Az Ördögnek nincsenek érzései.. [YOONGI x YN] ~BEFEJEZETT~

10. Fejezet

(Hosszabb rész)

Yn szemszögből:

Mióta Yoongi elment, valószínűleg a pokolba, azóta a napok vészesen gyorsan rohantak! Már 30-a van, a lakás feldíszítve és az utolsó sutések-főzések, pia vásárlások folynak!

-Yn szeretnék veled beszélni! - Jött be szobámba Jin. Bólintottam hogy jöjjön közelebb, le is ült nellém és rám emelte gondterhelt szemeit.

-Mit szeretnél Seokjin? - Kérdeztem a fiút, aki csak sóhajtott és belekezdett mondandójába.

-El kell mondjak valamit Yoongiról amit jobb ha tudsz. - Mondta aggódón engem vizslatva. Csak egy értetlen pillantást küldtem felé. - Yoon mikor még gyerekek voltunk, iszonyatosan boldog és kedves angyal volt! Azért Ő volt az első angyal mert mindennél tisztább volt! Valami azonban történt vele.. Emlékszem hogy csak úgy ragyogott a szeretettől és a boldogságtól, de miután egyszer visszatért már bosszús volt! Gonosz lett, beszürkültek hófehér szárnyai, a jelleme is megváltozott, majd egyszercsak fellázadt apánk ellen az egész menny azt nézte ahogy apa és fia harcolnak. Az lett az eredmény hogy Yoongi szárnyai szurok feketék lettek és apám foglyul ejtette, majd leszáműzte az alvilágba ami eddig üresen ált. Sok angyal bukottá vált ezt látva, családok szakadtak szét, háborúk és felkelések törtek ki! Az eddigi leghatalmasabb háború volt az első amit az emberek ősrobbanásnak csúfolnak.. Na mindegy.. Akkor olyan dolgok történtek.. Amiket mai napig alig tudok feldolgozni. Yoongi is kitört a pokolból, Ő vezette a seregét, olyan harc keletkezett... Teljesen felismerhetetlen, erős, és rémisztő szörnyként láttam újra bátyámat. Majdnem elpusztították Istent! Hét nap alatt pedig a romokból föld, univerzum, bolygók és minden más keletkezett! Ez a háború pedig szerintem nem volt au első.. Sok mindent nem tudsz még ezzel kapcsolatban, majd később mindent megtudsz. De egy valamit el kell mondjak még mert az halál fontos! A következő ilyen hatalmas háború fogja elpusztítani azt mait megteremtett, az fogja elpusztítani az univerzumot! Valószínűleg te akkor már minimum ezer éve nem élsz de attól még meg fog történni! - Mondta és körülnézett. Jinaról látott meg egy képet a falon amit le is szedett és szomorúan vizslatni kezdte.

Úristen!! Jin szerelmes Jinaba!! Huuu ha tudnák mindketten hogy a másik mit érez, azonnal rohannának engedélyt kérni a kapcsolatukra, hogy minnél többet lehessenek együtt hiszen ők isten szabályai szerint szeretnének szerelemben élni!

-Abban a háborúban biztos hogy meg fogok halni, Jina pedig már nem lesz akkor.. - Sóhajtja és visszateszi a képet.

-Adjak egy képet Unnieról? - Vetem fel a kérdést. Csak bólint egyet lehajtott fejjel. - Messze van még ez a háború Jin. - Mondtam mire boldogan felugrott.

-Igazad van! Messze van még akkor miért féljek? - Majd rámnézett és megölelt. - Akkor adod? - Nézett rám kiskutya szemekkel. Kuncogva kivettem a képet egy fotóalbumból. Majd átnyújtottam.

Az említett képen Jina éppen egy kiskutyát simogat, alig pár hetes volt a kiskutya de Jina azonnal örökbe fogadta. Az a kutyus egy éve hunyt el, elszökött és elütötte egy autó. Mind nagyon szomorúak voltunk de Jina úgy fogta fel, hogy mostmár a mennyben ugrándozik a zöld fűben és pillangókat kergetve boldogan ugat. Hiányzik neki Tappancs de nagyon szerette és mostmár Istenre bízta.

Jújh de nehéz sokszor pszichológusnak lenni.. A környezetetben kb mindenhol te vagy a lelki támasz aki meghallgat és tanácsokat is ad ha szükséges!

-De aranyos! - Sipítozott barátom. - Annyira szeretem.. - Suttogta elhaló hangon.

-Hát mond meg neki. - Csaptam vállba. Azonnal megdermedt és, mint aki fulladozik, köhögni kezdett.