9.

136 6 0
                                    

Már a nap felkelőben volt de a mulatozásnak még korántsem volt vége.
Bár Legolas nélkül nem volt az igazi de Taurielnek végül sikerült felvidítania. Együtt táncoltunk (mivel mindketten egy a termen kívül lévő személlyel akartunk) . Sokat nevettünk és amikor elfáradtunk leültunk vagy kimentünk egy erkélyre beszélgetni.

Amikor éppen kint voltunk hirtelen hangos kiabálást hallottunk. Hátra néztem és láttam hogy tünde harcosok rohantak ki a vízesés fölötti hátsó kapun.

Tauriel elszaladt (gondolom levette a nagy ruháját) én pedig úgy ahogy voltam ló és minden nélkül báliruhában a katonák után szaladtam.

Amikor odaértem láttam hogy törp foglyaink hordókban úsznak a nagy folyó felé.
Hallottam Legolas hangját hogy csukják be a kaput amit pont időben zártak le úgyhogy a törpök nekiütköztek.

És itt kezdődött a baj.

Már épp készültünk utánuk menni amikor a sziklák közül orkok jöttek elő.
És pont most nincs nálam az íjam gondoltam.
Hörgést halottam a hátam mögül. Megfordultam és egy orkott láttam velem szemben nem is olyan messze.
Felhajtottam a szoknyámat (alatta mindig van nadrág, fő a felkészültség) és a nadrág zsebéből egy nagyobb kést vettem ki.

Az ork felém rohant én pedig előre tartottam a kést. Mivel nem túl okosak ezért pont a pengébe szaladt bele. Kirántottam a kést a holttestből majd a többiek után mentem.
-Eolin - halottam mögöttem nővérem hangját - ez kelleni fog - nyújtotta felém íjamat és egy tegez nyilat.
-Köszi - öleltem át majd mindketten irtani kezdtük a bestiákat.

Én inkább távolról lőttem és szememmel a herceget kerestem de valaki máson állapodott meg a tekintetem.

Az egyik törpöt láttam kúszni felfelé a dombon a kaput nyitó kar felé. Lábából egy ork nyila állt ki. Egy másik rondaság készült ráugrani amikor egy nyíl eltalálta és holtan zuhant össze.

A nyíl irányába néztem és ott láttam Taurielt. Összenéztünk majd kardját egy mellette álló orkba szúrta és a törpök után futott akik sikeresen kijutottak.

Én nemigazán haladtam mivel mindig újabb rondaság állta az utamat. Néhányszor a többieknek is segítettem de leginkább egyedül harcoltam.

Volt egy kis szabad terem amikor körül tudtam nézni. A törpök már messzebb jártak és a fele csapat követte őket köztük Tauriel is.

Újra a szöszit kerestem és épp időben vettem észre. Egyszerre három ork támadt rá. Kettővel harcolt de a harmadikat nem vette észre úgyhogy azt nekem kellett lelőnöm mielőtt kardját a hercegbe állítaná.

Mivel közel a füle mellett ment el a nyilam ezért hátra fordult felém. Arcán egy halvány mosolyt láttam majd fejével jelezte hogy menjek a törpök után.

Elindultam lefelé a sziklákon amikor a folyó túlpartján egy különleges orkot láttam meg.
Más volt mint a többi. Folyamatosan parancsokat osztogatott a többi bestiának úgyhogy valami vezérféle lehetett.

Nem tudtam tovább figyelni mivel észrevett és rámküldött két orkot.

Egyiket mögöttem álló társam lőtte le másikba én állítottam bele a késemet.

Hirtelen egy szőke hajtengert láttam elsuhanni a túlparton. Legolas volt és a törpök után sietett (akik amúgy elég ügyesen küzdöttek a kis hordóikban) majd két törp fején egyensúlyozva sorba lőtte ki az orkokat.

Már sok ideje küzdöttünk és már kezdtek is elfogyni a rondaságok.
A törpök már messze jártak de most a palotát és a királyt kellett védenünk.

Éppen Tauriel készült egy orkot megölni (valószínűleg az utolsót aki maradt) amikor Legolas rászólt hogy vigyük el kihallgatni.

Úgyhogy így haladtunk lassan terelgetve foglyunkat a palotáig.

Sziasztok hát ez lenne az a rész ami kitörlődött. Bár kicsit lerövidítettem lett olyan jó mint a tegnapi.
Brobálok majd hosszabb részeket kirakni és a hibákra figyleni.
Ha tetszik a könyv ne felejts el voteolni <3

Lelkünk köteléke Legolas FfWhere stories live. Discover now