Rose Granger-Weasley

11.

-Igen- Rob arcán megdöbbenést véltem felfedezni. Egyikünk se tudta hogy mit csináljon. -Rob nekem már nincs kedvem vissza menni. Ha van kedved felkísérhetnél a szobámig.
-Szívesen- mondta. Majd rákulcsolta kezét az enyemre. Az úton nem beszéltünk. De nem is kellett. Szívesen maradtam volna még vele de valami mást kellett csinálnom.
A szoba ajtajánál megálltunk. Lassan hajolt felém. Majd egy pillanatra a szemembe nézett. Végül pedig megcsókolt. Bizonytalanul értek össze ajkaink. Mikor vége lett Rob egy apró puszit az arcomra, majd elköszönt.
-Szia Rose!
-Szia.
Muszáj volt átöltöznöm. A ruha bár gyönyörű de nem lehet benne hosszú távon megmaradni. Kinyitottam az ágyam előtt levő ládát. Egy kényelmes legingset kerestem és egy pulóvert. Kivettem egy fekete egyszerű legingset majd a griffendéles pulcsimat. A griffendéles pulcsi alatt megvillant egy zöld, ezüst pulóver. Eszembe jutott, hogy azt mondta ha kell elmegyek érte. Arra jutottam, hogy biztos elfelejtette. A ládából kivettem az ajándékát. Semmi komoly csak egy egyszerű fénykép album. Tudom hogy a barátai a legfontosabbak neki. Mindenféle kép van benne olyan amin ő és Albus van, olyan amin az egész társaság ott van, és van olyan is ahol csak mi ketten vagyunk. Ezeket mind barna kicsit régies kötés fedi. Az első oldalon pedig bele van írva hogy:
Szeretettel: Rosie
Utaltam ezt a becenevet, de tőle még ezt is elfogadtam. Hiába mem vagyunk már jobban oda akartam adni neki. Megfogtam a könyvet és a pulcsit is majd meg indultam. Szerencsém volt és Albus és Alice a Griffendél klubhelységébe ültek és beszélgettek.
-Albus segítened kell- mondtam.
-Mi történt?
-Azt majd mindjárt elmesélem de el kell vezetned a szobatokhoz.
-Oda akarod neki adni? Biztos vagy benne?
-Al. Muszáj oda adnom neki. Neki csináltam őt illeti. Gyere Alice te is. Muszáj utána meselnem valamit.
Szinte csöndben mentünk a Mardekárosok otthonához. Albus kimondta a jelszót. Majd egyenesen a szobájukhoz siettem. Reméltem hogy nem találom ott. Szerencsém volt a szoba tok üres volt. Leraktam az ágyára. Majd vissza siettem. És hogy oldjam a feszültséget elmeséltem mi történt.
-Szóval ha jól értem el akartad pusztítani a láncot, mert Rob szeret téged. Aztán meghallottad, hogy Polly megcsalja Scorpot. Végül pedig összejöttél Robbal- foglalta össze röviden Albus.
-De miért nem sikerült elpusztítani a nyaklancot?- kérdezte Albus.
-Nem ez a legfontosabb. Szólnod kell Scorpiusnak, hogy Polly megcsalja őt.
-Miért nem te mondod meg neki?- kérdezte Alice.
-Mert talán nem igazán vagyunk beszélő viszonyba.
-De nem én láttam- mondta Albus.
-Akkor hagyod, hogy a legjobb barátodat atverjék. Gratulálok. Nem értelek miért olyan nehéz elmondani neki- emeltem fel a hangom.
-Mert mondjuk nem fogja elhinni nekem. Annyira szerelmes Pollyba. És én nem akarom tönkre tenni a barátságomat- Albus is felemelte a hangját.
-Szóval akkor inkább végig nézed hogy szenved?
-Nem de ugyanúgy szenvedni fog akkor ha én elmondom. De mondjuk nem szívesen rontanám el a ünnepét.
-Sajnálom, hogy kioktattalak- mondtam. Sajnos ebbe nem gondoltam bele.
-Nyugi Rose. Semmi baj nincs- ölelt magához Albus.
-Annyira hiányzik. Érted. Utálom, hogy még mindig szeretem.
-Majd elmúlik Rose- mondta Alice.
-Miért tart ennyi ideig? Miért nem múlhatott elrögtön?
-Mert igazán szereted őt.
-El kell mennünk a könyvtárba- néztem föl. Eszembe jutott valami.
-Miért akarsz oda menni?- értetlenkedett Alice.
-Meg akarok nézni valamit.
-Jó de mit?- kérdezte Albus.
-Valamit. Majd meglátod.
Mikor a könyvtárba értünk rögtön a mágikus tárgyak részlegére mentem. Nem túl sok könyv volt. A legtöbb mágikus tárgyról szóló könyv a tiltott részlegen van.
-Azt gondolod, hogy mágikus nyaklánc?-kerdezte Albus.
-Mi másért nem tudtam volna elpusztítani? Nem mondott neked valamit?
-Nem de otthon talán megtalálom a levelet, abban lehet hogy irt valamit ami utal rá.
-Ezek a könyvek haszna vehetetlenek. Nincs bennük értelmes információ. Nyilván minden fontos információ a tiltott könyvek között van
-Apu biztos írna egy engedélyt. De csak a szünet után- mondta Alice.
-Az szuper lenne. Addig pedig lehet hogy anyunak van egy könyve ami alap fokon taglalja. Avval is haladnék.
-Lányok mostmár mennünk kéne. Elég késő van.
Együtt indultunk el. Albus és Alice a Griffendél torony bejárata előtt megálltak elköszönni egymástól. Én csak egy gyors szia után elindultam a szobánk felé. Molly és Elly már aludt. Rögtön az ágyamba vetettem magam.