59.rész

819 29 0
                                    

Jelen, jövő, MÚLT, és jelen

Gyönyörű a táj. Egyszerűen elvarázsol. Ahogy a könnyű kis hópelyhek lassan, és ráérősen szállingóznak a talaj felé. Imádtam. Imádtam a gyönyörű fehér tájat. A télies filingjét , és azt hogy mindig a gyerekkorom jutott róla eszembe. Persze ezt úgy mondom, mintha màr vagy 30 éves lennék, felnőtt, és talán még elkötelezett is. Amin kissé elmerengtem. Talán addigra megtalálom életem szerelmét, aki hűségesen vár haza, a közös otthonunkba. Vajon mivel fogom keresni a kenyeremet? Köze lesz a tánchoz? Fogalmam sincs, hisz nem làtok a jövőbe, de nagyon remélem. Hisz már bebizonyosodott, hogy a tánc az életem. Az az amikor önmagamat adhatom, ami felvidít, vagy épp megnyugtat.
De végül nem rágódtam tovább a jövőn. De mivel sose a megfelelő időn gondolkodtam, a múlt ugrott be.
Fejemet a hideg üvegnek nyomva néztem a tájat, miközben a fülemben ordított a zene.

Több mint egy hét telt el...

Igen, az a nap óta, mikor azzal a fiúval aki íránt gyenge érzéseim voltak, és rendesen megbántott. A fiú aki hatalmas csalódást okozott számomra és nem akartam többet látni. Fájt ahogy beszélt velem, mintha nem is ő lett volna.

De hogy mi is történt az után?

Adam védelmező karjai haza vittek, de nem tudtam elengedni, valakinek mellettem kellet lenni-e.

Kinyitottam a lakás ajtót, de a küszön átlépve megtorpantam. Nagy sebességgel fordultam hátra.
-Adam!-kiáltottam utána, mire megfordult.-Kérlek, ne menj el! Most nem bírnék egyedül lenni.-hajtottam le a fejemet, a cipőmet bámulva. Nem mertem felnézni tartva attól, hogy talán ő is itt hagy. De nem szólalt meg, így szomorúan néztem fel, hogy bizonyára elment, vagy csak tétlenül áll ott és néz engem, mert nem tudja hogy mondjon nekem nemet.
De legnagyobb meglepetésemre Adam előttem termet, és átölelve a derekamat bevezetett az üres házba. Hisz anya sem volt otthon, dolgozott.

Aznap elmeséltem Adamnek mi is történt pontosan köztünk. Bár látta az egészet, nem volt fülltanúja , így ezeket én mondtam el neki. Szóról szóra kifejtettem neki, mit is mondott nekem. Hogy beszélt velem.
Adam pedig figyelmesen hallgatta ahogy ömlenek belőlem a szavak, és valakinek kitárhatóm a szívem. Pedig nem is ismertem az előttem ülő fiút. Egyszer-kétszer találkoztunk csak, de még is belül, úgy éreztem benne megbízhatók. És nagyon köszönöm neki azt a délutánt. Ha nem lett volna ott valószínű depressziósan bezárkoztam volna, míg végre Camy a segítségemre nem siet.
Adam megnyugtatott, azt mondta te nem tehetsz semmiről, ő a hatalmas faszfej hogy így bánt veled.
Miután pedig kissé megnyugtatott nem hagyott ott, hogy a gondolataim szabad utat nyerjenek, és borzalmas dolgokat képezzenek. Nem ment el, hanem továbbra is ottmaradt és elvonta a figyelmem. Még meg is nevetetet, amiért szintén hálás vagyok neki, és csak akkor ment el miután álomba ringatott.

Másnap reggel legszívesebben elszaladtam volna a világ másik felére, de nem tettem. Inkább magamra húztam a jól ismert maszkomat, amivel azt bizonyítottam hogy minden rendben. Semmi se történt, és ha igen, nem érdekel. De persze ez csak a drágalátos Mark, és mások előtt mutattam. Amint beértünk suliba, és mindenki látta hogy rá se pillantok Markra, barátnőm egyből a legközelebbi wc-be húzott. De persze ő kereste a pillantásom, de leszartam. Rá se néztem, csak akkor mikor hátat fordított nekem, és nem ide nézett. Akkor aztán alaposan megfigyeltem. A testtartásából ítélve nyúzott volt, de mint már mondtam nem érdekelt. De persze ezt próbáltam elhitetni magammal, pedig nagyon is érdekelt mi van vele, annak ellenére is ami történt.

Camynak elmeséltem mindent, aki dühösen rontott ki a helyiségből Markot keresve. Ha akartam sem tudtam volna megállítani. Camy fortyogot a dühtől, és nem hitte el hogy ezt tette velem. Mark, aki egy aranyos srác, és Camy fontos barátja. De abban a pillanatban barátnőmet olyan méreg öntötte el, hogy nem lehetett megállítani. Utána szaladtam. Mark épp a fiúkkal beszélgetett, látszólag mintha ők is kihallgatást tartottak volna, hogy mi az oka hogy így viselkedünk egymással. Camy berontott és megtette azt amire nekem viszketett a tenyerem. Egy hatalmas pofont kevert le barátjának. Marknak megszeppeni se volt ideje, hisz mikor meglátott engem tudta miért kapja, és kénytelen volt farkas szemet nézni a szinte már füstölgő Camyval.
Chrisék viszont döbbenten nézték a jelenetet, amint a drága Camy alaposan kiossza a fiút. Meg se tudtak mozdulni annyira elképedtek. Tudhaták hogy valami baromságot csinált Mark, hisz Camy nem emel indokolatlanul kezet rá.

A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/Where stories live. Discover now