Lysande Haddock árvaházban nőtt fel, így egész életében ott lebegett a feje fölött a kérdés: Ki is ő valójában, hová tartozik?
A huszonhárom éves lányt csupán különös, sárkány alakú medálja emlékezteti múltjának egy apró töredékére, valamint különös...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lys percekkel a sárkánylovasok távozása után még mindig az eget bámulta.
— Minden rendben? — lépett hozzá Valka.
— Ööö, igen, persze... csak elkalandoztam — tért magához a lány. Belekarolt az anyjába, így sétáltak a falu felé. — Hát, úgy látszik, magunkra maradtunk.
— Ne félj, nem lesz semmi baj — nyugtatta Valka.
— Anyád jól mondja — bólogatott Bélhangos. — Vikingek vagyunk, mindent megoldunk. És mindent kibírunk...
— Így van — helyeselt Pléhpofa. — Ne aggódj, lányom, minden rendben lesz.
— Remélem. — Lys gondterhelten sóhajtott, és a sárkánylovasokra gondolt.
A következő pár napban a Haddock-lány megkezdte gyógyítói pályafutását, mint Gothi helyettese. Noha még a másik világban orvosi egyetemre járt, Hibbanton pedig Gothitól tanult, eleinte bizonytalan volt. De ahogy a pozitív visszajelzésekből látta, hogy jól csinálja, fokozatosan belejött és felbátorodott, a végén pedig már teljesen magabiztosan kezelte a pácienseket. A sziget népe is elégedett volt a helyettes gyógyítóval, szülei pedig büszkék voltak Lysre, hogy sikerült felnőnie a feladathoz, és megállta a helyét.
— Vérbeli gyógyító — mondta meghatottan Valka.
— És harcos — tette hozzá Pléhpofa.
Az egykori törzsfő nem beszélt mellé — Lys ugyanis a gyógyítás mellett továbbra is komolyan vette a harcot, sőt, az utóbbi időben még keményebben gyakorolt. Százszorszéppel is sokat edzett, már tökéletes összhangban tudtak együtt küzdeni.
Egy ízben Valka mosolyogva meg is jegyezte:
— Szerintem egy harc során minden rendben lesz.
Lys, amikor tudott, segített az anyjának a sárkányokkal, és a sziget védelmének megszervezéséből is jelentősen kivette a részét. Apjával és Bélhangossal a lehető legerősebb védelmet állították fel a szigeten — Valka közreműködésével pedig még a sárkányokat is kiképezték a sziget védelmezésére.
Amikor mindennel készen álltak, Pléhpofa összecsapta a tenyerét, és így szólt:
— Szép munka volt mindenkitől.
— Akkor, ezzel is megvolnánk. Ki jön ünnepelni? — kérdezte vidáman Bélhangos. — Azt hiszem, otthon van még nálam egy kis jaklikőr... igen, lennie kell valahol.
— Ideje visszamennem dolgozni — mondta Lys. — Habár, nem tudhatom, mikor van rám szükség. Ha valakinek valami baja van, majd jön és szól.
