A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

50.rész

Miért mondta ezt?

-Hé!-hajolt közelebb hozzám, kizökkentve gondolataimból. Közelsége kissé megijesztett.- Te más vagy, mint a többi lány. Te nem vagy törékeny.-suttogta halkan.

Elképedve néztem magam elé, miközben meleg lehelete a bőrőmet csiklandozta. Lassan elhúzodótt tőlem, és újra a füzetét kezdte el firkálni. Én pedig még mindig lefagyva ültem. A hirtelen ért döbbenettől levegőt is elfelejtettem venni, így egy hatalmasat lélegezve próbáltam normálisan lélegezni. Ezt most miért mondta? Megint?!

***

Kábultan léptem ki a francia órámról. Nem voltam jól. Agyam folyamatosan cikázott. És mégcsak most álltam fel, de úgy éreztem rögtön le kell ülnöm, különben elájulok. Markot hátra hagyva a legközelebbi mosdóba siettem. Berontottam. Szerencsémre senki se tartózkodott odabent, és reménykedtem hogy nem is fog. A táskámat ledobbtam a földre, és mellé kuporodtam. Elővettem a telefonomat, és ráírtam Camyra.

Camy❤: gyere az 1. emelet végén lévő mosdóba, egyedül...

Küldtem el az üzenetet. A telefonomat magam mellé ejtettem, majd lábaimat melkasomhoz húzva térdemre hajtottam arcomat.

Mi volt ez? Miért mond most nekem hirtelen ilyeneket?

Aranyos vagy,
Aranyos vagy,
Aranyos vagy ,
Aranyos vagy,
Te más vagy,
Te más vagy,
Nem vagy törékeny,
Nem vagy törékeny.

Vízhangzott a fejemben. Egyszerűen nem tudtam másra gondolni, csak a hülye szavaira. Azokra a hülyén cuki szavaira. Amiket szóról szóra feltudtam volna idézni. Folyamatosan lejátszódott a fejemben. Konkrétan filmet vetítettek a gondolataim. Ahj, istenem! Mark Adams megőrjítesz! Nézd meg mit csinálsz velem!

Hirtelen Camy rontott be az ajtón, majd mikor meglátta hogy a földön ülök és milyen fejet vágok, megtorpant.

-Mi történt?-kérdezte egyből, megtámaszkodva a falnak. Aggódva nézett rám.

-Mark.-szólaltam meg halkan, felse nézve Camyra.

-Màr megint mit csinált?!-sóhajtott fel, majd legugolt-Inkább leülök, úgy érzem hosszú lesz. -mondta , és helyett foglalt velem szemben- Mi történt?-ismételte.

-Azt mondta aranyos vagyok, és más mint a többi lány.-tördeltem az ujjaimat , miközben újra és újra lejátszódott a jelenet a fejemben. Camy kikerekedett szemekkel nézett rám. Meg se tudott szólalni, csak pár perc múlva.

-De hogyan? Mit csináltál? Vagy miről volt szó?-fagatott hihetetlenül.

-Első óra után lementünk az udvarra, mert dög unalmas volt a francia, és én levegőzni akkartam. Arról kezdtünk el beszélgetni, hogyan szökjünk meg, majd ő átdobb a kerítésen engem, ő pedig átmászik. Mire én mondtam hogy én is át tudnék mászni rajta, ő pedig azt felelte hogy a lányok törékenyek, nem kerítés mászók. Elkezdtem vele veszekedni, és kicsit dühös is lettem. Majd erre mondta azt hogy Aranyos vagy, amikor kiakadsz.-meséltem teljesen összezavarodva, újra felevenítve az egészet.

-Tehát Mark azt mondta aranyos vagy.-emészgette a dolgokat.

-Igen.-sóhajtottam.

- És a másik, azt mikor mondta?

-Második órán ezen kattogtam, mikor hirtelen odahajolt hozzám , és a fülembe súgta hogy Te más vagy ,mint a többi lány. Te nem vagy törékeny.-idéztem pontosan. Camy lázasan gondolkozott. Nagyon tőrte a fejét. Megse szólalt, így csak türelmesen néztem, és én is ezen agyaltam.