Part 10.

975 53 13
                                    

Luke ajkai puhák, és olyan óvatosan csókol, mintha csak egy érintésétől összeesnék. A gyomrom megremeg, hirtelen megnyugszom és ellazulok. Ilyen hatással lenne rám, Luke? Lassan elhúzódik, de csak annyira, hogy a szemembe tudjon nézni. Vajon élvezte a csókot? Mert én igen. Azért kértem, hogy csókoljon meg, hogy bebizonyítsam, igen is túl vagyok Andyn, és méghogyha az elején nem is, de mostmár úgy érzem készen állok egy kapcsolatra. Tény, hogy Andyvel volt egy közös múltunk, ez tagadhatatlan. Viszont egy hurrikánban éltem vele az életemet. Végig simítom Luke arcát, aki behunyt szemmel élvezi az érintésem. Remélem sikerült a tudtára adnom, hogy vele akarok lenni, nem pedig Andyvel.

- Azt hiszem megjártam a mennyországot - feleli egy kis idő múlva. Hangja rekedt és vágyakozó.

- Megjártuk - helyesbítek, amin Luke elmosolyodik.

- Nem fogok csalódást okozni, Caroline. Ígérem! - majd az ajkaimra tapad.



__🍂__


Másnap, hogy egy kicsit a kedvére tegyek Lukenak, a legrövidebb szoknyámat veszem fel, egy fehér haspólóval. A hajamat kifésülöm, összefogom, majd lesasszézok a konyhába a boxerben lévő szépfiúhoz. Mikor Luke észre vesz, nagyra tágul a szeme, és majdnem kiköpi a narancslevet.

- Ennyire rossz? - elbizonytalanodva nézek le a combom közepéig érő szoknyára, majd piszkálni kezdem.

- Épp ellenkezőleg! - feleli szenvedélyesen, és szinte ledobja a poharát a pultra, hogy hozzám sietve magához vonjon és megcsókoljon.

- Miattam? - kezdi el birizgálni a szoknyám szegélyét.

- Ühüm - csak ennyit tudok mondani, mikor cirógatni kezdi a combom.

- Mitszólnál ha...

- Nemleges a válaszom - előzöm meg a kérdését, ami biztosan az ágyhoz kapcsolódik, és egy gyors puszit nyomva az arcára a táskámért nyúlok. Luke szomorú arcot vág, amin elmosolyodom. Rászánom magam, hogy mégegyszer oda menjek, és hozzá bújjak.

- Sietnem kell dolgozni - nem várom meg a választ, csak adok Lukenak egy gyors puszit, és elhagyom a házat.

Csend van a kávézóban. Hamarabb jöttem, mint gondoltam. Lepakolok és kitakarítok. Igaz, minden zárás után kitakarítunk, de nem árt az óvatosság. Dudolászva mosok fel, közben Luke jár a fejemben. Olyan gyengéd és szenvedélyes volt, mégis... Talán túl hamar beadtam a derekam, és hagytam hogy ágyba vigyen. Viszont nem bánom.

- Khm - felpillantva látom, hogy Andy áll az ajtóban, gúnyos félmosollyal az arcán.

- Talán túl jól sikerült az este Lukekal? - abba hagyom a takarítást, és csípőre teszem a szabad kezem.

- Be kellett volna zárnom az ajtót! - morgom elég hangosan ahhoz, hogy meghallja, közben folytatom a takarítást. - A kérdésedre válaszolva pedig... Igen.

- Aha. Szóval már együtt csiripeltek?

- Ha arra gondolsz, hogy együtt vagyunk e, akkor igen - gúnyosan mosolygok Andyre. Megfeszül az álla, és ökölbe szorítja a kezét, de nem érdekel. Hirtelen felpillantok, mikor felém siet. Kikapja a felmosót a kezemből, és elkapva a karom, magához ránt. Túlságosan közel van hozzám, egyre közelebb és közelebb kerül az arca az enyémhez. Az orra az enyémet súrolja, és hirtelen bennakad a levegőm. A szemébe nézek, és tudom, hogy észre vette a folytott vágyakozást az arcomon.

- Még mindig hatással vagyok rád - állapítja meg. - Akarsz engem. Nem Lukeot, engem!

- Nem.

- Valld be, Caroline! És ne hazudj nekem.

- Azt akarod, hogy kimondjam?

- Igen.

- Nem fogom - Andy arca megkeményedik, mégis csalódottságot látok a szemében.

- Szereted - feleli.

- Szeretem - hazudom.

CAROLINE [b.2] szünetel Where stories live. Discover now