Egy pillanat, és összetörtem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 2. évad

57. Mikor lettél ilyen bölcs?

Január 3. (kedd)
Vége a téli szünetnek.
- Na, és kipihentétek magatokat a szünetben? - érdeklődött Lelley duplatesin.
- Hááát... - feleltük szinte egyszerre.
- Ki nem találtam volna - mosolygott ránk az új tesitanárunk - Na, Leni vezetésével tíz perc futás! - tapsolt kettőt.
Szuper, minden álmom volt.
Nap végén összepakoltam, majd elindultam haza.
- Milyen napod volt? - kérdezte Apu.
- Jó - feleltem.
- Az mit jelent?
- Tanultunk és tesiztünk, de legalább nem volt balhé, Cassonak nem lett új barátnője, valamint nem kaptam rossz jegyet - foglaltam össze.
- Nem tetszik, hogy ilyen sokat gondolsz RÁ - jegyezte meg Apa, jól hangsúlyozva.
- Nem gondolok rá sokat - vágtam rá.
- Persze. Nem tudsz átverni - mondta.
- Jó, oké, igaz - bólintottam - De sajnos az érzéseket nem lehet kontrollálni - sóhajtottam.
- Mióta vagy te ilyen bölcs? - kérdezte szórakozottan - Casso is ilyen?
- Nem kifejezetten - ráztam a fejem felnevetve.
A zsebemben rezegni kezdett a telefonom.
- Ki az? - érdeklődött Apa.
- Lili - vontam vállat, miközben kinyomtam szegényt, csak mert olyan jól elbeszélgettem Apuval.
Abban a pillanatban újból megszólalt a telefonom.
- Vedd fel, ha ennyire keres - tanácsolta Apu, mire oldalra húztam a "zöld telefont".
- Szia, Lili, mi az? - kérdeztem.
- Szia. Zavarlak?
- Mondd csak - biztattam.
- Oké. Laciról lenne szó - kezdte - Muszáj segítened nekem.
- Jézusom, valami baj van? Összevesztetek? - ijedtem meg.
- Nem, dehogy. Csak most ugye átjött hozzám, és Jézusom, bocsi, hogy ezt rád zúdítom, de tanácstalan vagyok, szóval ma miközben csókolóztunk, azt mondta, hogy... szóval, hogy szeretne velem... hogy szeretne velem... na. Remélem, érted. Most hazament, mert... mert fogalmam sincs miért, és azt mondta, este megint átjön és addig találjam ki, benne vagyok-e a dologban. Szerinted mi lenne a megfelelő döntés? Korai? Elhamarkodott? Vagy nem tudom, de adj valami tanácsot! - sóhajtott gondterhelten.
- Hát... - túrtam a hajamba - Mivel már majdnem tíz hónapja együtt vagytok, elhamarkodottnak nem mondanám. Figyelj. Ne haragudj, de ez a te döntésed, neked kell eldöntened, hogy igazán szereted-e és hogy készen állsz-e rá. Ha igen, akkor szerintem nyugodtan menj bele - tanácsoltam - Csak óvatosan, tudod.
- Köszönöm szépen. De mikor lettél te ilyen bölcs? - nevetett fel.
- Ez nem lehet igaz! - fakadtam ki, miközben én is elnevettem magam.

Mai nap - 5/5: tényleg ilyen bölcs lennék? :)