Szeret, nem szeret...

24. rész

Elég korán keltem, magam sem értem miért, hisz ... khm ... elég hosszú volt az este... Na mindegy. Mivel Jake szorosan karolt magához és még mindig szuszogott, ezért nem nagyon tudtam megmozdulni, de szerencsémre a TV még mindig be volt kapcsolva. A távirányítóért nyúltam, amit nagy nehezen meg is kaparintottam, picit emeltem a hangerőn, majd a csatornák közt kezdtem kapcsolgatni. Végül a Nickelodeon-on állapodtam meg (mert egy érett felnőtt nő vagyok) mivel a SpongyaBob ment rajta. Ki nem imádja Spongyát??? Szóval egy darabig elvoltam, hamarosan azonban mocorgásra lettem figyelmes.

-Te most tényleg SpongyaBob-ot nézel? - szólalt meg Jake ásítva, rekedt hangján.

-Most miért? A világ legjobb sorozata!! - háborodtam fel továbbra is a TV-re tapasztott szemekkel.

-Olyan vagy mint egy 10 éves. - suttogta szerintem félálomban, de azért hallottam a hangján, hogy mosolyog.

-Te meg mint egy 5 éves. - durciztam be.

-Már megint megsértődtél? - kuncogott halkan.

-Mi az hogy már megint? - háborodtam fel egyre jobban.

-Folyton megsértődsz. - mosolygott tovább a nyakamba bújva.

-Naaaaa jóóóó! Akkor most szépen hagyd békén a nyakamat! - fújtattam, mire ő nemhogy elhajolt volna, inkább szívni kezdtem. -Azt hiszed ennek nem tudok ellenállni? Hah! - próbáltam nyugodt hangon beszélni, de ahogy egyre erősebben csinálta, nekem úgy egyre remegett a hangom.

-Aha hallom... -morogta a nyakamba, majd szívás helyett puszikkal borította be.

-Ez nem ér! Ez megvesztegetés! - próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de ő erősen tartott. -Utállak! 

-Ugyan Lilian. - tért át arcélemre. -Tudom, hogy imádsz. -csókolt meg ráérősen.

-Hhh... Most az egyszer megbocsájtok Hammings. Most az egyszer! - mosolyodtam el és kezeim közé zárva arcát lehúztam magamhoz még egy csókra. -De akkor is SpongyaBob a best. - suttogtam bele, mire elröhögte magát és felkászálódott mellőlem. A konyhába indult gondolom gofrit csinálni.

-Héééé ma palacsinta lesz! A múltkor is gofri volt! - siettem utána, majd felugortam hátára, mire ő röhögve megtartott a lábaimnál fogva.

-Legyen ma valami új. - rakott le a pultra mosolyogva. 

-De mi? -gondolkodtam.

-Nézzünk valamit netről. -vont vállat miközben a combomra tapasztotta a kezét.

-Akkor el kéne szakadnod tőlem. -mosolyogtam tettén.

-Nem akarok... -biggyesztette le ajkait.

-Hát ez szomorú... -néztem ugyanolyan szomorú tekintettel mint ő. -De muszáj lesz sajnos. -vontam vállat, majd kibújva alól lepattantam a pultról és a hűtőhöz léptem.

-Ilyen könnyen lemondasz rólam? -háborodott fel ezúttal ő. Milyen hisztis egy pár vagyunk!

-Aham. -vonogattam tovább a vállam, miközben a telefonomon néztem, hogy milyen hozzávalók kellenek a kiválasztott étel elkészítéséhez.

-Oké ezt megjegyeztem! -fonta karba a karjait. 

-Jegyezd. -pakoltam elő. Jake csak szúrós szemekkel méregetett és kitrappolt a konyhából fel a szobájába. Olyan volt mint egy 10 éves kisgyerek aki nem kapta meg a kívánt ajándékot. Túl aranyos volt ahhoz, hogy ne röhögjem el magam. Szerencsére ő ezt már nem hallotta így nyugodtan láttam hozzá a leendő remekmű elkészítéséhez: