Éjfél van, fáradt vagyok de nem tudok aludni. Csak rád gondolok, a te hangodat hallom, mint egy kísértet a szobámban lebegsz, nem hagysz aludni. Ne nézz rám, látlak, tudom, hogy ott vagy, ne játszd itt is a Paldást. Nem kell a hülye varázskönyved. Csak te kellessz, igaz, én soha sem leszek elég jó hozzád. Bármennyire is szeretnék. Annyira jó lenne ha lenne is valami. Csak már belefáradtam. Belédfáradtam, a aok szenvedésbe miattad. Még egy hét, de már nagyon nem bírom, egyre kevésbé. Vékonyodik a húr, várom mikor fog elpattani, vajon kitart-e még egy hétig? Hát, igazából most bármit írhatok, mert majd ha egy hét múlva visszatérek erre a fejezetre akkor majd vagy mosolyogva vagy sírva fogom ezt visszaolvasni. Kedves jövőbeli Linda! Ha Andris egy faszkalap akkor szard le mert nem éri meg ez a túl sok szenvedés. Ha meg egy álom akkor meg fuss még kicsit utána, hátha megáll és bevár, hogy a karjaiba ugorhass! Lesz ami lesz!
YOU ARE READING
online szőkeherceg
Poetry~ egymásé a halál után avagy a reménytelen és értelmetlen szerelemtől szenvedő depressziós, írói vénával rendelkező lány rövid novella féle irományai part two ❝ megtörtént események alapján ❞ › borítókép: saját (pinterest) › fejezet képei: pinteres...
