10

391 24 7
                                    

Taevel ma hozzám mentünk és amint beértünk a szobámba, egyből az ágyra veti magát. Lassan leülök az asztalomhoz és a cuccokat kezdem nézni. Mind Jungkookhoz kötődik.. 

-Esetleg megszerezted a nyulad büdös zokniját is vagy mit nézel ennyire?-Kérdi Tae gúnyosan és nekem dob egy párnát.-Menj és beszélgess vele! Semmi se lesz, ha a cuccait gyűjtöd, mint egy kattant és folyton cetliket hagysz neki! Vagy legalább írj rá.-Sóhajt egyet a végére.

-De nem akarok! Biztos nem meleg és csak elutasítana.-Fordulok felé a székkel és a nekem dobott párnát piszkálom.-Még barátkozni se tudnék vele. Tae, segíts!-Nézek rá szenvedve és mikor meglátom, hogy kitárja a karjait, oda mászom, majd hozzábújok.-Megfogom szerezni, mindig ezt mondom, de lehetetlen küldetés!

-Ugyan!-Nevet fel és hajamba puszil.-Mit szólnál, ha véletlen összelennétek zárva egy ideig a szertárban?-Simogatja a hátamat és felvonja szemöldökét.

-Én benne vagyok!-Igazából nem lenne rossz, ha "véletlen" összezárna bennünket. De mi van ha elijesztem? Lehet félős az én nyuszim..de az is lehet, hogy ott helyben megbasz. Már az is egy kellemes gondolat, hogy ha túl melege lenne, levenné a pólóját..a többi ruha darabban már segítenék neki. 

Ajkamba harapva sóhajtok a gondolatra és Tae hangja ébreszt fel.

-Érzem, hogy merev vagy.-Pislog a plafonra nézve.-Inkább meg sem kérdezem mire gondoltál. Segítsek?-Csúsztatja egyik tenyerét arcomra, mire bólintok egy aprót.-Miket meg nem teszek érted! Pénzt kérhetnék érte.-Sóhajt drámaian és fordít a helyzetünkön. Kuncogva túrok hajába és halk nyögés hagyja el ajkaimat, mikor kicsit sem gyengéden a nyakamba harap.

-Mintha nem élveznéd! Kéne neked is valaki!-Vigyorgok rá

-Mondod te, aki hozzá se mer szólni a kiszemeltjéhez!-Nyújtja ki a nyelvét, majd ajkaimra tapad még mielőtt bármivel visszavághatnék. Nem bánom, hogy Tae néha segít. Legtöbbször általában inkább lelki szemetest játszik csórim, de én is ott vagyok neki mindig, amikor kellek. 

Szuszogva falom ajkait és folyamatosan Kookra gondolok, mintha ő tornyosulna fölöttem. Hideg ujjait megérzem pólóm alatt, ahogy bőrömet cirógatja és gyengéden megtépi ajkaimat, mire muszáj felsóhajtanom. Térdemet ágyékának nyomom, hogy belőle is kicsaljak pár sóhajt, közben segítek neki levenni a pólómat. Lassan elváll ajkaimtól és nyakamat kezdi csókokkal, szívás foltokkal ellepni. Szemeimet lehunyva élvezem a kis kényeztetést és elfordítva fejem, jobban magamhoz nyomom tarkójára fogva, közben halkan nyöszörgők. Mikor megérzem fogait bőrömön, halkan felszisszenek és mancsomat alsójába csúsztatva, markolom meg férfiasságát. Elmosolyodom, mikor halkan nyakamra nyög és jobban kezemnek nyomja magát. Lassan húzogatni kezdem vékony bőrét és ajkamba harapva markolom meg néha, hogy újra hallhassam hangját. Egyre lejjebb halad ajkaival és mindkét mellbimbómat jól meg is kínozza, közben kezével masszírozni kezdi tagomat, mire muszáj már nekem is nyögnöm. Próbálok halk lenni, hisz kitudja mikor érnek haza anyáék és nem akarom, hogy véletlen ránk nyisson, ha nem hallanám, hogy hazaértek.

Már venné le a nadrágomat, mikor meghallom anya hangját, hogy megjöttek. Frusztráltan felsóhajtok és Taere nézek.

-Ez nem a te napod.-Vigyorog idétlenül, majd felmászik hozzám még pár csókért.-Itt aludjak?-Harapja meg also ajkamat.

Sóhajtva nézek rá, majd bólint egy aprót.-Szólok anyunak, hogy éjjel ne nézzen betörőnek és ne csapjon le.-Nyúlok lassan a pólómért.-Mondjuk vicces lenne.-Gondolkodom el és elkuncogom magamat.

-Nagyon!-Néz morcosan és ő is felöltözik.-Addig kiverem. Hmm melyik pólódra élvezzek?-Fekszik mellém komoly arccal, majd megcsapom a vállát.

-Megetetem veled azt a pólómat, úgy csináld!-Kelek fel morgolódva

-Mérges a törpe! Mindenki fedezékbe!-Húzza fejére a takarót.

-Inkább tedd hasznossá magad és takarítsd ki a szobámat, mire visszajövök.-Indulok ki sóhajtva. Hallom, hogy elmond egy "azt se tudom, hogy kell takarítani"-t, majd lassan leérek a konyhába és mosolyogva nézek anyára

-Szia, milyen napod volt?-Kérdezem kíváncsian és leülök az asztalhoz.

-Oh kicsim ,azt hittem még suliban vagy. Egész jó, viszont képzeld el mi történt.-Pakol le, majd rám néz.-Ma megint egy buzi pár állt előttem a sorban. Komolyan ez a világ egyre romlottabb.-Rázza meg a fejét, nekem meg a mosolyom teljesen eltűnik.-Tae is itt van?-Vonja fel a szemöldökét, mire csendben bólintok.-Akkor neki is csinálok vacsorát.-Kezd el főzni és egy idő után kérdően néz rám.-Van valami baj? Olyan komor lettél.-Simogatja meg az arcomat, mire magamra erőltetek egy műmosolyt és felállok.

-Nincs semmi, csak eszembe jutott, hogy még rengeteg házim van. Megyek megcsinálni.-Sóhajtok halkan.

-Rendben, majd szólók, ha kész a kaja!-Szól utánam, mivel közben elindultam már fel.

A szobába érve kedvetlenül fekszek Tae mellé és a matracba nyomom az arcomat.

-Mi ez az elbaszott kedv?-Hallom meg Tae hangját és hajamat kezdi piszkálni.

-Anya csinál neked is vacsorát.-Mondom tompán a matrac miatt.

-És emiatt vagy olyan, mint akit most aláztak meg? Kétlem, na mondjad.

-Csak a homofób anyám az. Miért kell így gondolkodnia? Abba miért nem gondol bele, hogy bármikor bejelenthetem, hogy én is az vagyok, de ezek után félek, mert tudom, hogy utálna! Szó szerint irtózik a melegektől!-Fordulok oldalamra és ránézek.

-Majd lesz jobb is Minie. Most inkább a kis szerelmedre koncentrálj, rendben?-Mosolyodik el bíztatóan. Halványan elmosolyodva bólintok, majd mikor meghalljuk anyu hangját, lemegyünk kajálni. Vacsora közben inkább Tae és anya beszélget, én meg csendben piszkálgatom az ételt.

Hamar megkéne szereznem a nyuszit, nehogy valaki lecsapja a kezemről..




Csapkodjatok meg, tudom megint eltűntem, sajnálom. Ezentúl megpróbálok mindig részt hozni minden szombaton vagy hetente vagy két hetente. Remélem kapok pár visszajelzést, hogy még van e értelme folytatni a könyvet, mert elég sokáig nem írtam és nem csodálnám, ha már senki se olvasná.-.

Szeress! {Jikook FF. 18+}Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang