"Natalie Smith vagyok.
Jelenleg Londonban élek, immár három éve. Ez az eddigi leghosszabb idő, amit egy helyen töltöttünk. Apám munkája miatt folyton költözünk. Megígérték, hogy az érettségit itt fejezhetem be.
Az első évem a Carlstonban nehéz vol...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Apám megint elő jött a ne közelíts témával. Azt hittem ezt a múltkor megbeszéltük. Nyilván Sean nem engedett le utána.
- Had menjen! - húzott magához egy csókra.
Engedtem a csábításnak, egészen a kanapéig húzott magával.
- Inkább nézzünk meg egy filmet. - foglalt helyet a kanapén.
Egy jó horror sose rossz alapon, választott egyet.
- Ide bújhatsz ha félsz. - tartott vissza egy nevetést mikor megijedtem.
- Nem közelíthetek nem emlékszel? - vágtam vissza.
Oldalazva közelebb csúszott a kanapén.
- Majd akkor én. - nyomott egy puszit a homlokomra.
A legjobbkor tette ezt, éppen megint egy olyan jelenet volt amitől el kellett bújnom.
- Tuti direkt választasz mindig ilyen filmet! - bújtam szorosan az oldalához - Élvezed, hogy hozzád bújok. - motyogtam el a végét.
- Már hogy ne élvezném. - emelte magára a tekintetem majd lassan megcsókolt - Te nem?
- De ... egy kicsit. - húztam az agyát.
- Tényleg csak egy kicsit?! - döntött háttal a kanapéra miközben csikizni kezdett.
Visítva könyörögtem, hogy hagyja abba.
- Mennyire kicsit? - állt meg egy pillatra, hogy válaszolni tudjak.
A kezemmel mutattam mennyire kicsit mire újra csikizni kezdett.
- Tényleg?
- Na jó annál azért jobban. - alig bírtam végig mondani a nevetéstől.
- Akkor mennyire is?
Megint megállt, kicsit fujtattam mielőtt válaszoltam. Most nagyobbat mutattam a kezemmel.
- Csak ennyire? - próbált szomorú arcot vágni több kevesebb sikerrel.
Nevetve bólogattam, amire ő bedobta a durcást.
- Naaa. - nyaggatam.
Elfordult, hogy még hitelesebb legyen a sértődöttsége.
- Most nem is beszélsz velem? - bújtam hozzá.
Csak megrázta a fejét.
- Akkor ... akár fel is mehetek. - álltam fel.
Egy lépést tettem már mikor éreztem a derekamon a kezét.
- A-a. - húzott az ölébe - Maradj csak itt - szavanként megállva csókolta a nyakam.
- Pedig azt hittem haragszol... - próbáltam sóhaj nélkül végig mondani.
Maga felé fordított még mindig az ölében ülve.
- Ne beszélj butaságot. - csókolt meg.
Tekintete fel le járt rajtam, szeme sötéten csillogott.
Hagytam, hogy magával vigyen a szenvedély. Akartam, ahogy ő is akart engem. Ujjaimmal a pólója alá furakodtam, végig húztam őket csupasz hasán. Megragadva az alját húztam fel, hogy levegyem. Szeme lángolt. Vállára dőlve csókokkal haladtam a nyakához majd le a mellkasára.
- Baby. - sóhajtott fel amikor a nyakához értem - Ühhm...ezt neem...
Csókkal hallgattattam el.
Megfeledkezve arról mit akart mondani megszabadított a pólómtól. Ajkát beharapva mért végig, csókjaival borította be a felsőtestem, karját szorosan a derekam köré fonva fordított a helyzetünkön.
