Elbukott, mint barát.
Elbukott, mint fivér.
Elbukott, mint kém/vezér.
Szeretőként is elbuknak?
Itachi több sebet rejteget, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Deidara sokkal összetörtebb, mint azt gondolná.
Sehol sem vagy biztonságban.
Mindent látna...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Akárhányszor gondolom át mindig ugyanott lyukadok ki. Túl sok a kérdőjel.. Hidan felé pillantottam aki a gáztűzhelynél állt és elbambulva nézte a falat amíg várta, hogy lefőjön a kávé. Neki sem lehet könnyű.. Kakuzu ekkor jött ki a mini rendelőjéből és behúzta maga mögött az ajtót majd Hidanhez lépett és hátulról átölelte, most vékonynak tűnő derekát. Hallottam hogy mormog valamit amin Hidan halványan elmosolyodott de még mindig a falat pásztázta. Az ő párosuk túl tökéletes.. Néha vitatkoznak ugyan, de teljes mértékben megbíznak egymásban. Vajon Itachi mikor fog megbízni bennem?.. Bár azok után ami történt Sasorival és Madarával, megértem hogy kételkedik a döntéseimben. Nem gondoltam volna, hogy ilyen labilisak az érzéseim.. És tegnap... Amikor kicsit durvábban viselkedett.. Talán nem biztos az érzéseimben? Furcsa de ha róla, vagy a családomról van szó akkor én egyáltalán nem kételkedem. Szeretem őket, még ha Itachit másként is, de mindannyian fontosak nekem és nem akarom őket elveszíteni.. Bár ezt a szüleim most nem érthetik, de számukra az a legjobb ha nem vagyok mellettük.. Ezzel tudom a legjobban megvédeni őket.
- Tejet kérsz bele? – tette le elém a kávés csészét Hidan de ő még nem ült le.
- Nem, köszönöm. – ingattam meg a fejem. Hidan csak biccentett majd lehuppant az előttem lévő helyre, Kakuzu pedig mellénk lépve letett az asztalra egy kisebb dobozt amiben kockacukor volt. – Ti nem féltitek egymást? – kérdeztem hirtelen és szememmel követtem Kakuzu alakját ahogy leül Hidan mellé. A fehér hajú reflex szerűen fordította lábait Kakuzu felé, hogy jobban láthassa szerelmét.. Annyira egymásra vannak hangolódva és úgy figyelik egymás minden mozdulatát mintha egymás nélkül nem is tudnának élni.. Bár a Franciaországban történtek után ez nem meglepő..
- Persze hogy féltjük egymást. Ez a hülye veszélyesebbnél veszélyesebb alakokat gyógyít meg. Csoda hogy még nem nyírták ki egy kezelés után. – biccentett Kakuzu felé Hidan aki csak a szemeit forgatta ezen a megjegyzésen. – De miért kérdezted?
- Csak eszembe jutott.. Már elmesélted hogy hogy lettél a szervezet tagja de azt nem mondtad hogy ehhez Kakuzu hogy viszonyult... Bár.. Akkor még nem voltatok együtt..
- Hmm.. Igaz.. – töprengett majd elmosolyodott. – Pedig arra kifejezetten emlékszem hogy mit mondott mikor eldöntöttem, hogy tag leszek. ˝Ha bajod esik én mindig összevarrlak ha kell.˝ - utánozta Kakuzu mély hangját és halvány pírrel az arcán boldogan mosolygott Kakuzura. Tényleg nagyon aranyosak együtt.. Itachi és én bezzeg.. A szexen kívül nem sok minden van amit együtt csinálunk. Gyakorlatilag még mindig alig tudok róla valamit.
- Gondok vannak köztetek Itachival? – kérdezte Kakuzu mire kissé meglepetten néztem rá. – Az arcodra van írva. – mondta mire halkan felsóhajtottam.
- Túlságosan félt engem.. – motyogtam és a kávéscsésze tartalmát kevergettem a kiskanalammal.
- Deidara ez.. – kezdte Hidan újból de leintettem.
