• ᴋɪʟᴇɴᴄᴇᴅɪᴋ •

50 5 0
                                    

【𝟗. 𝐫𝐞́𝐬𝐳: 𝚅𝚒𝚘𝚕𝚊, 𝚏𝚒𝚘𝚕𝚊】

----

Belépve Sunghoon szobájába a helyiség inkább hasonlított egy apró laboratóriumhoz, mint mindennapi hálószobához.

Sok polcot birtokolt a szűkszavú ifjú, melyeken pedig mindenféle orvosi és homeopátiához szükséges könyv volt.

Jó réginek tűnt az összes, de egyik időtállóbb volt, mint a másik, azért tartogatta olyan sok ideje őket Sunghoon.

Ezeken kívül egy nagy, széles alumíniummal lefedett asztal volt a bejárattal szemben, mely a fal teljes hosszát szinte elfoglalta, a sarokban mellette már csak egy szintén fémből készült, kicsi üvegablakos ajtós szekrény fért meg.

Hasonló fiolákat rejtegetett, mint a szertár, de ezek lehettek igazán fontosak Sunghoon számára, ha a saját szobájában tárolta őket.

A fémlapú asztaltól balra helyezkedett el egy kis gáztűzhely is, melyen most is volt pár fém edény, mellette pedig fa kémcsőtartóban üres apró kémcsövek.

Egy másik, hosszabb állványon, mely már a padlóról magasodott fel a tűzhely és az asztal magasságáig, nagyobb lombikok pihentek, szintén üresen.

Első látásra úgy tűnhetett, hogy túl tiszta minden, mintha Sunghoon éppen most mosta volna el összes előző kísérleti eszközét.

De ezt természetesen csak ő tudhatja.

A lány kis fázis késéssel zökkent ki bámulásából, amit a szoba vajszínű tapétájáról leakadt a tekintete, mert ismét a barnahajú állt meg előtte.

Arca kifejezéstelen, mint mindig és szó nélkül nyújtott át neki egy sötétzöld színű fiolát, de határozottan nem ugyanazt, amiért a szertárban Jay-t korábban tetten érte.

"Ez ahhoz kell, hogy a bioritmusod, a szerveid, a keringésed, az anyagcseréd és egyéb biokémiai folyamataid stabilizálódjanak, és véglegesen beálljanak a mumifikálás után." magyarázta szakszavakkal, együgyűen, mintha ez olyan alap dolog lenne bárkinek saját magán kívül.

Ugyanakkor arca nem is rezzent, ahogy a lány serényen felhúzta szemöldökét, ráncolta homlokát és gyanúsan méregette hol az italt, hol őt.

"Merthogy, eddig így élte túl az évtizedetek a tested, tudod. Ám a mumifikálás egy kényes és rettentően precíz folyamat, ezért kell nekem is így kezelnem téged." fonta keresztbe mellkasa előtt karjait és picit megdöntötte törzsét, hogy előrehajolva jelentőségteljesebben tudja a vörös tudtára adni szerinte ártatlan szándékait.

"De ki hatalmazott fel erre? Egyáltalán te csináltad? Ha igen, hogyan csináltad?" smaragd szemei pillanatnyilag meglágyultak és szemöldökei is elernyedtek már a hirtelen jött kíváncsiságtól.

Még mindig egybeesett a lehetetlennel számára, hogy elhiggye, hogy valóban feltámasztották valami megkérdőjelezhető módszerrel, de Sunghoon személye különösen megmozgatta a fantáziáját.

Főleg azért, mert a nappaliban való beszélgetésnél ott sem volt, nem látta betérni a szobába, utána a szertárban mégis kérdés nélkül bukkant rá és mentette meg.

Vagy csak egybeesés volna?

"És én miért voltam mumifikálva?" váltott objektív információkra irányuló témát a leány, a magas szüntelen bámulásából és szorosan összepréselt ajkaiból látszódott, hogy saját munkásságáról és részvételéről nem fog beszélni, társait meg nem hajlandó megemlíteni.

𝗖𝗟𝗨𝗕𝗛𝗢𝗨𝗦𝗘 | ᴇɴʜʏᴘᴇɴWhere stories live. Discover now