New Spider in the Web 2 - Újra együtt - The Universe Of Dreams Part3

12.fejezet - Ígérd meg...

Vadul napsütéses reggel köszöntött Wakandára. Bár ott ez megszokott időjárás volt, Daniel az elmúlt ott töltött éveiben sem tudta megszokni a tikkasztó hőséget. Mióta odakerült, az afrikai országot tekinti otthonának, de a legutóbbi New Yorkban tett látogatása nagy nyomot hagyott benne. Nem csak Alex, de Pepper és Tony is...

- Jó hogy újra látlak fiam. – Mondta Tony, amikor Dan megérkezett hozzá, miután segített Alexnek. – Mi jót csinálsz Wakandában?

- A király húga tanítgat mindenfélére. Igazából nem tudnám megnevezni mit csinálunk... Szerelgetünk, mérnökösködünk, tudóskodunk... Stb.

- Figyelj fiam... Tudom, hogy már lerágott csont és ezerszer lejátszottuk már ezt, de...

- Tony arra akar célozni, hogy fontold meg, hogy hazaköltözz. – Mondta Pepper.

- Nekem Wakanda az otthonom.

- De hát mi vagyunk a családod. – Tony egy kicsit indulatosan szólt, de Pepper lenyugtatta.

- Daniel, egész eddig menekültél. Tudjuk hogy Wakandában jól érzed magad, és hogy ott otthonra találtál. Csak szeretnénk ha tudnád, hogyha haza szeretnél jönni, mi tárt karokkal várunk...

Daniel komolyan elgondolkodott a hazatérésen, de előtte volt még egy kis dolga...

- Dan! Átnéztem a terveket, és bár kicsit kusza amit Howard Stark ide lefirkantott, nem lehetetlen a kivitelezés. – Mondta Shuri.

- Szóval meg tudod csinálni?

- Meg tudJUK csinálni. A te ötleted volt, te is beszállsz a buliba!

Amikor ott reggel volt, New Yorkban még csak hajnal. Alex épp csak letette a telefont, de már Peter ablaka felé tartott a tűzlétrán. A fiú nem jutott el az ágyig, a padlóra terült ki és elvarázsolt fejjel álmodozott. Alex bekopogott, mire Peter felriadt, de a szívroham előtt észrevette, hogy Alex az.

- Szia! Mizu?

- Nem fogod elhinni mi történt, Peter! Jessica megtalálta Lucast.

- Melyik géppel indulunk?

- Neked nem muszáj jönnöd.

- Ne makacskodj és mondd hogy mikor indulunk.

- Pakold a pókszerkót. Reggel 6.

Peter egy búcsúpuszit nyomott Alex arcára, és azonnal pakolni kezdett. Egy hátizsákot kapott elő, és elsősorban a pókruháját hajtogatta bele. Aztán került be egy extranagy powerbank, két füles, egy fülhallgatóelosztó, és a jóöreg felfújható repcsipárna és minire hajtogatott bosszúállós pléd. Alex ennél egyszerűbben készült. Kaját és innivalót pakolt, és ennyi. Reggel mindketten álmosak voltak. Alex röpdeszkáján mentek ki a reptérre, és fel is ültek a gépre.

- Izgulsz? – Kérdezte Peter.

- Persze. Iszonyúan. Nem fog rám emlékezni. Kitörlődtem a memóriájából, és úgy kell rávennem, hogy velem jöjjön iskolaidőben, hogy ne nézzen totál zakkantnak.

- Aludtál te egyáltalán az este?

- Nem nagyon...

- Akkor itt az idő! – Peter oldalra biccentette a fejét, Alex pedig vette a lapot. Ráhajtotta a fejét Peter vállára, és szinte azonnal mély álomba merült.

Amikor leszállt a gép, a pár kisétált a reptérről, és bár nem vették észre, akadt egy árnyékuk. Alex megkérte Jessicát, hogy ne menjen velük, de persze Jamieson elismeréséért bármit megtett volna, így figyelmen kívül hagyta a kérést. Ő már tudta hova kell menni. Egy tanári konferencia miatt aznap az egész Greenwood gimi szünetet élvezhetett, így hol máshol lettek volna, mint a pályán. Jess azonnal odament, átmászott a kerítésen, és köszönt mindenkinek. Egyedül Anne-Marie nem volt ott, amit valami komplikációval magyaráztak. Jess szerint Lucasnak épp jókedve volt, ami igazából egyáltalán nem volt igaz. Reggel korábban kelt, mint szokott, pontosan 6 órakor, és azóta furcsa érzés kerülgeti. Nem tudta volna megállapítani, hogy hol érzi ezt a valamit. Csak szimplán furcsán érezte magát. Alex és Peter viszont egy ideig vakon kóválygott a városban. A térképük egy olyan útvonalat tervezett ahol épp építkezés miatt nem lehet átmenni, így a saját tájékozódásukra kellett hagyatkozniuk. Egy gyönyörű téren haladtak át, amikor megszakították a városnézésüket.