21. Fejezet

100 6 3
                                    

Yn szemszögéből:

A napok teltek, boldog voltam. Minden olyan volt az elmúlt időszakban, mint valami mese!

-Baba, beszélnünk kell valami fontos dologról! - Ült le mellém az ágyra szerelmem. Kissé megilyedtem hisz nagyon komoly volt.. Lehet elkiabáltam ezt a boldogság dolgot..?

-B-Baj van? - Dadogtam kezét megfogva. Próbálok valamit kivenni az arckifejezéséből..de semmi.

-Vissza kell mennem egy pár napra vagy hétre.. - Mondta lehangolva. - Magammal akarlak vinni, de nagyon kockázatos.. Így tudnom kell hogy el szeretnél-e jönni egyáltalán és hajlandó lennél-e arra a meghatározatlan időre végig mellettem maradni és azt tenni amit kérek? - Simított kézfejemre. - Ha eljössz.. És nem tetszik amit látsz, vissza hozhatlak! Nem kell félni, van visszaút Baba! - Fürkészte aggódva íriszeimet.

-Szeretnék veled menni! - Bújtam karjaiba azonnal. - Képtelen lennék nélküled lenni! És megteszek bármit! -

-Ismerlek.. Bízom benned, de nem hinném, hogyha azt mondanám, hogy menekülj és vissza se nézz, megtennéd! -

-Nélküled soha.. - Nem fogok neki hazudni, amúgy is tudja.

-Ahj.. - Sóhajt szomorúan. - Nem lényeg, remélem nem lesz rá szükség.. De most.. A macerás része.. - Puszilt homlokomra. - Innom kell a véredből és a melkasomra kell veke festened egy csillagot. - Mondta köröcskéket rajzolgatva combomra. - Ha iszom, magamhoz láncollak, ha rajzolsz csillagot, alám rendeled magad. - Mondta feszülten. - Benne lennél így is? -

-Mi vagy te valami vámpír? - Kuncogtam el magam és hozzá bújtam. - Persze Yoo, így is. -

-Akkoooooorr...? - Nézett rám egy kést előhalászva az éjjeli szekrény fiókjából. - Most esetleg? -

-Ennyire fontos dolgod van..? - Kérdeztem halkan.

Nem kicsit félek ettől.. Szeretnék vele tartani, minden percben vele lenni, de ez rémisztő! Az még egy dolog hogy meg akarja kóstolni a véremet, vagy sebezzem meg magam, vagy rajzoljak a véremmel, jó ez furán hangzik, de miután már annyit vagdaltam magam ez mind semmi.. De ha bele gondolok hogy tényleg meg akarja inni a véremet, az nem okés, vagy ha abba gondolok bele hogy ezzel magához az ördöghöz pecsételem magam! Az egy dolog hogy együtt vagyunk meg szeretem, de azért ha nem csak a szerelem hanem valami más, kötés van rajtunk.. Az azért ilyesztő.. Meg.. Épp a pokolba kívánok lemenni..

-Yn? - Rázogat engem. - Magadnál vagy? - Simított egy hajtincset a fülem mögé.

-P-Persze.. Csak elgondolkoztam.. - Fogtam meg kezét egy bátortalan mosollyal arcomon.

-Nem kell ha nem akarod! Még van visszaút, nem csináltunk semmit! - Mondta aggódón.

-Nem! Veled megyek Yoongi! - Vettem ki a kezéből a kést. - Vedd le a pólódat! Kell valamit mormogni kõzben? - Tettem a kést a csuklómhoz és rutinos nagy mozdulattal, hevesen felszakítottam a bőrt. Konkrétan ketté szeltem a bőrt! Nem csak egy vérző heg, ketté nyílt a bőr! Majdhogynem spriccelt a vérem!

-Jujj de sietünk! - Riadt meg egy pillanatra miközben levette a pólóját. - Neked nem kell, de én tudom a dolgom, bízz bennem! - Feküdt hanyad majd szemei elvörösödtek. Mint valami ördögűzős filmben a testén az erek feketék és jól láthatók lettek szinte hófehér bőrén!

-Istenem... - Sóhajtottam és szájához emeltem csoklómat. Két kisebb kortyot leküldött.

Már szédülök! Erősen lüktet a kezem is! Egyszerűen mindjárt elájulok!
Szépen jobb mutató ujjammal elkezdtem egy csillagot felfrsteni melkasára.
Amint befejeztem művemet a szoba vörös fénnyel telt meg és Yoongi ördögi, démoni hangon szólalt meg.

Az Ördögnek nincsenek érzései.. [YOONGI x YN] ~BEFEJEZETT~Where stories live. Discover now