Master of shadows (Az árnyak mestere)

Jó tett helyébe...

Elkezdett sprintelni a balhé felé, útközben előkapva két kést. Mikor a boltív elé ért és meglátta mi is folyik a híd alatt, egy pillanatra meghökkent.
Vagy két tucat embert pillantott meg vörös és zöld színek forgatagában. A Bástyák emberei ádázul küzdöttek a -első látásra számbeli fölényben lévő- Kőfejűek ellen.
Nem tudta Mara, hogyan alakulhatott ki ez a konfliktus, mivel a Bástyák központja sokkal beljebb van a városban, majd hogy nem a szívében, ez meg itt a külváros... De itt voltak, és eléggé nagy felfordulást csináltak.
Nem számított az ilyen harcokban a sportszerűség vagy a szabályok betartása, ez vérre és életre ment. A cél itt az volt, hogy élve kikerülj a bajból...meg persze, hogy érvényesüljön a bandád.
A többség bárdokkal, bökőkkel és egyéb kés-szerűségekkel ment egymásnak, de Marissa látott megcsillanni egy felemelkedő, majd hirtelen lesújtott fémvégű furkót is.
Az alagút másik végében homokzsákokkal, szekerekkel és dobozokkal barikádozták el az utat, s az akadályokon kedélyes nézőtér ücsörgött és tapsolt, fütyült, kiabált a kedvelt csapatáért....mint például egy rögbi mérkőzésen. Marissa tett pár lépést és még közelebb lépett a csatatérhez, s lepillantva már tudta is, hogy ez a bunyó nem most alakult ki, mivel a földön sűrűn terültek szét a vértócsák, pár fehérlő fogat és néhány ujjat is látott.
- Hé te! - ordított rá egy nagydarab vörös, aki éppen az előbb verte össze két Bástya koponyáját. Az két fickó az orrát és száját fogva bukott üvöltve előre a földre. Nem kérdezett vagy mondott többet a férfi, hanem hentesbárdját felemelve megrohamozta a lányt. Marissa gyorsan súlypontot váltott, és fürgén elpördült a felé dübörgő fickótól. Az mikor Mara elé ért egy egyenes bökéssel próbálta átszúrni a lány hasát, de Mara oldalra fordult és a hasa helyett a háta mögött hasított el a levegőben a kés. A férfi gyorsan visszalépett, mielőtt elvesztette volna az egyensúlyát és új állásba ugrott. Marissa felé fordult és várt. Nem lett volna bölcs dolog kezdeményezni, mivel látszódott, az erőfölény a férfinál lenne. Így cselesnek kell lennie. A férfi megint előre lendült és megpróbált cselezni azzal, hogy két lépés között átdobta a bárdot a bal kezébe. Egy oldalas vágással próbált fölényt szerezni, ami a lány nyaka és válla találkozását célozta, de Mara könnyen lehajolt előle, majd felugorva a recés késével elkaszálta a férfi könyökét. A vörös kabátos felkiáltott és a lány örömmel konstallálta, hogy a férfi bal karja tehetettlenül összecsuklik és természetellenes ívbe hajlik. Kihasználta a férfi pánikját, aki csak a vérző kezére figyelt és oldalról a hóna alá vágta mélyen a kését és lenyomta a földre a fickót. Amikor látta, hogy az nem kel fel a földről arrébb lépett és fürkészni kezdte a tömeget.
Ha ezek a bolondok ilyen messze vannak a fő területüktől...akkor azt biztos nem mernék egyedül megtenni...csak azzal a bolond vezetőjükkel. És Marissa éppen azt a bolondot kereste.
Bal oldalt, szélen egy Bástya éppen szemen szúrt egy Kőfejűt, amitől mi mindketten a földre estek, és így megnyílt Mara előtt a látótér, ahol is megtalálta a keresett személyt.

Jacob a többi bandataggal ellentétben széles vigyorral forgott össze-vissza három Kőfejű között. Nála csak egy boxer volt, meg egy kukri. A legnagyobb támadója elé ugrott és gyors egymásutánban három vágást adott le, a törzsét és a nyakát támadva. Az első kettő elől oldalra hajolt el, az utolsót pedig visszahárította úgy, hogy gyorsan a boxeres öklével a fickó csuklójára ütött, amitől az nagy reccsenéssel eltört, majd a kukrival oldalon szúrta. A második támadó egy vaspálcával támadott Frye lábát célozva, hogy kibillentse az egyensúlyából, de ő megelőzve a csapást a fickó térdébe rúgott, majd lenyomta a földre és torkon ütötte. A harmadik Kőfejű ezalatt viszont megkerülte a küzdőket és amíg Jacob a két társával volt elfoglalva, ő szép lassan a háta mögé került. Nekifutott és felemelte kést tartó karját, hogy hátba szúrja Frye-t, aki éppen időben fordult meg, hogy lássa, ahogyan kudarcba fullad ellene a kísérlet.