Troublemaker/L.S

26.

×-Eleanor?! ×

*Harry* (korábban aznap)

Fáradtan gördülök át egyik oldaláról a másikra. Az ágyban fetrengek azóta, mióta Louis elment a tárgyalásra. Remélem jól megy minden neki. Igazság szerint az ő ötlete volt, hogy ne menjek, azt mondta, elvonnám a figyelmét a tárgyalásról. Akkor jó ötletnek tartottam, de most szétunva az agyam, már bánom, hogy nem mentem. Sóhajtva kikászálódok az ágyból és a fülesemet bedugva nagytakarításba kezdek. A probléma csak az, hogy mivel még nem költöztünk be rendesen, illetve hetente többször takarítok semmi kosz nem maradt a házban. Ennek ellenére én lelkesen sikálom a kristálytiszta padlót. Louis mindig mondja, hogy hagyjam abba, mert ha így folytatom lassan elkopik a padló. És már megint nála lukadunk ki. Tényleg ennyire függök tőle?
De nem bánom, hamarosan úgyis összekötjük az életünket. Majdnem szívrohamot kapok, amikor nagy dudorászással körített gondolkozásomból kizökkent egy kéz. A partvis védelmezően kezembe véve megfordulok, hogy leüssem támadómat, ám egy nemvárt arc fogad.
-El? Mit keresel itt?-kérdezem kiráncigálva a füllhalgatómat.
-Hát már nem is gratulálhatok az öcsém házásságához?-mosolyog rám, de nem veszem be.
-Értem. És mi a látogatásod valódi oka? És hogy jutottál be?-támadom le csipőretett kézzel.
-Ne olyan hevesen, Harry. Hová lett a jómodorod? Talán már meg sem kínálsz egy pohár borral? - néz rám felhúzott szemöldökkel.
-Ilyenkor borozni? Mindegy, gyere, a poharak a konyhában vannak. - mondom azzal intek, hogy kövessen.
-Milyen házias lettél hirtelen. Kötényke, sütsz-főzöl,azt kell hogy mondjam, lenyűgöző. - dicsér meg, miközben én átnyújtom neki a poharát, a sajátomba belekortyolva.
-Na, most megkaptad a borod. Fejezd be a hízelgést és mondd el végre miért jöttél. -mondom neki,mire ő csak kacag egyet.
-Milyen heves valaki! Ne aggódj, idővel minden kiderül. - azzal rámkacsint. - Nem hiszem, hogy körbevezettél volna, vagy talán tévedek?-kérdezi, mire én hatalmasat sóhajtva elkezdem a túrát.

**************

A ház minden zeg-zugát megmutattam, minden kérdésére válaszoltam és ő még mindig nem volt képes elmondani, hogy miért jött.
-Eleanor,meguntam. Válaszolj! - nézek rá fáradtan.
-Nyugi, nyugi, fogok. De nincs kedved megnézni előtte egy filmet? - kérdezi, és a választ meg sem várva lehuppan a kanapéra.
-Elmegyek mosdóba, addig válaszd ki a filmet.-sóhajtok nagyot. A mosdóba belépve miután elvégzem a dolgom a tükörbe nézve gondolkodom, hogy miért vagyok ekkora balek. Más már rég kirakat volna, én meg hagyom, hogy szórakozzon velem. De ez így nem mehet tovább. Kilépek és egy kényelmesen elhelyezkedő Eleanort látok.
-Töltöttem még mindkettőnknek. - mondja a kezembenyomva a poharam. Én egy nagyot kortyolok, tudva, a nap java még csak most kezdődik. A film felénél, mikor a pohár felét már megittam, el kezdek szédülni és összemosódnak előttem a színek, mindenből kettőt látok hirtelenjében, és a dolgok is olyan elképesztően vicessé válnak. Egy újabb óra és eltűnik poharam tartalma, mindenen nevetek és az egész szoba forog velem, mintha ringlispilen ülnék. Egy hangos csattánást hallok, majd pár eltorzult hangot, ezután a sötétség győzedelmeskedik és egy végső kacajjal elájulok.

**************
Késő reggel lehet, mikor magamhoz térek. A reggeli finom illata a konyhába csábít, így fejfájásom figyelmen kívül hagyva kikászálódom az ágyból. Ami hatalmas hibának bizonyul, ugyanis abban a másodpercben, amint kimászom az ágyból, megszédülök, és meg kell kapaszkodnom. Támolyogva kisétálok a szobából a konyháig, ahol megpillantom Louist.
-Jó reggelt! Ezt nekem csináltad? - kérdezem vidáman, mire csak hidegen biccent és elém tolja a tányért.
-Köszi. - suttogom, jókedvem alábbhagy.
-Beszélnünk kell. - mondja, amint befejezem a reggelit. Félve bólintok, a tegnap este ködös emlékei rémisztgetnek.
-Harry, tudod te, hogy mit műveltél tegnap? - kérdezi nyugodtan,bár látom rajta, hogy erősen küzd, hogy ne rontson nekem.
-Őszintén szólva fogalmam sincs. Jóformán semmire sem emlékszem.-vallom be.
-Oké. Mindamellett, hogy tegnap egy igen veszélyes drogot sikerült bevinned a szervezetedbe, szövetkeztél a Sátán földi megtestesítőjével, Eleanorral. - mondja.
-Mi? Mit csináltam? - kérdezem aggódva.
-Eleanor nem véletlenül környékezett meg. Egy szerződést akart veled aláiratni, de tudta, józanon ezt sosem tennéd meg, ígyhát bedrogozott. Már majdnem aláírtad,de szerencsére hazaértem és elküldtem innen. Az a lényeg, hogy vigyázz vele. Nem tudhatod, hogy mikor támad és, hogy mit akar. Nem tiltom meg, hogy barátkozz vele, de a tegnapi tökéletes példa arra, hogy milyen ember is ő. - fejezi be, mire nekem egy pillanatra elakad a lélegzetem. Ismételten eszembe jut, hogy mennyire csodálatos és, hogy mennyire szeretem. - De nem lényeges, borítsuk fátylat rá. Térjünk rá valami sokkal fontosabbra: az esküvőnkre. Mikor szeretnéd tartani?
-Nem gondolom, hogy annyira húzni kéne, szeptember megfelel? - nézek rá, mire rám mosolyog.
-Hanyadika? - kérdezi még mindig vigyorogva.
-28.
-Akkor ezt megbeszéltük, 28, szeptember 28.-mondogatja, hogy felfogja, tényleg megtörténik. Összeházasodunk. Istenem! ÖSSZEHÁZASODUNK!!!
-Igen. Szeptember 28.-azzal megcsókolom.

Na haliii!
Egyszer az életben időben hoztam részt! Tripla hurrá nekem.
Hogy tetszett?
Arra gondoltam, hogy harminc fejezetnél lezárnám az egészet.
Mondjuk a harmincadik cikk lenne, tehát igazából még 3 rendes fejezet van.

Imádás❤️❤️