Szeress! {Jikook FF. 18+}

4

-Szóval azt akarod nekem mondani, hogy az aki bánt téged, most hirtelen beléd szeretett.-Próbálta Tae felfogni amit már vagy ötvenszer elmondtam, elvégre muszáj volt beszámolnom neki mindenről.

-Nem.Ajh hányszor mondjam el, hogy én szerettem belé és ő amikor ezt meghallotta,csak elment.Ennyire nehéz felfogni?-Kezdtem kiakadni barátom sületlenségén.Már láttam, hogy szólásra nyitja a száját, de közbe szóltam.-Ez költői kérdés volt.-Ahogy sejtettem már most elvesztette a fonalat.-Hagyjuk.-Adtam fel az egészet, nem lehet vele normálisan beszélgetni, de imádom azt a hülye fejét.-Együnk fagyit?-Kérdeztem, bár már tudtam a választ.

-Igeeeeen.Uuu milyet egyek?Csokisat?Á nem az túl barna.Epreset?Á az túl....milyen színe is van?Ó meg van.Az túl eper színű.-Kezdte el szokásos baromságát, pedig mindketten tudjuk, hogy a végén a vaníliás fog nyerni.

Már fagyival a kezünkben sétálunk, miközben beszélgetünk és nevetgélünk.Már kezdtem teljesen elfelejteni életem megrontóját, mikor meglátom mérges tekintetét.

-Szia Jungkook.-Köszönöm mosolyogva, amit ő nem viszonoz. Ez egy kicsit elszomorít..-Jobban van a bokád?

-Tökéletesen van.Épp haza tartottam,hogy beszélgessünk, de úgy látom neked jobb dolgod van.-Mérte végig Tae-t lenézően.-Szóval inkább elmegyek buliba, esetleg eljössz te is? Meg persze ez is jöhet.-Mi ütött belé? Nem csinált semmit se Tae vele.

-Kérlek ne beszélj így róla. Tae elmenjünk este?-Fordultam barátom felé aki csak hevesen bólogatott. Ennek a fiúnak arany szíve van...én már rég szomorú lennék, ha így beszélnének rólam, de Tae más...ő sokkal erősebb és ezt tisztelem benne.-Akkor igen szívesen elmegyünk.De Jungkook van valami baj?-Kérdezem most már aggódó hanggal.

-Nem mindegy az, hogy mi a bajom? inkább törődj a kis barátoddal.-Köpte felém a szavakat és lelépett.....akkor majd otthon találkozunk..

-Jimin a te lovagod féltékeny.-Mondja V, miközben fagyiját nyaldossa. -Azt hiszi, hogy a pasid vagyok és most csalódott a nyuszid.

-Tae! Ne beszélj hülyeségeket már, ő nem az én nyuszim.-mondtam pironkodva. Jó is lenne...-Gyere készülődjünk jól kell kinéznünk este.-Mondom egy halvány mosollyal.

-Igaz! Ki kell csípned magad, hogy elcsábítsd a kisfiút. Én olyan félistent faragok belőled, hogy gatyájába fog élvezni.-Mondja perverzen mosolyogva. Ezt most ő sem gondolta komolyan ugye?

-Nem. Tökéletes lesz nekem egy nagy pulcsi laza farmerral.-Mondtam neki. Én biztos nem fogok olyan ruhát felvenni ami "szexi"....aha ezt gondoltam pár órával ezelőtt. Most egy kivágott pólóban és egy bőr nadrágban álldogálok a tükör előtt.-Én nem megyek így sehova! Ezt te sem gondolhattad komolyan. Meglátnak és elhányják magukat. És-Akartam folytatni hisztimet, de közbe szólt és megfogta vállaimat velem szemben.

-Jimin figyelj. Nem vagy se dagadt se randa! Mindenki elfog ámulni tőled, még az a kisfiú is.-Mondja komolyan, végig szemembe nézve. Olyan meggyőzően tud beszélni.Fenébe is veled Kim.

Már itt vagyunk a ház előtt ahonnan kihallatszik a hangos zene.feszengve lépkedek az ajtóig, majd barátom lökdösésével bejutottam.A legtöbb ember táncolt és ivott, de volt aki antiszoc módjára üldögélt. Na én is ez leszek.Szóltam Tae-nek, hogy nyugodtan menjen és érezze jól magát, majd én megkeresem Jungkook-ot.A sok lökdöső embert kikerülve kerültem a konyhába, ahol nagy örömömre megtaláltam a fiút. Szerencsére egyedül üldögélt, így bátran oda siettem hozzá.-Végre meg vagy.-állok meg előtte. Először nem szólalt meg csak végig nézett rajtam és megnyalta alsó ajkát. Szó nélkül megfogta derekam és megfordított. Éreztem tekintetét hátsómon ezért arcom a paradicsom színéhez hasonlított.-J....Jungkook m..mit csinálsz?-Kérdeztem meg, de normális válasz helyett csak rácsapott a fenekemre.Ijedtemben megugrottam és fájdalmasan felnyögtem, majd mérgesen ránéztem.-Jeon Jung..-Kezdtem volna lecseszésébe, de megéreztem puha párnácskáit enyéimen. Lassan mozgatta, mintha minden idő a mienk lenne, bár most tényleg azt érzem. Megéreztem nyelvét alsó ajkamon és én engedelmesen elnyitottam számat, így betudott furakodni síkos ízlelő szervével. A kellemes érzésre felsóhajtottam, mire ő elmosolyodott és derekamnál fogva közelebb vont magához.Karjaimat nyaka köré fontam és úgy faltuk tovább egymás ajkait.Pár perc múlva levegőért kapkodva váltunk el egymástól és lihegve döntötte homlokát enyémnek.

-Rohadt szexi vagy Chim.-Markol csípőmbe, mire kiszökött egy sóhaj a számon.-Tudom még csak most jöttél, de mi lenne, ha otthon átbeszélnénk a dolgokat?-Kérdezte csillogó szemekkel. olyan aranyos. Így hogy tartsam távol magam tőle? Ó Jeon, hogy te mindent megnehezítesz, fene egye az én hülyeségeimet.Kell nekem ez a fiú.Bólogatva adtam tudtára, hogy mehetünk, majd összekulcsolva mancsainkat kezdett áthúzni a táncoló tömegen. Hirtelen meghallottam a kedvenc számomat, ezért megtorpantam. Mintha értette volna célzást, mögém lépett és derekamra fogva táncolni kezdett. Szorosan hátamnak passzírozta magát és egy forró csókot lehelt a nyakamra. Olyan tökéletes most minden.Fülemhez hajolva megéreztem leheletét és kirázott a hideg, majd fülembe súgott.-Ebben a nadrágban tökéletesen látszik a kerek feneked.-Markolt az említett testrészbe. Miért kell mindig zavarba hoznia?

Mikor vége lett a számnak, elindultunk haza. Egész úton a kezünket néztem, féltem a tekintetétől. Észre se vettem, de már otthon vagyunk és az ágyamon ülünk.Jungkook velem szemben van és csak komolyan néz. Hirtelen eszembe jut Tae, hogy csak úgy ott hagytam ezért gyors írok neki, hogy hazajöttem már.Elrakva telómat nézek vissza Kook-ra.

-Miről szeretnél beszélgetni? Gondolom nem azt akarod, hogy egymást nézegessük szóval mondjad.-Törtem meg a közöttünk lévő csendet.

-Rólunk...tudom ott van neked az a Tea gyerek, de én szeretlek és kellesz.-Mondta és közben megfogta kacsómat.Elkuncogtam magam, mert még Tae nevére sem emlékszik rendesen, de a szívem szinte a torkomban dobogott.-Mit kell tennem, hogy elfelejtsd azt a gyereket csak az én Mochim legyél?-Nézett agy szemekkel.

-Jungkook te azt hiszed, hogy Taehyung a pasim?-Kezdtem nevetni. Ránéztem az arcára, amiről értetlenség tükröz.-Ha ez megnyugtat, nem övé a szívem. Másnak tartogatom.-Mosolyogtam halványan.

-Kinek?-Csak ennyit nyögött ki és mintha könnyektől csillogna a szeme. Tud a kis Kooksie érzékeny is lenni? Nem igazán akartam megszólalni ezért kicsit ingerültebben újra megkérdezett.-Ki az a srác?

-Te.-Szólaltam meg vékonyka hangon.Elkezdtem a padlót bámulni és próbáltam figyelmen kívül hagyni a most sokkos rossz fiút. 

Ugye most nem fog elmenni, mint reggel?