- Azta kurva kibaszott eget..- Esett hátra Larry máris vérző orral.
-Háá- Nevetett fel egy hatalmasat Az ex felesége Audrey aki végignézte az egészet.
-Te jó ég..-Suttogtam és lehajoltam hozzá.
-Nagyon fáj?-kérdezte Ian aki szintén odajött.
-Szerintem eltört..-Mondta fájdalommal a hangjában.
-Basszus..- Sziszegte Ian.
-Hívom a mentőket..- Álltam fel egyből és azonnal tárcsáztam a mentőket.
Kicsöngött... Csak csöngött...
A fejemben egyszerre a hallott zajok, a beszélgetések, Larry fájdalmas hangja, Ian kérdezése, Audrey nevetése....
-Vegyétek már fel basszam ki!!!!-Kiabáltam egy hatalmasat, mire felvették végre.. Huh ez a terhesség..
.
Feszülten álltunk a mentős kocsi előtt Én, Ian és Rebeka mert a mentős szerint "Nekünk nincs jogunk hivatalos személlyel menni, csak egy hozzátartozónak"... Na és jött a bökkenő, hogy Larry mióta hivatalos személy...
-Kérem egy hozzátartozó?- Kérlelt minket a mentős.
-Na ne gecizzen már- Kiabáltam rá idegesen mire mind a négyen érdekesen rámnéztek, sőt még Larry az ordibálást is abba hagyta. Asszem nem igy ismernek..
-Hölgyem maga terhes..-Kezdte a monológját mire félbeszakítottam.
-Na nem mondja?- Kérdeztem fújtatva.
-Ami miatt lehet, hogy feszült de a szabály szerint muszály legalább egy hozzátartozónak a kocsiban utazni mellette!- Mondta a mentős egyre hangosabban.
-Na ne kiabáljál mert neked is eltörhet az orrod!- Kiabált most már Rebeka is..
-Na de kérem... Ez egy apró orrtörés..-Próbáltam lehiggadni és végre meggyőzni a pasit hogy menjünk már végre, mert a főnököm épp szenved..
-Sajnálom hölgyem, de a szabályok..-Mondta kérlelően mit sem foglalkozva Rebeka megjegyzésével.
-Hívjátok már ide anyátokat!- Kiabált fel Larry és Mire én észbe kaptam Rebeka már futott is hozzá.
-Tudja hogy az anyád?-Nézett rám Ian mire leesett... Mert 2 hónapja azt titkoljuk előle...
-Hogy most... Most mii?-Néztem ide-oda értetlenül...
-Tök mindegy..- Mondta fájdalmas hangon Larry.
- A maga anyja hölgyem.. Ő miért olyan fontos?-Nézett rám a mentős mivel nem értette a történteket.
-Együtt van a beteggel- Segítettem ki -Szóval ő egy hozzátartozó..- Erőltettem ki magamból egy ideges mosolyt.
-Amíg nem volt esküvő addig nem .-Mondta ki a mentős nekem pedig az arcomra fagyott a mosoly.
-Hogy mi?- Kérdeztem "higgadtan"
-Ez a "hogy mi" az olyan "hogy mi" volt amivel esélyt adott magának hogy megváltoztassa amit mondott.. Én mondom haver, éljen vele- Mondta Ian szórakozottan. De jó, én meg fúlok az idegbe.. De mindegy is igazat mondott.
-Sajnálom de a szabály..-Nézett rám tehetetlenül a mentős.
-A kurva életbe a szabályaikkal -Kiáltottam el magam és abban a pillanatban oda értek anyuék... A semmiért..
-Uram.. az ex-feleség.. az hozzátartozó?-Kérdezte teljes normálissággal Ian a mentőst.
-Igen.- Felelte nyugodtan... Óh hogy a...
Még Audreyval veszekedtünk egy párat mert nem akart vele jönni de.... huh elindultunk....
.
/A kórházban amíg Larryvel az orvosok voltak/
Össze kuporogva "tűrtem" ahogy a baba rugdosott... Nagyon fájt.. Ahogy nő egyre nagyobbak a rúgások... Alig várom hogy végre a babakocsit rugdossa ne a méhem...
-Végre együtt lehetünk..-Nevetett Ian mint egy gyerek, aki még mindig ezen gondolkodik...-Te elhiszed?-Nézett rám izgatottan.
-A gyereked megöl- Mondtam ki hirtelen.
- Naa naa..- Hajolt oda gyorsan.- Figyelj csak ide kicsim..- Mondta ki nekem pedig megdobbant a szívem a megszólítástól.- megőrülök nélküled és a baba nélkül... Most fáj, viszont hidd el... Ha ketten neveljük fel... Megígérem soha életedben nem lesz több fájdalmad jó?- Magyarázta én pedig el pityeredtem átölelt és megcsókolt, nekem pedig el múltak a fájások... Mintha a baba megérezné hogy vele vagyok....
De a java még jött..