Anpanman

Bele a gödörbe!

Minden úgy történt ahogy az elterveztük. Délután fél háromkor elindultunk Taehyungot követve, aki Jinnel és a barátaival elkísérte őket. Itt azt hittük hogy minden befuccsol, hisz Jinnel csak Suga tudnak szembeszállni, de szerencsére a kapu előtt megálltak. Még az is szerencse, hogy csak ez a 4 ember tud rajtunk kívül Taehung képességéről. De még így is húzós lesz a történet. Elfoglaltam a helyem Taehyung közelébe, természetesen bujdokolva. A szertartás rettenetesen unalmas volt, de azért Taehyung bekönnyezett. De érzelgős ez a szerencsétlen. Viszont sok embert láttam akik röhögtek rajta, vagy épp róla sugdolóztak. Én is ezt tenném! Olyan pufók arca van hogy az ember azt hinné hogy egy nagyra nőtt baba. A vége felé, akcióba léptünk. Jeleztem a srácoknak akik már neki is álltak. Amikor kiütötték Taehyungot a kicsit átalakított maszkját (a maszkja köré egy fekete anyagot raktam ami majdnem takarja az egész testét) ráraktam, gyors átvettem az alakját ameddig a jég takart és már Pók rántotta is fel.  A földről úgy keltem fel mintha elestem volna. Mint mindenki más én is a kijárat felé futottam.

*Namjoon sz.sz*

Egy hangos puffanás és sikítás rántott ki a beszélgetésből. Mikor odanéztem egy hatalmas jégáradatot láttam a magasba menni.

-Taehyung?!-Kérdezte Jimin és Hobi egyszerre de megráztam a fejem ahogy Jin is.

-Megyek kiderítem mi folyik itt könnyeken kívül!-Kiáltotta Jin. A 2 srác egyszerre fordult felém magyarázatot követelő szemekkel, miután Jin egy egyszerű mozdulattal a levegőbe röppent.

-A jég összetétele más mint Taehyungé.-Kezdtem bele a magyarázatomba.-Ez sokkal gyengébb és ha érzelmek miatt történt volna, akkor nem a magasba hanem inkább oldalra fagynak el a dolgok.-Felnéztem és ott láttam ahogy Jin ide-oda kapkodja a fejét. Taehyungra néztem akik a levegőben "repült."-Az ott!-Mutattam Taere.-Tényleg Tae. De eszméletlen. Pókháló tartja a levegőbe és az-Böktem a kifelé futó tömeg felé.-Nem az igazi Tae. Egy alakváltó.-Monológom be fejezte után Taet az őt tartó pókszálak eltűntek.-Hobi!-Kiáltottam oda neki.-Kapd el a csalót!-Kiáltottam de már késő volt. A csalónak se híre sem hamva. Jin jött vissza mellénk és bosszúsan nézett körbe.

-Suga elvitte.-Motyogta halkan.-Menjetek haza! Majd ott találkozunk. Én addig elrendezem.-Morogta. Határozottan nincs jó kedve, így nem szólaltunk meg, csak elindultunk haza. Én ültem be a volán mögé. Egy ideje úton voltunk amikor Jimin megszólalt.

-Nam!-Szólt nekem előre.-Mit akar Taetől Suga?-Kérdezte szomorúan. Tudni kell hogy Jimin régebbi legjobb barátját is Suga csábította át.

-Ugyan azt mint mindenkitől.-Válaszoltam egyszerűen.-Hatalmat akar és mások segítségével szerzi meg azt. Tae most sebezhető és nagyon erős. Valószínű el fogja nekünk mondani hogy mit akar Suga, de mint minden mást, ezt is magának kell megoldania. Bár ahogy ismerem Sugát biztosak lehetünk abban, hogy használni fog nem túl emberi módszereket. Gondolok itt elme tompításra és társaira. A végén már nem is lesz rá szüksége. Taehyung erős. Biztos vagyok benne hogy egy kis segítséggel megoldja.-Magyaráztam neki vezetés közben. Jimin és Hobi körülbelül egyszerre sóhajtottak.

-De Nam. Miért nem segíthetünk rendesen?-Kérdezte Jimin megtörten.

-Mert nem tehetjük. Csak harcolni tudunk ellene. Azt is az iskolán kívül. Tudod mi a szabály Jimin. Gondolj csak bele: Jin-t és saját magát kevernénk bajba, ha nyíltan segítenénk neki. Az iskola területén se Sugának se Jinnek nincs hatalma. Ott nem tehetnek semmit Tae ellen. Mi meg segítünk neki ahol tudunk.-Ezzel le is zártam a beszélgetést. Hülye szabály de ez van. Igyekszünk a jó oldalát nézni és segíteni Tae-nek ameddig tudunk, de van, ahol csak harccal tudunk fellépni ellene. Jungkook is ilyen. Mindenki tudja hogy Suga kutyája, de senki nem mer ellene fellépni mert erős és ha össze fognak ellene és elverik akkor meg Suga bosszújához fordulnak. Az az ember pedig több mint 20 éve a bűnüldözés feje és még mindig nem sikerült elkapni. Pedig sokszor már a közelében voltunk. Bekapcsoltam a rádiót.

-...Szöul polgárait! Mai legfrissebb hírünk az a jeges káosz a temetőben! Kész szégyen! Suga már a halottainkat se-És itt kikapcsoltam a rádiót. Mérgesen rántottam be a kanyarba a kormányt.

-Mi a baj Nam?-Kérdezte hátulról Hobi.

-Dühös leszek a hülyeségtől! Miért kell mindent rögtön Sugára fogni?!-Háborogtam.-Szégyen, szégyen! Francokat! Abba is biztos vagyok hogy úgy folytatták volna hogy a halottainkat se hagyja nyugton. Vágom én hogy gonosztevő és hogy nem is akármilyen de van egy határ! Minden faszságot a nyakába varnak! Fogadjunk hogyha bemegyek egy boltba és ha valamit leverek a polcról az is a nyakába varrnák!-Háborogtam tovább miközben leparkoltam az iskola parkolójába. Néha ki nem állhatom az embereket. Nem látnak tisztán.

*Teahyung sz.sz*

Épp a temetésen sírtam és készülte a vitára az örökösödés miatt, mikor egyszer csak valami robbanás féle robbant (xD) és bumm! Kész. Volt kép és hang, nincs kép és hang. Másodpereknek tűnt az az idő amikor nem volt se kép se hang, de valószínű azért más áll a dolog mögött. Iszonyú fejfájdalomra kell ébredjek ami a fejembe hasít. Igyekszek jobban magamhoz térni de valami nagyon erőssel üthettek le, mert szét szakad a fejem.

-Ébresztő Taehyung!-Szólt egy ismeretlen hang. Néhány másodper múlva kinyitom a szemem és egy teljesen fekete maszkot viselő kapucnis fiúval találom szembe magam.-Remélem szarul aludtál.-Mondta "kedvesen". Felültem így egy magasságba kerültem a guggoló ismeretlennel.-Suga vagyok.-Mondta nemes egyszerűséggel. Állam a padlót súrolta. Az a Suga?!-Ne ijedj meg. Csak a segítséged kell.-Mondta halál komolyan amitől a vér is megfagyott bennem. Mégis kételyeim támadtak.

-Pont én?-Kérdeztem gúnyosan.-Minek kellenék én a leghírlettebb bűnözőnek?-Hitetlenkedtem tovább és a szemébe néztem. Legalább is amennyire tudtam a maszkja miatt. Igazából majd' befostam de neki erről nem kell tudnia.

-Az egyik legjobb emberem intézted el a jegeddel.-Közölte. Szóval Jungkook neki dolgozik?-Jól gondolod. Jungkook az. Nagy erőd van és ez mellett nem tudok elsiklani.

-Miért segítenék neked?-Kérdeztem mert hát: eszem ágában nincs.

-Gondoltam hogy meg fogod kérdezni. Tudod... ezen én is gondolkodtam. Megzsarolni nem tudlak, úgyhogy ha nem segítesz önszántadból akkor más fegyverhez kell folyamodnom. Azt meg nem akarom. Úgyhogy kezdjük az érvekkel: Nem szereted a szuperhősöket, mérges is vagy rájuk mert nem tudták megmenteni a szüleidet. Gondolj csak bele: Meg kéne leckéztetni őket hogy visszavegyenek az arcukból. Nem gondolod?-Elgondolkoztam. Végül is valamennyire igaza van.

-Ha nem-et mondok?-Kérdeztem.-Mert nem igazán van ínyemre a gonoszkodás se. Az kész tény hogy nem szeretem őket, de a családom halálát leginkább egy őrült sofőr okozta és nem a szuperhősök. De még önként is segítenék: Mit nyernék vele?-Kérdeztem a lehető legkomolyabban. Nem akárki áll előttem. Lehet hogy az életemmel játszom.

-Ha nem-et mondasz akkor máshogy veszlek rá arra hogy nekem segíts.-Szóval még választásom sincs.-Ha önként segítesz, megúszol egy agymosást és ha mindent megtettél amit szeretnék, belátható időn belül elmehetsz.-Segítenem kéne?

-Miért akarsz egy ilyen gyenge embert magad mellé?-Néztem a szemébe.

-Csak lelkileg vagy gyenge. Tökéletes a génalomanyód, nem tudom kik a szüleid, de biztos erősek voltak mielőtt kitettek az utcára.-Mosolygott rám ördögien. Lehet hogy ez még meg fogom bánni.

-Legyen.-Egyeztem bele.-De egy feltétellel vagyok hajlandó neked bármit is tenni.-Tettem hozzá gyorsan.-Nem kérsz senki megölésére.-Nem tudnám elviselni ha bárkit meg kellene ölnöm főleg ha az a valaki nem is ártott neked. Vagy ha még ártott volna akkor sem.

-Nem foglak rá kényszeríteni. 5 feladatod lesz. Ha azokat magadtól elvégzed, szabadon elmehetsz. Kezet rá.-Felém nyújtotta kissé csontos kezeit. Kezet fogtam vele és akkor éreztem meg, mennyire hideg is a keze.-Akármennyire nem tetszik egyikőtöknek se, Jungkookkal leszel együtt. A maszkod a sarokba. Holnap Kookkal gyertek a megbeszélt helyre. Majd segít neked.

Arra gondoltam hogy nem bajlódok a képpel a maszkról. Remélem megértitek. A képzeletetekre bízom :)