mármint tényleg 😅