~49~

1K 58 7
                                    

⌚💣Shawn szemszöge💣⌚

Két hónapja nem találkoztam Corinnal. Mentem mindenfelé, ő is ment mindenfelé, és egy pár percre sem tudtunk találkozni. Én az albumom miatt nyakamba szakadt sok interjú miatt, a felsztivál turnénak a felét le is tudtuk, Corin még ma csatlakozik hozzánk, így Jimmyt végleg elbúcsúztatjuk a cégtól. Szegény Zubinnak ez hatalmas törés, hiszen nagyon jó barátok voltak Jimmyvel, Corinnal pedig alig ismerik egymást. Corin pedig, hát ő pedig az apukájával volt elfoglalva, meg a remgeteg sírással. Nem, nem halt meg, de nagyon legyengült az állapota.

Minden nap beszélgetünk, de csak az interneten keresztül. Minden nap ecsetelget neki, hogy mit fogok művelni vele, ha végre találkozunk. Minden nap hallom a hangját, de sosem látom.

Foggalmam sem volt, mekkora változás történt vele, ezidő alatt, félreértés ne essék, nem belül, kívül. Neki pedig arról nem volt fogalma, hogy én milyen szinten ki vagyok éhezve, hiszen kettő hónap sok idő.

- Shawn, gyere, indul a gép! - ordított Zubin, gőzöm sincs honnan, mire összerezzentem, hiszen teljesen bele voltam merülve a gondolataimba.

- Megyek... - sóhajtottam, mire megfogtam a barátnői pakolás nélkül maradt bőröndömet, és elkezdtem a repülő felé húzni, hatalmas örömmel, hiszen rajta ült a barátnőm. Szinte rohantam a gurulós bőröndömmel, és a gitárommal a hátamon. A gitártokom minden egyes lépésnél a derekamnak koccant, de jelenleg a legkevésbé érdekelt.

A bőröndöm aljában a világ legkésőbbi ajándéka lapult, hiszen az én Corinom betöltötte a 18-at, amiről én lemaradtam, egy kurva forgatás miatt. Robertet legkevésbé sem érdekelte az, hogy a barátnőm szülinapja van, le kellett forgatnunk azt a rohadt műsort.

Időközben feljutottam a magángépre, majd a bőröndömmel az ülésem felé (szinte) urándoztam. A szokásos helyem mellett egy sötétbarna hajkoronát láttam, aminek az állaga kísértetiesen hasonlított a barátnőméhez, viszont a hosszának és a színének semmi köze nem volt az övéhez, így elhaladtam az ülés mellett, a barátnőmet keresve.

- Shawn... - hallottam meg egy erőtlen hangot magam mögül, ami nagyon hasonlított a Corinéhoz. Hatalmas lenülettel pördültem meg, ahol a sötét barna hajú lány ácsogott. Belenézett a szemembe, én is az övébe, mikor belenyilalt a fejembe a tudat. Nem ismertem fel a saját barátnőmet...

- Pipacs! - kiáltottam fel, és visszarohantam a lányhoz. Szoros ölelésbe zártam, amit nem viszonzott.

- Nem ismertél fel. - motyogta sértettem a nyakamba.

- Dehogynem. Csak megváltoztál. - néztem bele tengerkék íriszeibe. - Gyönyörű vagy. - simítottam ki arcaból a jelenleg csak kulccsontjáig érő haját. Eddig minimum a háta közepéig ért. - Kurvára hiányoztál. - fogtam tenyereim közé arcát, és közelítettem az enyémhez. Az ajkai az enyémet súrolták, a lehelletét éreztem az ajkaimon, ami teljesen bevadított, így finom, gyengéd csók helyett, egy vad, mindent beleadós csókot kapott. Apró kezeit belecsúsztatta a hajamba, amit amikor összezárta, enyhén meghúzta a hajam, mire mordultam egy aprót. A csók teknikáját ez alatt a két hónap alatt sem felejtette el, bámulatosan csinálta, mint mindig.

- Tudom, hogy az utóbbi időben nem ez látszott rajtam, de szeretlek. - suttogta a csókunk után.

- Én is téged... - mosolyogtam, miközben a füle mögé tűrtem egy tincset. A fülében, három helyen is apró fülbevalók díszelegtek, az eddigi összesen egy lyuk helyett, három szerepelt. - Mit csináltattál még meg magadon? - nevettem, kissé lesokkolódva, majd lenéztem az ukreire, amik sajnos ugyanakkorák maradtak. Szó nélkül előrehajtotta a fülét, ami mögött egy apró T betű látszódott. Tintával. Tetkó. Összeráncoltam a szemöldökömet, mire egyből érkezett a magyarázat.

- Apukám Thomas. Magyarországon 'Tamás'. - vonta meg a vállát. - miatta csináltattam.

- Olyan büszke vagyok. - mosolyogtam rá, mire megölelt.

Észre sem vettük, hogy idő közben megtelt a gép, így indulásra készek lettünk volna, ha nem álldogálunk a magán repülő közepén, egymást ölelgetve.

- Hé, Gerlepár! Üljetek le a kanos seggetekre és induljunk! - ordította Zubin a saját stílusában, mire néhányan a stábtagok közül felröhögtek.

- Zubin, van bérleted? Hagy emlékeztesselek, hogy ez az én magángépem. - ordítottam vissza 'kedvesen'. Robert odasúgta neki, hogy kettő hónapja nem találkoztunk, mire egyből stílist váltott.

- Hé bocsi, most mondták, hogy mennyi ideje nem találkoztatok. De tényleg, ülj le a popókádra, ha megkérhetlek, mert már a barátnőd megtette. - mondta nyájasan. Nem kell félre érteni, nagyon jóban vagyunk vele, általában így beszélünk egymással. Lehuppantam Corin mellé, aki rámmosolygott és a vállamra hajtotta a fejét. Az említett testrészére nyomtam egy puszit, mire kissé felnézett rám, és elkezdte cirógatni a fecske formát a kezemen. Elindultunk Magyarországra. Összerezzent, mire minden képességemet bevetettem, de csak ez jött ki a számon.

- Csókolj meg. - kértem, mire kiskutya szemeket mereszettem rá, ő pedig felkacagott és egy hosszú, érzelmes csókba vezetett, ami már írtóra hiányzott. Az egyik tenyerét a mellkasomra helyezte, a másikkat pedig támaszkodott. Ez a mellkasomra tett keze, amikor visszafeküdt a vállamra, átkarolta a derekamat, így hasamon feküdt a karja. Mikor éreztem, hogy elernyedt, és a mellkasa egyenletesen süllyed fel és le, előkotortam a naplómat, és megírtam 'She'll be the one'-t.

Mára ennyi, ha tetszett vote-oljatok, kommenteljetek!
Sziasztok! 👋💕❤

Ég és Föld •S.M•  •1.évad ✔•Where stories live. Discover now