Anpanman

A Maszk

Másnap reggel mindenki nehezen kelt, mivel vagy hajnali egyig fenn voltunk és nevetgéltönk. De hát... Jinnel nem szabad vitatkozni. Legalább is nem érdemes. Mert úgy se te győzöl. Így hát fel kellett kelni. Fáradtan és némán reggeliztünk a konyhában, miközben Jin gyors beszámolót tartott a rendszerről ami itt van. A lényege hogy az iskolában ugyan úgy járnak gonoszok és jók is, de mindenkit általában egy átlagos képességekkel megáldott embernek tekintenek. Természetesen én már érzem hogy mindenkit, kivéve engem. Még mindig bánt a bűntudat hogy beleállítottam 3 jégcsapot Jungkook karjába. Aztán azt mondta Jin, hogy érvényesülnöm kell. Vagyis: Kell szereznek (legjobb lenne saját kezűleg készíteni) egy maszkot, vagy inkább ruhát. Jimin, Nam és Hobi készségesen ajánlották fel nekem a segítségük, Jungkook pedig morogva elhatározta hogy egész nap a szobájában lesz. Hogy miért közölte az nem tudom, de ahogy jól esik neki. Jin elvitte a srácokat valahova (azt hiszem fagyizni) a kezembe nyomott 12 ezer forintnak megfelelő wont. Néztem is, de inkább elindultam körbenézni. Az elmúlt 2 órában elgondolkoztam azon, hogy milyen maszkot akarok. Leginkább valami mentőt akarok (mert ki nem?). Ezért fekete alap. Egy boltba mentem be, ahol direkt ilyen célokra vannak anyagok meg egyéb cuccok. Az eladó hölgy segített, de eléggé rám mászott. Egy csomó cuccal a szatyromba mentem vissza. Valami cukit akartam, így egy cicás maszk mellett döntöttem. (Szerk.A fenti maszk lenne az. 😌 Én csináltam szóval nem a legszebb de igyekeztem! Plusz a cica az menő :3) Mikor végeztem gyors elpakoltam mindent. Arra az esetre ha béna lennék, vettem egy másik alapot, de mivel sikerült, így egy másik maszkot is alkottam. (Szerk. kövi részben ugyan így fentre kirakom) A színek nagyjából megegyeznek, de azért ez már kevésbé családbarát. Mindkét maszkot elrejtettem a kíváncsiskodó szemek elől. Jelen esetben a 3-om lókötő elől. Ha már itt tartunk megkérdem hol vannak. Előveszem a telefonom és felhívom Jimint.

-Szia.Merre vagytok?-Tértem rögtön a lényegre.

-Mindjárt otthon szóval maradj a seggeden.-Mondta és a végén elröhögte magát. Kinéztem az ablakon és láttam ahogy Hobi röhögteti.-B.Bocs csak-Megint egy nevetőgörcs jött rá.

-Látom én nyugi. Na leteszlek mert sokba kerülsz.-Mondtam és kinyomtam. Kicsit lejjebb görgettem a számok között és felhívtam az én "szeretett" nagynénémet.-Szia Minseo néni. A temetéssel kapcsolatban szeretnélek kérdezni.-Kezdtem bele.

-Jaj, drágám mindjárt mondom.-Kezdte el azon az irritáló hangján. Mindig is azt hitte magáról hogy van egy különleges képessége, mégpedig hogy bele lát a jövőbe, de hát mit ad isten? Nincs neki ilyen képessége. Esetleg az ablakokat tudná kitörni ezzel a hangjával ha megpróbálna énekelni.-Holnap délután 3-tól 4-ig. Hamvasztották őket, így egy családi urnába fognak kerülni. Szorítottunk neked is oda helyet, nyugi.-Közölte az információkat, miközben majdnem elröhögte magát.-Anyád végrendelete szerint téged is majd oda kell temetni. A Szöuli temetőbe gyere majd.-Mondta és lecsapta a hívást.

-Kösz MinSeo néni....-Motyogtam még el. A telefont az ágyamra dobtam és kinéztem az ablakon. Anyuék már nincsenek lépj túl rajta! A legrosszabb talán majd akkor lesz amikor ott fogok állni. Rólam fognak sugdolózni, rám fognak mutogatni és talán még röhögni is. Mindenki csak ezért megy el, hogy része legyen az örökösödésnek. Ilyen családom van. Kivéve apai ágról. Ott vannak rendes emberek. Például apa szülei és tesója. Ők tök rendesek csak Európában élnek. Holnapra elméletileg ők is jönnek. Talán ők lesznek a legnormálisabbak.

-Megjöttünk!-Kiáltotta el magát Jimin és nem sokkal rá be rontott a szobába is.-Na mutasd azt a remekművet!-Kiáltotta el magát boldogan. Meglátott és mosolya lehervadt.-Mi a baj TaeTae?-Kérdezte miközben leült mellém.

-Csak elgondolkodtam a temetésen. Olyan jönnek akik csak és kizárólag az örökséget akarják és valószínű, mivel én örökölnék mindent, mert JunSeo nincs és biztos vagyok benne hogy rengeteg per lesz ellenem mert már nagykorú vagyok. Addig fognak zaklatni ameddig rá nem veszik az államot arra, hogy a birtokot ne én, hanem valamelyikük kapja.-Mondtam és Jiminnek dőltem.

-Milyen birtok?-Kérdezte végül.

-A szüleimnek van egy birtoka valahol a tengerpart mellett. Szántóföldek leginkább. Soha nem használtuk így elméletileg egy hatalmas fűpuszta. Szóval engem nem érdekelne ha elviszik, csak mivel én öröklöm ezért engem fognak miatta csesztetni.-Világosítottam fel a barátomat.-A maszkomról meg tegyél le!-Parancsoltam neki amit megmosolygott.-Tudod hogy még te sem láthatod.-Motyogtam neki.

-Tudom. De egy próbát megért. Gyere! Hoztunk neked is fagyit!-Mondta és engemet is felrántva rohantunk ki a konyhába. Ahol többek között Jin is várt.

***

*Jongkook*

-Szóval azt mondod, hogy ez a Taehyung, megy a szülei temetésére, nem tudja irányítani az erejét ami a jég és keresztbe tudnánk tenni neki?-Összegezte a mondandóm Suga aki az árnyékból meredt rám.-Remek Jungkook! Már előre gondolkodtál! Büszke vagyok rád! A te feladatod lesz az, hogy jól süljön el az egész! De figyelj rá! Nem akarom hogy bárki megtudja hogy ki ő.-Mondta az árnyékba húzódó.-Jeges és pók lesznek a segítségedre. Tereljétek el mindenki figyelmét, üssétek ki, pók és jeges csináljanak kalamajkát és hozzátok el őt hozzám. A főhadiszállásomon leszek. Ja és Jungkook. Ne legyél féltékeny!-Szólt rám és eltűnt. Honnan tudta? Nem buktassam le? De akkor a ruháját is le kell cserélnem! Az ördögbe ebbe a sok szarságba! Fújtatva indulok el a suli mögé. Jeges és pók az iskolatársaim. Mindig is utáltuk egymást, de a meló az meló. Mikor hátraértem a 2 jómadár már várt.

-Mondom a tervet:-Vágtam rögtön bele, hisz' nem akarok velük sokáig együtt lenni.- Mi is elmegyünk a temetésre, Jeges eltereli mindenki figyelmét, pók kiüti és ráadja a maszkot majd bábúként mozgatja hogy mindenkivel elhitesse hogy nem Jeges hanem a srác irányítja a jeget. Én felveszem a srác alakját és miközben én ott maradok ti elviszitek.-Daráltam le a tervet ők meg bólogattak.

-Ezzel csak 2 gond van: A maszk nem takarja az egész testét: rá fognak jönni és szerintem nincs olyan ruhád mint annak a srácnak.-Megráztam a fejem és sóhajtottam egyet. Soha nem tanulják meg...

-Az alakjával együtt az öltözékem is átváltozik, pont olyanra mint az övé. A Maszkot meg majd én megoldom!-Mosolyogtam rájuk. Hátat fordítottam nekik és elindultam haza.-Holnap 2-re itt legyetek!-Fordultam utoljára vissza és elmentem. Még szerencse hogy van egy kamera abban a szobába. A másik maszkját meg egyszerűen otthagyom. Nem lesz rá nagy szüksége. Ha meg mégis használni akarja, akkor úgy is elveszem tőle. Ördögi mosollyal mentem haza. Vigyázz Kim Taehyung, mert megyünk!