"Natalie Smith vagyok.
Jelenleg Londonban élek, immár három éve. Ez az eddigi leghosszabb idő, amit egy helyen töltöttünk. Apám munkája miatt folyton költözünk. Megígérték, hogy az érettségit itt fejezhetem be.
Az első évem a Carlstonban nehéz vol...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Natalie meglátta a képeket, azt hittem azonnal kidob, de szerencsémre nem ez történt. Kiment én pedig folytattam a kipakolást. Hamar végeztem, csak a legfontosabb dolgokat hoztam magammal. Kimentem, láttam, hogy a kanapén fekszik, hasa kissé kilógott a felcsúszott póló alól. Jobban megnézve, felfedeztem a köldök pc-jét. Szexi.
- Végeztem. – léptem a kanapé mellé.
Natalie rögtön felpattant.
- Szuper, akkor sétáljunk ?
- Ha van kedved...Van mit megbeszéljünk, azt hiszem.
- Igen, tényleg van. – mondta készülődve.
Lehajolt a szandálját felvenni, én pedig azon kaptam magam, hogy a fenekét stírölöm.
Hm...Jó. Nagyon jó.
- Te nem készülsz ?
- Öhm , de. – vágtam rá gyorsan.
Lebuktam.
Elindultunk, Natalie a jobb oldalamon sétált, félve a keze felé nyúltam majd megfogtam azt, remélve, hogy nem löki el.
Lassan össze kulcsolta az ujjait az enyémekkel így sétálva tovább, mosolyra húzta a száját.
- Azt hiszem itt jó lesz, üljünk le. – mondtam,megállva a parkban egy tó mellett.
Natalie leült a padra én pedig mellé,majd szorosan magamhoz húztam.
- Tudod mennyire boldog vagyok, hogy végre itt lehetek veled, együtt.
- Együtt ? – nézett rám.
- Remélem, igen. Szeretlek téged, hülye voltam, hogy eddig ezt nem mondtam el.
- Én sem tettem. Pedig ugyan ezt érzem. Minden porcikámmal szeretlek.
- Natalie ... – keltem fel mellőle – Tudom, hogy még csak ma értem ide, hogy hirtelen jött minden, és azt is tudom, hogy még nem bízol úgy bennem.
- Bízom benned Sean, van bennem némi félsz. Egy kis ezt biztos álmodom érzés. De remélem, minden ami most van, hogy itt vagy, szeretsz mindig így lesz.
Letérdeltem elé, a parkban sétáló emberek mind ránk figyeltek. Natalie a szája elé kapta a kezét, könny gyűlt a szemébe.
- Natalie lennél a barátnőm?
Zsebembe nyúlva előhúztam a kis dobozt, amit jó ideje őrizgetek erre a célra. Natalie arcán könnycseppek folytak végig miközben hevesen bólogatott.
- Igen. – mondta ki hangosan is mire felkaptam majd magamhoz ölelve megcsókoltam.
- Szeretlek. – suttogta.
Letéve kinyitottam a dobozt amiben a gyűrű volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Semmi extra csak egy kövekkel díszített egyszerű gyűrű, de annál többet jelent. Felhúztam az ujjára, csodálva nézte.
- Köszönöm Sean, köszönöm, hogy itt vagy, hogy bizonyítottál ! - csókolt meg.
Borzasztóan örülök, hogy sikerült elérnem a bizalmát, hogy hisz abban ami köztünk van.
Lágyan csókolt, mámorítóan jól. Nyelvem bejutásért könyörgött , majd meg is kapta és lassú táncot járt az övével. Egyszerűen nem tudtam betelni vele. Többet akartam belőle.
