— Szóval orvos vagy... Ez olyasmi lehet, mint nálunk a gyógyító — tűnődött Hablaty. — Beszélned kellene majd Gothival, biztos hasznos eszmecseréket tudnátok folytatni a gyógyítással kapcsolatban.

— Boldogan.

— Nagyon örülök, hogy itt vagy, Lys. Mindig szerettem volna egy testvért, és most kaptam egyet — pontosabban, visszakaptam. — Hablaty mosolyogva megölelte nővérét. — Üdv itthon. És mindent köszönök neked, amit apáért tettél.

— Százszorszép érdeme — mutatott a sárkányára Lys. — Ha ő nincs, ez az egész meg sem történt volna.

— Köszönöm, Százszorszép. — Hablaty hálásan megsimogatta a sárkányt.

Százszorszépnek szimpatikus volt a fiú, rögtön hozzá is dörgölőzött. Hablaty nevetett.

— Nagyon szép és kivételes sárkányod van, Lys.

— Neked is. Fogatlan a neve, igaz?

— Igen.

— Megkérdezhetem, miért?

— Visszahúzható foga van. Ezt az első találkozásunkkor fedeztem fel. — Hablaty megmosolyogta az emléket.

— Azta! Ez érdekes. Én is az első találkozásunkkor neveztem el Százszorszépet. Éppen gondolkodtam a nevén, amikor játszott a virágokkal, és egyszer csak eltüsszentette magát egy százszorszéptől — mesélte Lys. — Megsimogathatom Fogatlant?

— Persze.

— Hűha! — a lány álmélkodva húzta végig ujjait a fekete pikkelyeken. — Apa mesélt rólad, Fogatlan. Különleges és csodálatos vagy: az egyetlen ismert éjfúria.

— Ahogyan Százszorszép az egyetlen ismert fehér siklósárkány — mondta Hablaty.

— Úgy tűnik.

Fogatlan hamar összebarátkozott Lys-zel. Hablaty elkuncogta magát.

— Tetszel neki.

— Te is Százszorszépnek.

— Talán megérzik, ha valaki családtag.

— Meglehet — mosolygott Lys. — Nagyon intelligens lények.

Hablaty ekkor vette észre, hogy Pléhpofa milyen sárkánnyal érkezett.

— Tornádó! — köszöntötte örömmel, és megpaskolta a fejét. — Megtaláltátok egymást apával? Úgy örülök! És mindenki más is annyira boldog lesz! Előkerült apa, Lys, Tornádó, és még Százszorszép is itt van...

Pléhpofa bizalmaskodva közelebb hajolt Hablatyhoz.

— Fiam... csak egyet kérek. Anyádnak még ne szólj, hogy itt vagyok. Én akarom meglepni.

Hablaty cinkosul rávigyorgott az apjára.

— Na, az egyszer biztos, hogy meg fog lepődni! Viszont, akár már most mehetünk hozzá. A sárkányiskolában van. Tudod, Lys, ez a volt aréna, ahol régen sárkányokkal vívtunk — magyarázta a nővérének.

Amikor a bejárat elé értek, mind megtorpantak és elhallgattak.

— Akkor, ahogy megbeszéltük. Én megyek előre. — Pléhpofa belépett a hajdani küzdőtérre.

Valka háttal állt neki, így nem láthatta őt. A sárkányok idomításával volt elfoglalva — látszott, hogy sokat haladt vele az elmúlt napokban.

Fehér sikló - Így neveld a sárkányodat fanfictionWhere stories live. Discover now