A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

54.rész

-Ez aranyos.-mosolyodtam el-De ti már olyan régóta barátok vagytok?!-néztem rá meglepetten-8 éve?-számoltam ki gyorsan fejben.

-Igen.-mosolyodott el, majd levette tekintetét a fáról, és rám pillantott. Mosolyogva fürkészet.

-Hű!-mondtam bőszavúan-Nekem a legtovább tartó barátságom 2-3 év.-sütöttem le szemeimet. Csak ideiglenes barátaim voltak. Általánosban is csak haverjaim voltak, nem voltak igaz barátaim , és hát Taráék se voltak igazán azok...

-Hé!-nyúlt állam alá, és felemelte a fejem-Nem baj, ha eddig nem találtál olyan barátot az életedben, aki tényleg örökre szólna. Ezt ne szégyeld! Majd találsz! És Mark mindig itt lesz, hogy táncleckéket adjon a béna lábaidnak.-mondta szórakozottan, mire meglöktem a mellkasàt, és elnevettem magam.

-Ne már! Nem is vagyok olyan béna!-kértem ki magamnak, mire elhúzta a száját, így még egyet löktem rajta. -Szemét!-nevettem, mire elvigyorodott. Újra kinézett az ablakon, de utána hirtelen a derekam után nyúlt, magához rántott, és átölelt. Döbbenten öleltem vissza. Gyomrom megint görcsbe ugrott. Isteni illata volt. Imádtam a kölnije illatát!

-Ne húzd fel magad!-éreztem hogy mosolyog-Neked van a legjobb partnered! A bénázásod nem tűnik fel annyira melletem.-fényezte magát, mire nevetve ellöktem magamtól.

-Ego király!-nyújtottam ki rá a nyelvemet, mire csak ártatlanul vigyorgott. Ahj...ez az arc. Hogy lehet valaki ilyen helyes?! Mielőtt elolvadtam volna, letettem a poharamat a pultra, és visszaindultam a többiekhez.

Épp a csocsó asztal mellet haladtam el. Hirtelen felemeltem jobb karomat, és ujjaimmal végig simítottam az asztal szélén. Mark a csocsó asztal másik oldalán megállt, velem szemben.

-Játszunk egy kört?-kérdezte hirtelen, mire összevont szemöldökkel meredtem rá.

-Mi ketten?-néztem rá értetlenül.

-Ne nézz így rám!-nevetett fel halkan-Igen, én meg te. Vagy talán félsz, hogy úgy megverlek, hogy napokig szégyenben kell élned a veszteségeden rágodva?-mondta egy pimasz mosollyal az arcán.

-Ma igen csak köcsög kedvedben vagy.-álapítottam meg- Tán segítségre szorulsz?-gúnyolodtam.

-Ezt vegyem egy igennek?-tért a lényegre- Na mit mondasz? Kimersz állni ellenem Rosszkislány?-szólított a becenevemen, amitől mindig megfagytam egy kicsit. Nem tudom azért, mert tükrözi a régi életemet, vagy mert ez a szó Mark hangjából igazán szexin hangzott.

-Döntsd el te, Szteptáncos!-kacsintottam rá, és közelebb léptem az asztalhoz, megragadva a bábukat. Mark csak elvigyorodott, és ő is beállt a helyére.

Ezután kezdetét vette egy újabb kör kemény játék.

Nagy koncentrációval figyeltem a labda és a bábuk minden mozdulatát, igyekezve hogy Mark egy gólt se rúgjon a kapumba. Le akartam győzni!

Már az állás 3-2-re állt, az én javamra. Mark pedig vészesen közelített a kapum felé, így erősen szorítva a bábukat, fordigattam őket. A velem szemben álló fiú, épp elrúgta a labdát. Felkészülten vártam hogy kivédjem, mikor a bábum nem mozdult meg, hiába húzogattam. A labda pedig a lyukba gurult.
Dühösen pillantottam fel.

-Mit csinálsz?! Ez csalàs!-akadtam ki, kérdőre vonva Markot, aki lefogta a másik oldalt a bábumat, ezzel pontot szerezve magának. Csak pimaszul vigyorgott rám.

-Csak az tettem ami helyes.-vont vállat ártatlanul, mire dühösen meredtem rá.

-Majd én megmutatom neked mi a helyes!-indultam meg felé. Mark erre elkezdett futni a lépcső felé, fel az emeletre. Én pedig utána. Észre se vettem, de egy szobában kötöttünk ki, bizonyára Chrissé lehetett.
Az átlagos nagyságú szoba közepén egy nagy francia ágy volt, ami gondosan megágyazva állt ott. Mostanáig. Ugyanis a másik oldalán álló fiúra meredve megfogtam egy díszpárnát, és egy hirtelen mozdulattal Marknak dobtam, aki a csapást nem tudta kivédeni, a hirtelen jött ötletemtől. Döbbenten nézett rám.

-Hé!-háborodott fel-Ez nem volt szép!

-Szegény!-bigyeztettem le az ajkamat, majd megragadva még egy párnát, felé hajítottam. Csak most számított rá, így egy egyszerű mozdulattal megfogta a sötétkék párnát.

-Ezt visszakapod!-indult meg felém a párnával a kezében, így gyorsan én is megfogtam eggyet és pajzsként használva fogtam magam elé. Mark hirtelen oldalba vágott a párnájával. Elképedve néztem rá, mire csak elvigyorodott, így én is visszaütöttem. Nem épp finom módon. Mark az érintett ponthoz nyúlt.- Neked véged, te lány!-mondta tök komolyan, majd kikapta a kezemből a párnám. Nyúltam volna a következőért, de nem volt több, így sikoltva másztam az ágyra, menekülve. De Mark megragadta a bokám, és visszarántott magához. Majd kigondolta volna...de szokásos kinzásába kezdett. A csikizésbe.
Fuldokolva ficánkoltam az ágyon, miközben Mark jól szórakozott.
Lassan kiélvezte magát, majd elengedett.
Kedvességem jeléből, felmutattam neki középső ujjamat, amit nevetve kísért. -Legközelebb ne kös belém!-mondta végül.

-Eszem ágában sincs.-gúnyolodtam.

-Akkor gyere, hadd verjelek meg csocsóban!-indult meg lefelé.