A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

38.rész

                                                       ⚽⚽⚽

Este még anya nem volt itthon, így valami kajàt akkartam csinàlni. Egy kis spagetti mellett döntöttem, csakhogy nem volt meg minden hozzàvaló az elkészítéséhez. Màrpedig én minden àron azt akkartam enni, így úgy döntöttem leugrok a boltba. 10 percre innen volt egy kis élelmiszerbolt . Felöltöztem, kerestem egy kis pénzt, és egy hàtizsàk tàrsasàgàban, fülhallgatóval a fülembe  elindultam .
Amint kiléptem a hàzból megcsapott a fagyos, hideg levegő , ugyanis beköszöntött a tél. Mindig is szép évszaknak tartottam a telet. Imàdtam reggel a dér csípte tàjat kémlelni. Imàdtam a téli sportàgakat űzni , főleg a jégkorcsolyàzàst. Minden télen azt vàrom , hogy mikor nyítt màr meg az a nyamvatt koripàlya. Mikor lesz màr hozzà elég hideg, hogy fent tudjàk tartani a pàlyàt. De a legjobban a télben a havat , és a karàcsonyt szeretem. Mindig mosolyt csalt az arcomra az mikor hirtelenjében elkezd szàllingózni a hó, és lassacskàn fehérre festi a tàjat. Ahogy bele lépsz , és roppog alattad. Na meg a karàcsony. Ami talàn a legszebb ünnep az évben. Mindig is szerettem ezt az ünnepet, ahogy a csalàd együtt ünnepli. De ez mostantól megvàltozik. Bele se merek gondolni...

A boltot viszonylag hamar megjàrtam . Tàskàmban pàr dologgal ballagtam hazafelé. Màr majdnem a hàzunk előtt tartottam , mikor meglàttam a szomszéd hàz lépcsőjén egy lànyt sírdogàlni. Megtorpantam a meglepőtségtől. Mi baja lehet?! Most menjek oda?! Töprengtem végül pedig felé kezdtem sétàlni. Nem hagyhatom hogy megfàzon bàrki is az. Lassan odasétàltam.
-Szia!-köszöntem rà a lànyra. Ijedtében abbahagyta a síràst , és felnézett ràm. Amint meglàttam arcàt beugrott egy kép. Hisz ő a szomszéd lànya. Kék szemei pirosak voltak , és tiszta könny.
-Mi a baj?-kérdeztem kedvesen.
-Semmi.-szipogta, majd újra pittyeregni kezdett.
-Ha semmi bajod nem lenne , akkor nem sírnàd ki itt a lelked!-nevettem fel halkan. Majd újra komolyra vàltottam.- Figyelj, tudom hogy nem ismerjük egymàst, de nem ülhetsz itt kint a hideg kővön, ilyen időben! Oké?
- felemelte fejét, és bólintott egyet. Felsegítettem őt, és betesékeltem a hàzba. Leült a kanapéra , én pedig làtva hogy abba hagyta a síràst, gyorsan a kezemet nyújtottam.
-Vicy vagyok, a szomszédból. Úgyhogy ne félj nem vagyok annyira idegen!-mosolyogtam rà.
-Becky.-mondta halkan.
-Elmondod miért fagyoskodtàl odakint? -kérdeztem reménykedve . -Bennem megbízhatsz!-néztem rà komolyan. Felsóhajtott, és bólintott egyet.
-Megcsalt a  pasim.-sírta el magàt újra. Mire hirtelen ötletel vezérelve leültem mellé a kanapéra , és àtöleltem.
Pàr perc múlva folytatta.
-Màr 2 hónapja együtt voltunk . Ma talàlkozni akkartam vele , de lemondta mert azt mondta dolga van , és én hülye hittem neki! Mielőtt hazajöttem beugrottam a plàzàba , és meglàttam őt , ahogy egy màsik lànnyal smàrolt.-sírt keservesen. Míg én a hàtàt simogattam. Hagytam hogy kicsit lenyugodjon , majd akkor szólaltam meg.
-Hàny éves vagy?-kérdeztem.
-14.-szipogta.
-És a sràc?
-Ő is.-felelte.-Tudom hogy még nem kellet volna 14 évesen összejönni valakivel!-szégyelte el magàt.
-Nem nem ezért kérdeztem.
-Akkor miért?-nézett ràm könnyes szemekkel.
-A sajàt tapasztalatom alapjàn a 14 éves fiúk nagy része még nagyon éretlen ahhoz , hogy egy  erős kapcsolatot tudjon fenttartani. Ezért egy magad korú lànynak 1-2 évvel idősebb sràccal érdemesebb összejönni. Nem azt mondom ,hogy ha tetszik egy fiú azért ne jàrj vele  ,mert nincs mondjuk 15 éves . Csak hogy ilyen korban a fiúk még éretlenek.
-Értem.
-Én most vagyok 16 éves , és a fiúk még most se nagyon érettek.-nevettem, mire ő is halvànyan elmosolyodott.- Tetszik ez a mosoly!-kacsintottam rà. Mire újból elmosolyodott.
-Te neked van baràtod?-kérdezte félénken.
-Nincsen.-vàlaszoltam.
-És volt ?
-Igen. Szeptemberben szakítottunk.
-Mi történt?-kivàncsiskodott. De regalàbb nem sírt.
-A szüleim elvàltak, így anyukàmmal elkellet költöznöm, ezért a pàrkapcsolat helyett a szakítàst vàlasztottuk. Nem akkartunk szenvedni .-mondtam.
Még egy kicsit beszélgettünk Beckyvel, elvonva a figyelmét.
Màr fél 7 felé jàrt az idő , mikor megérkeztek Becky szülei. Gyorsan köszöntünk nekik , majd újra Becky szobàjàba mentünk. A szülei nagyon kedvesek voltak , és nagyon örültek nekem , így mikor azt mondtam megyek haza , nyugodtan mondtàk hogy maradjak csak.
Màr tényleg későre jàrt az idő , így ideje volt hazamennem.
-Becky , hogy vagy? Van még sírhatnékod?-kérdeztem.
-Egy kicsit.-mondta , mire megragadtam egy papírt, meg egy tollat , és lefirkantottam neki pàr szerelmes film címét.
-Tessék.-nyújtottam neki- Erre sírd ki magadat, egy nagy tàbla csoki tàrsasàgàban! Én mentem mert màr későre jàr. Nem akkarok zavarni!
-Rendben.-mondta , majd kikisért a hàz elé.- Köszönök mindent!-mondta , majd jó szorosan àtölelt.
-Nincsmit.-mosolyogtam, majd elköszönve tőle hazamentem.

Bekell valanom, hogy ma egy újabb jó lélekre talàltam. Ugyanis Becky egy nagyon aranyos, kedves, kis félénk kislàny. Örültem, hogy helyesen cselekedtem, és odamentem hozzà, és a szàrnyam alà kaptam őt. Mert ha nem tettem volna màr szarrà fagyva talàltàk volna meg a szülei, és vihették volna a kórhàzba...

📖----------------------------------------------------------------------------------------------📖

Sziasztok!
Itt is lenne a legújabb rész, ami remélem tetszik!

Mi a véleményetek Markról, és Vicyről?
Mit gondoltok Beckyről?

Karàcsonyra legyen karàcsonyos rész?

Nati♥♥♥