Pszichopata Styles

Első évad: Huszonnegyedik rész.

-azt ne feledd , hogy senkid nem vagyok akit így rángathatsz-löktem el magamtól majd elindultam Zayn felé aki a járda szélén várt minket a padkán hintáztatva magát.

-én felelek érted-követett Harry.

-és nélkülem nem tudod elpusztítani Lucifert!-kiabálta és ismét megragadva maga felé fordított én pedig vissza kézből levágtam neki egy nagy pofont. Kicsit megingott és hátrébb lépett. Szemeimet égetni kezdték a könnyek amik megakadályoztak a pislogásban. Nem akartam sírni nem akartam pont most gyengének tűnni .

-Cica harc!-kiáltott fel Zayn vigyorogva. Vettem egy mély levegőt majd elviharoztam onnan.

-Ez az egész nem az én dolgom!-kiabáltam vissza majd halkan sírni kezdtem. A könnyektől alig látva nem néztem magam elé csak az utat figyeltem leszegezett fejjel. Hirtelen valakinek neki mentem. Felnéztem rá.

Andy.

Felsóhajtott. Szét nézett majd mikor megbizonyosodott róla, hogy senki nem lát minket kitárta a szárnyait átölelt és a levegőbe repített. Szorosan kapaszkodtam nyakába és halkan sírdogáltam tovább. Lassan leszállt az erkélyre majd leültet az ottani székbe Ő pedig mellém ült.

-nem igazán értem miért sírsz.-rázta a fejét.

-mert én nem akarok így bánni vele, nekem ez fáj , hogy ez teszem. Soha nem voltam ilyen, ez nem én vagyok. De úgy éreztem meg kell, hogy üssem..-halkultam el majd pulcsim ujjával megtöröltem a szemem.

-változni mindig lehet, egyébként is egyszeri alkalom volt-tette kezét felkaromra ami nyugtató hatással volt rám.

-nincs ezzel semmi baj, Ő is ütött már meg most legalább vissza kapta-vonta meg a vállát Andy.

-De ez nem helyes, ez a viselkedés ... én nem Ő vagyok-magyaráztam kissé szipogva.

-minden ember hibázik-mondta.

-a hibák az élettel együtt járnak, ez ellen nem tudsz semmit sem tenni csak elfogadni. Csak rajtad múlik hogyan fogadod ezt el, és ebben sem az ördög nem segít sem az angyalok.

Lassan bólintottam.

-Kérdezhetek valamit?-néztem szemeibe Ő pedig bólintott.

-Hogyan lettél őrangyal? Vagy ez hogy működik?-kérdeztem.

Elmosolyodott.

-1980ban éltem az életem mint minden velem egykorú fiatal srác, éppen haza felé tartottam egy buliról ahová meghívtak. Népszerű srác voltam. Minden lány velem akart lenni, minden fiú a barátom akart lenni így nem voltak ritkák a ferde esték-nevette el magát.

-szóval.. épp keltem volna át a zebrán mikor tőlem egy kicsivel részegebb ember elütött. Egy Audi-val. A fékek csikorgása és egy női sikoly volt az utolsó dolog amit hallottam és nagy feketeség amit láttam .-merengett el majd lassan megvonta a vállát.

-a mennybe kerültem, szinte követeltem , hogy Őr angyal legyek. Segíteni akartam, hogy az emberek ne kerüljenek hasonló helyzetbe. Igazából ez nem pontosan így működik, hogy akit mindjárt elütnek azt csak úgy elhúzom a kocsitól. Ha ez így lenne tovább éltem volna az életem. Ez kicsit össze tetteb ennél. De mindegy most nem ez a lényeg. Szóval születésedkor kaptál egy őrangyalt. Aki édesanyád születésekor le lett cserélve, egy sokkal erősebbre hogy tudja benned tartani a lelket.

-te voltál az igaz?-kérdeztem halkan.

-igen-mosolygott rám.

-akkor végeztem az Őrangyali „vizsgán" hamar felfedezték hogy erősebb vagyok mint a többiek. Célom elérése érdekében elég munka mániás vagyok úgy mond. Akkor már a felsőbb hatalmak tudták mi lesz a sorsod. Megkaptam Gabriel arany cérnáját ami hatalmas elismerés, ha emberi mércében nézem, olyan mintha te lennél az első ember aki a Marsra teszi a lábát, vagy ehhez hasonló valami. Szóval megkaptam ezt és így megtudlak védeni Lucifertől. De ehhez az is kell hogy ne add fel a reményt Hope-kacsintott rám és elmosolyodott. Velem együtt.

-Mi a teljes neved?-kérdeztem.

-Andy Biersack-mosolygott rám.

-megengedett, hogy egy angyalnak legyenek tetoválásai?-kérdeztem.

-ez nem bűn. Így sokkal menőbb angyal vagyok-nevetett fel és én is kuncogtam rajta halkan.

-mi lesz veled ha meghalok?-kérdeztem.

-attól függ, ha olyan sorsra jutsz mint Harry, vagy rosszabbra és a pokolra kerülsz. Kopogó szellem leszek mint ahogy azt tudhatod. Ha viszont természetes normális halált halsz akkor mindketten a mennyben leszünk. Tőlem megkérdezik akarok e még őrangyal lenni én azt mondom, hogy nem. És együtt leszünk továbbra is.

-belőlem is lehet Őrangyal?-kérdeztem .

-Persze, kitudnak téged is tanítani arra. De ez egy hatalmas felelősség. Durvább mintha egy kis cicát tartana az ember.

-Igen, tudom. Tudom hogy te sokkal erősebb vagy mint én lélekben hogy az én lelkem életben Tartsd. -mondtam és abban a pillanatban Harry és Zayn robbantak be az ajtón.

Zaynen a szokásos jó kedv és nyugodtság látszódott. Harryt -bár leplezte- láttam hogy ideges. Megvoltak feszülve az izmai és szeme is feketében pompázott pillanatok erejéig.

Elindult ki én pedig elkezdtem félni.

Ugyan azt a hatalmas félelmet éreztem mint mikor apa indult meg felém, hogy megverjen a semmiért. Andy lassan megfogta a kezem.

-nem fog bántani nem hagyom-súgta fülemben én pedig megszorítottam a kezét. Harry kijött elővett egy cigit a zsebéből majd a korlátnak dőlt és rá gyújtott. Nem is nézett ránk. Szemei a város fényeit pásztázták.