Lelkünk köteléke Legolas Ff

18.

Legolas és Eolin kitartóan lőtték az orkokat a torony tetejéről amikor Legolas szeme sarkából észrevette hogy Tauriel nem kicsit zuhant az egyik romról. Mellette Bolg állt és éppen rá készült támadni.
Hirtelen egy hegyi troll rohant neki a rozoga kőtoronynak ami így megdőlt.
Legolasnak és Eolinnak erősen kellett egyensúlyoznia hogy a tornyon maradjanak.
Miután már újra biztosan álltak Legolas hátra nyúlt tegezéhez egy nyílért ám csak a levegőt markolászta.
Nyila elfogyott így más tervet kellett kieszelnie.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve a trollra ugrott és a szemeinél rögzített két láncot megfogva irányítani kezdte.

Egyenesen a toronynak vezette, az kidőlt így egy hidat alkotott a szakadék fölött. Legolas leugrott a halott trollról majd Bolgra vetette magát. Tünde pengéjét előrántva harcolt ám a torony lassan kezdett összeomlani. Eolin éppen menni akart segíteni amikor lába alól kifordult a kő. Épphogy meg tudtott kapaszkodni a torony széllében. Szíve a torkában dobogott. Próbálta felhúzni magát de nem volt olyan rész ahol biztosan meg tudott volna kapaszkodni Hirtelen valaki megfogta a a csuklóját és felrántott. Legolas volt az. Megköszönni már nem tudta mert Bolg feléjük rohant. Legolas kardjával hárította a támadást Eolin pedig Bolg mellett elsuhanva Taurielhez rohant.
Leguggolt sérült és félig ájult nővére mellé és kezével végigsimította az arcát.
- Hol fáj?- nézett rá.
Tauriel válasz helyett felzokogott és Kili holtteste felé mutatott.
Eolin eddig észre sem vette a halott törpöt. Szemei üvegesen néztek a kék ég felé.
- Úristen- suttogta Eolin majd magához szorította Taurielt. Bár nem ismerte a törpöt régóta de a gyász azonnal bevette magát a szívébe. El sem tudta képzelni nővére most mit érezhet.
Úgy fordult hogy lássa Legolast ha esetleg segítségre van szüksége.

A szőke kitartóan harcolt Bolggal az omladozó tornyon.

A hegyen kicsit följebb Thorin is harcolt társaival. Harc közben a szirt szélére került és mivel ott jeges volt a talaj megcsúszott és a hátán kötött ki.
Támadója kapva az alkalmon felé rohant. Thorin miután kardját az orkba szúrta átdobta maga fölött és az a szirtről lerepülve a tornyon kötött ki. Erre az csak még jobban összeomlott így Legolas a torony belsejében kötött ki.

Hamar kimászott ám észrevette hogy Thorin újabb támadója a fekvő törp fölé ágaskodik. Thorin mivel kardját elvesztette nem tudott védekezni.
Legolas kis hezitálás után tünde pengéjét dobta az ork felé mielőtt az végezne Thorinnal. A dobás pontos volt, egyenesen a csúfság szívébe repült az éles penge.

Mivel kardját eldobta már csak két kisebb kése volt mint fegyver.
Egyiket előkapta és azzal harcolt Bolggal.

Hirtelen végre sikerült Bolgon sebet ejtenie, a kézfejébe szúrta a kését.
Ám Bolg ahelyett hogy meghátrált volna kezében a pengét csak plusz fegyverként használva kezdett Legolas felé hadonászni.

Legolas fegyvertelen volt és a torony fala is már az utolsókat húzta.

Eolin aki nem messze kuporgott Taurielt ölelve hirtelen ötlettől vezérelve kardját Legolas felé dobta. Ám a tünde alatt pont akkor omlott le a torony.
Eolin megrökönyödve bámult oda ahol előbb még szerelme állt.
- LEGOLAS!- ordított.

Már másodperc múlva már látta szőke lobogó haját. Életben volt és az éppen lehulló sziklákon ugrált egyre följebb a még álló toronyfalhoz amelyen Bolg is volt. Felvette a kardot melyet Eolin dobott neki majd a felé futó Bolgba szúrta.
Az ork halkan felnevetett mire Legolas is villantott felé egy mosolyt majd kirántotta a kardot és felugorva az ork fejébe szúrta.
Legolas meg épp időben ugrott le róla mert a bestia összeesett és vele együtt a torony is. Legolas miután meggyőződött róla hogy biztonságban vannak Eolinék felé vette az irányt.

Ez a mai kicsit rövidebb viszont ma még biztos kirakom a kövi is