"Natalie Smith vagyok.
Jelenleg Londonban élek, immár három éve. Ez az eddigi leghosszabb idő, amit egy helyen töltöttünk. Apám munkája miatt folyton költözünk. Megígérték, hogy az érettségit itt fejezhetem be.
Az első évem a Carlstonban nehéz vol...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Tudom, hogy butaság volt azt mondanom, hogy húgomként tekintek rá. Ugyanis ez hazugság, még magamnak is hazudok. De képtelen voltam elmondani az igazságot. Most meg nem találom sehol. Ügyes voltál Sean.
Felhívtam Saraht aki szinte nekem esett, hogy mivel bántottam, meg ennyire a barátnőjét. Nem tudom miért de elmondtam neki, hogy mit érzek Natalie iránt. Nem tudott semmit róla, ezért tovább kerestem. Náluk is megnéztem, de hiába kopogtam.
Késő este mentem haza. Fürdés után még ránéztem a telefonomra hátha reagált valamit de semmi. Nehezen elaludtam.
Reggel korábban keltem, hamar elkészültem, egy kávé után indultam is. Apám ma is hagyta, hogy elhozzam a kocsit. Natalieék házánál parkoltam le várva, hogy kijöjjön. Nem sokkal az érkezésem után, egy idegen autó állt meg előttük, amiből Karen szállt ki. Szerencsémre nem vett észre, viszont őt egy idegen férfi csókolgatta még a kocsiban. Mi folyik itt ? Karen bement, nem sokkal később dühösen távozott Marcus. Aztán Natalie jött ki. Láttam, hogy szomorú. Kiszálltam a kocsiból és odaszaladtam.
- Szia Sean. Mit csinálsz itt ? - kérdezte döbbenten.
- Bocsánatot akartam kérni, nem akartalak megbántani. - nem firtattam a szüleit...most a legfontosabb, hogy felvidítsam.
- Nem történt semmi. - mondta a földet bámulva.
- Ülj be, menjünk együtt. -nem tudtam mit mondjak.
Pedig este olyan jól a fejemben volt minden. Némán beült. Ezután mindig így volt. Én mentem érte, aztán vittem haza általában. Rengeteg időt töltöttünk együtt.
🔸🔸🔸🔸🔸
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
⚜️ Szalagtűző és a bál napja ⚜️
A lányokkal már nagyon régóta készültünk erre a napra. Mióta apa megígérte, hogy itt lesz én is belevetettem magam. A legszebb ruhát választottam, amit valaha ember láthatott. Rohanásban telt a napom, fodrász,sminkes és irány a ruháért aztán a suliba mentem, ott öltöztem át. Apa két hete elutazott, az egész meglepetés lesz neki. Alig várom, hogy láthassam. Átöltöztem, kimentem a lányokhoz.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Nat azt a kurva ... - tátott szájjal állt előttem Sara.
- Gyönyörű vagy! - ölelt meg Zoe is.
- Köszönöm, ti is csodásan néztek ki. - dicsértem meg őket. - Nem látta senki az apám ?
- Nem, de ne aggódj biztosan itt lesz.
Seannal ugyan együtt érkeztünk, őt húzták a fiúkhoz öltözni, engem pedig a lányokhoz, így már csak a tánckor találkozunk. Mi vagyunk az utolsók. Reménykedve vártam, hogy apám betoppan.
- Ti következtek. -szólt be Jena.
Mire mindenki megindult. Én csak álltam egy helyben, a gondolataimban csak egy mondat pörgött. Nem jött el.
- Natalie indulnod kell. Gyere. - húzott Jena.
Egészen a teremig tolt maga előtt. Beálltam a helyemre majd amint jelzett és indult a zene el elkezdtük. Sean egy percig csak nézett rám mikor meglátott, aztán kacsintott, elmosolyodtam. Körülnézve sehol sem láttam apát. Ideges voltam.
- Ide ér hidd el! - súgta a fülembe két lépés között.
Aztán újra körülnéztem, megláttam ahogy apa épp félre lök egy embert, hogy láthasson. Könnyes szemmel nézett rám én pedig megnyugodtam, mindenemmel arra koncentráltam, hogy ne hibázzak. A tánc tökéletes volt. Sean a végén improvizálva megpörgetett.
- Sean köszönöm, köszönöm, hogy nem hagytad annyiban.
- Nem kell köszönnöd! Később megkereslek, oda megyek a szüleimhez.
Elment én pedig apához siettem, a nyakába ugrottam.
- Anya nem jött el. - súgtam pityeregve.
- Én itt vagyok. Gyönyörű vagy kincsem!
- Köszönöm apa.
Apa lánya tánc jött. Imádtam minden percét. Magabiztos lettem, elhatároztam, hogy elmondom Seannek mit érzek iránta. Legyen aminek lennie kell. El is mentem, hogy megkeressem, aztán megláttam őt és Tinat csókolózni. A könnyeim patakokban kezdtek folyni, egy nagy sóhaj jött ki a számon, amire Sean felnézett, meglátott.
- Natalie . Várj.
Elrohantam, Sarahba botlottam a teremben, aki azonnal látta, hogy valami baj van.
- Hova rohansz ? Mi van ?
- Sean csókolózik Tinaval. - zokogtam tovább futva.
Ki az épületből ahol láttam a szüleim veszekedni. Apa szólt, hogy üljek be. Nem sokkal később ő is beszállt anyával, csend volt csak az én zokogásom lehetett hallani. Hazaérve felmentem a szobámba az ágyra terülve sírtam magam álomba.
