Szeret, nem szeret...

13.rész

Szóval elsétáltunk a belvárosba, ahol már felállították az adventi vásárt. Na most ez úgy nézett ki, hogy utcákon, tereken keresztül mindenhol karácsonyi bódék, fények, díszletek, és az egyik téren egy nagy koripálya. 

-Lilo... Mondd, hogy téged ez nem érdekel. - nézett rám kétségbeesve Jake, mire én vigyorogva, csillogó szemekkel néztem fel rá, erre ő sóhajtott egy nagyot.

-Nyugi, csak ezt az utcát nézzük meg, aztán elmehetnénk korizni utána meg kajálhatnánk. - ötleteltem.

-Mondjuk az utóbbi kettő tetszik? Tudsz korizni? - nézett le rám felhúzott szemöldökkel miközben elindultunk az első eladók felé. 

-Hááát, régen tudtam ,de szerintem már nem. Évek óta nem koriztam. És te? - húztam el a számat.

-Aham, szóval majd elkaplak ne aggódj. - kacsintott, miközben megálltunk az első, mindenféle ajándéktárgyakat árusító házikó előtt.

-Aha, az jó, sokat segítesz vele... - motyogtam miközben csak félig figyeltem rá, mert a különböző hógömböket nézegettem, majd felráztam őket és mosolyogva figyeltem ahogy minden egyes hópelyhecske visszatér eredeti helyzetébe. Jake kicsit elbambult rajtam, szóval mielőtt továbbálltunk volna a következő bódéhoz adtam neki egy cuppanós puszit az arcára, mire felébredt, megfogta a derekamat és magához húzott.

-Milyen rosszkislány valaki, mindenki szeme előtt akar huncutkodni. - húzta féloldalas vigyorra az száját, a végén pedig majdnem el is röhögte magát a kifejezésétől.

-Csak egy puszit adtam! - nevettem felháborodva.

-Tudhatnád, hogy abból mi lesz. - hajolt közelebb.

-De most nem lesz. - kerültem ki őt és magam után húztam. 

-Nem teheted ezt velem! Ez kínzás! - háborodott fel Jake egyből.

-Mi kínzás nem csináltam semmit? 

-Épp ez az! Úgy megcsókolnálak. - vonta fel a szemöldökét, a második mondatot pedig már csak a fülembe súgta, amitől teljesen kirázott a hideg, persze csak jó értelemben. Magától a kifejezéstől pedig görcsbe rándult a gyomrom, és elpirultam. 

-Most várnod kell vele. - szedtem össze magam és odaértünk a következő standhoz is. Nem nyaggattam sokáig, csak körülbelül 5-nél álltunk meg. Én nagyon élveztem, teljesen karácsony hangulatom lett, hiszen az egész városközpontot karácsonyi zenék zaja töltötte be, fenyő, mézeskalács és kürtöskalács illat, mindenhol gyönyörű karácsonyi fények villogtak, a hó elkezdett szállingózni és nem utolsó sorban, ott volt mellettem végig Jake, egyszer sem engedte el a kezemet és mindig olyan közel volt, hogy érezhettem illatát, ami a friss hóéval keveredett férfi parfüm volt. Szóval én csodásan éreztem magam. Jake állítása szerint csak azért volt el, mert engem "tanulmányozhatott" és velem lehetett. Ez azért mondjuk elég aranyos volt. Egyébként a szemüvege még mindig rajta volt, a haja pedig továbbra is kócos volt és ahogy előre megállapítottam egy csomó lány megfordult utána. Persze ezt ő nem vette észre, ami mondjuk nem is baj. A standok után átálltunk a koripályához, mindketten kölcsönöztünk egy-egy párt (én egy fehér műkorit, ő meg egy fekete hokikorit) majd ő felment a pályára magával húzva engem is én meg úgy szorítottam a kezét mintha az életem múlva rajta.

-Nyugi ez csak jég! - nevetett, de persze erősen tartott közben.

-Jég ami csúszik! - vékonyodott el a hangom.

-Igen, a jégnek megvan az a jellegzetes tulajdonsága, hogy néha-néha csúszik egy nagyon picit. - vigyorodott el, közben pedig megragadta a kezemet, összekulcsolta  ujjainkat és elkezdett húzni, mire egy aprót felsikítottam, ő meg csak röhögött és védelmezően fogott engem, nehogy elvágódjak. Ami párszor sikerült is volna ha ő nincs.