Most is elérhető vagy, de nem írok, sose merek. Jó kérdés, hogy miért, talán mert félek, hogy elutasítasz. Bár már idáig is ezt csináltad, szóval mindegy. Miattad írom amúgy a mindegy-et is m1-nek. Meg most mondhatnám, hogy a lányokhh-at is így írom miattad, de azt inkább nem is mondom. Vicces, hogy féltékeny vagyok egy olyan lányra akit ismersz, és jóba vagytok, amikor én nem is ismerlek igazán. De azért ne írjál már szívecskéket egy másik lánynak. Tudod te hogy van ez. Tudod, látod, nézd. Mindig olyan mintha el is olvasnád majd ezeket valamikor, pedig tudod, hogy kibaszottul nem fogod, pedig már annyi rész gyűlt össze. Ez az egész tudod, látod, nézd dolog is a hetedik ecloga-nál jutott eszembe, hogy simán lehetnék költő, annyi ilyen szart írtam rólad. Ja várjunk, nem lehetek költő, és színész leszek bocsi, csak mert te is az vagy, és hátha játszhatnánk együtt egy Rómeó és Júliát. Mindig kitalálok mindent, eltervezem előre de sose az lesz. Mindig más, valami más, téged sem terveztelek el előre, csak úgy közbejöttél. Ez a baj, te is az életemnek egy kiszámíthatatlan eleme vagy, ami ilyen véletlen dolog. A másik hiába itt már csak az volt, hogy te valahogy odaragadtál hozzám, nem tudtalak elfelejteni, amolyan ragasztó szerűen ragaszkodtam hozzád, és még most is ragaszkodom. Ezért vagy te más, te egészen más vagy, különleges kincs. Olyan vicces, nem baszki amúgy rohadtul nem vicces, de már nem tudok mit írni. Olyan vicces, hogy mindig azon gondolkodom, hogy mi mennyire összeillünk amúgy. De tényleg. Én, az idióta őrült, de mégis okos, és visszahúzódó fotós és videós lány, és te az udvarias, vicces de mégis okos és színész srác. Még az arcunk is hasonlít esküszöm, a szemünk is olyan különleges, neked szépen nekem csúnyán de akkor is. Egyszerűen nem tudok betelni veled, és már annyira hiányzol, pedig még majdnem két hónapig nem foglak látni. Nem tudom, hogy odáig hogy fogom kibírni, ha már most ilyen szar. Tudom, te nem ismersz, ezért nem is szerethetsz, meg idő kell neked, de én nem tudom hogyan de mégis halálosan szerelmes vagyok beléd.
Csak hogy akkor már Radnóti szavaival éljek: nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.
YOU ARE READING
online szőkeherceg
Poetry~ egymásé a halál után avagy a reménytelen és értelmetlen szerelemtől szenvedő depressziós, írói vénával rendelkező lány rövid novella féle irományai part two ❝ megtörtént események alapján ❞ › borítókép: saját (pinterest) › fejezet képei: pinteres...
